Stilja
| Stilja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vrgorac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21276 |
| Körzethívószám | (+385) 21 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 224 fő (2021. aug. 31.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 750 m |
| Terület | 15,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 15′ 50″, k. h. 17° 18′ 20″43.263943°N 17.305534°EKoordináták: é. sz. 43° 15′ 50″, k. h. 17° 18′ 20″43.263943°N 17.305534°E | |
 | |
Stilja falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Vrgorachoz tartozik.
Fekvése
Makarskától légvonalban 23, közúton 48 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re északnyugatra, Közép-Dalmáciában, a hercegovinai határ melletti hegyvidéken fekszik.
Története
Stilja területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban is lakott volt. A térség első ismert népe az illírek egyik törzse a dalmátok voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Jelenlétüket a település határában megtalálható halomsírok is igazolják. Sokan a település nevét is illír eredetűnek tartják, jelentése azonban ismeretlen. A rómaiak hosszú ideig tartó harcok után csak az 1. században hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után békésebb idők következtek, de a római kultúra csak érintőleges hatással volt erre a térségre. A horvát törzsek a 7. század végén és a 8. század elején telepedtek le itt, ezután területe a neretvánok kenézségének Paganiának a részét képezte. A térség a középkorban is folyamatosan lakott volt. A szomszédos Prapatnicán a Vukojević-ház mellett az egész Vrgorska krajina legnagyobb kora középkori temetője található. A török a 15. század második felében szállta meg ezt a vidéket, mely 1696 körül szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves uralma alól. A török uralom után a település a Velencei Köztársaság része lett. A török időkben a megmaradt lakosság lelki szolgálatát a živogošćei kolostor ferences szerzetesei látták el. A kandiai háború idején a térség falvai elpusztultak.
Stilja a török uralom végével a 17. század végén 1696 körül a környező településekkel együtt népesült be. A betelepülők ferences szerzetesek vezetésével főként a szomszédos Hercegovinából érkeztek. Csak a Miletićek és a Vukovićok érkeztek Montenegróból. A lakosság főként földműveléssel és állattartással foglalkozott, de a határhoz közeli fekvésénél fogva eleinte még gyakran kellett részt vennie a velencei-török összecsapásokban. Lakói kezdetben a zavojanei plébániához tartoztak, Stilja csak jóval később, 1922-ben lett önálló plébánia. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 486, 1910-ben 705 lakosa volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben 320 lakosa volt.
Lakosság
| Lakosság változása | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 486 | 526 | 587 | 595 | 679 | 705 | 662 | 671 | 620 | 672 | 694 | 669 | 551 | 416 | 376 | 320 |
Nevezetességei
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma valószínűleg a 18. század első felében épült, de pontos építési ideje nem ismert. Az építés mindenképpen a török alóli felszabadulás és az új lakosság betelepülése után történt. Apszisát később építették hozzá, egyúttal hajóját két méterrel hosszabbították meg. Az oltár mögötti falon található a szentségtartó Jézus szíve és Páduai Szent Antal szobraival. A hajó falában Szűz Mária és Keresztelő Szent János szobrai láthatók. A templom falába néhány középkori sírkő van beépítve. A homlokzat feletti harangtoronyban három harang található. A templom körül ősi temető van középkori sírkövekkel.
- Ókori halomsírok találhatók Baraći, Kasać, Kolak és Maršići nevű településrészeken.
Jegyzetek
- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. október 28.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2803.
Források
- Vrgorac város hivatalos oldala (horvátul)
- Vrgorac város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja – Stilje (horvátul)
További információk
Prostorni plan uređenja grada Vrgorca - Vrgorac város rendezési terve. (horvátul)
