Sumartin

Sumartin
Sumartin látképe
Sumartin látképe
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségSelca
Jogállásfalu
Irányítószám21426
Körzethívószám(+385) 021
Népesség
Teljes népesség477 fő (2021. aug. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság7 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 17′ 10″, k. h. 16° 52′ 20″43.286111°N 16.872222°EKoordináták: é. sz. 43° 17′ 10″, k. h. 16° 52′ 20″43.286111°N 16.872222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sumartin témájú médiaállományokat.

Sumartin falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Brač szigetén. Közigazgatásilag Selcához tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 42 km-re délkeletre, községközpontjától 2 km-re délkeletre Brač szigetének keleti csücskén fekszik. A sziget legkeletibb, egyúttal legfiatalabb tengerparti települése. Kompjárat köti össze a túlparti Makarska kikötőjével. Kedvelt nyaralóhely, buja mediterrán növényzetével, hangulatos utcácskáival, kis templomával. A kikötőből rálátás nyílik a szemben fekvő Makarskára, és a Biokovo égnek meredő, kopár hegyeire. Apró kavicsos tengerpartja, kis öblei megkapó látványt nyújtanak.

Története

Ez a terület a 12. századtól a povljai kolostor birtokai közé tartozott. Ekkor már állt a Szent Miklós-hegy tetején a sziget egyik legrégibb temploma a Szent Miklós templom. 1288-ban az itteni Vrello nevű helyet kis halásztanyaként említik. 1320-ban a Sumartini-öblöt még Sitno néven ismerték. Sumartint 1646-ban Hercegovinából érkezett menekültek népesítették be. A 17. században a török megszállta a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina jelentős területeit menekülésre kényszerítve sok keresztény családot. Ekkor érkezett a szigetre a makarskai rendfőnök Petar Kubat atya, aki a makarskai kikötőben tíz, a dalmáciai Zagora és Hercegovina térségéből menekült családdal szállt hajóra biztonságos menedéket keresve. A hajó 1646. november 11-én a mai Sumartinnál kötött ki. Ott egy romos bizánci stílusú épület alapjaira építették fel régi védőszentjük, Szent Márton tiszteletére szentelt első plébániatemplomukat, melyről a település a mai nevét kapta. Az új helyet azonban ekkor még arról a magaslatról, mely tájékozódásukat segítette Vrh Bračának, azaz Brač hegyének nevezték el. Mivel a település főként a tengerparton létesült és csak kis mértékben húzódott fel közeli lejtőkre, földművelésre alkalmatlan volt, így az új lakosság megélhetését is a tenger adta. Ezért lakói főként halászok, hajóácsok lettek. Lakói kezdetben a gornji humaci plébániához tartoztak, majd 1714-ben a településnek önálló plébániája lett. Első plébánosa a helyi születésű Frano Borojević volt. A 18. század közepén a település keleti szélén az akkori ferences szerzetes és költő Andrija Kačić Miošić atya ferences kolostor építésébe kezdett. A lakosság száma egészen 1784-ig fokozatosan nőtt, ekkor azonban egy nagy járvány a lakosság felét (mintegy 200 embert) elpusztította. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1913-ra felépült a település új plébániatemploma. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben 474 lakosa volt.

Népesség

Lakosság változása
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
4234755506087517240579575586522445544618482474

(1921-ben lakosságát Selcához számították.)

Nevezetességei

Híres emberek

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  3. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. november 26.
  4. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4782.
  5. ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5000.

Források

További információk

Commons:Category:Sumartin
A Wikimédia Commons tartalmaz Sumartin témájú médiaállományokat.