Commodore 900

Commodore 900
Típusmunkaállomás (Model 2)
szerver (Model 1)
FejlesztőCommodore
GyártóCommodore
Forgalombansoha
ProcesszorZilog Z8001 @ 10 MHz
Memória512 KB RAM (max 2 MB)
Operációs rendszerCoherent 0.7.2 Pre-Release
KapcsolódásRS-232,
Centronics,
IEEE 488
Bevitelbillentyűzet, egér
Energiaellátás220V/50Hz PSU
Adattárolás1.2 MB 5.25" FDD,
20 MB HDD
Kijelző1024×800 grafikus (Model 2)
80x25 szöveges (Model 1)
ElődCommodore PET

A Commodore 900 (más néven: C900, Z-8000, illetve Z-Machine) a Commodore International prototípus számítógépe volt, mely egy megfizethető Unix-szerű, illetve azzal kompatibilis munkaállomásként az üzleti felhasználást célozta meg. Az akkorra már korosodó Commodore PET/Commodore CBM-II(wd) személyi számítógép családot lett volna hivatott leváltani, melyek Európában sikert értek el az üzleti szegmensben. A fejlesztési projekt 1983-ban indult Frank Hughes, Robert Russell, illetve Shiraz Shivji mérnökök részvételével. Úgy volt, hogy a sorozatgyártás 1985-ben fog megkezdődni a Commodore nyugat-németországi gyáregységében, de csak ötven prototípus került legyártásra és fejlesztőrendszerekként történő eladásra, mielőtt a projektet törölték.

A C900 egy Zilog Z8001-es processzoron alapuló 16-bites számítógép volt 2MB-ig bővíthető RAM-mal, 1.2 MB-os floppy meghajtóval, 20 MB-os merevlemezzel, monokróm grafikus- (Model 2), vagy szöveges megjelenítővel (Model 1). Az RS-232 protokollt megvalósító soros port biztosította a hálózati kommunikációt, melynek legnagyobb adatátviteli sebessége 19.200 bps volt. Egy a Unixhoz hasonló operációs rendszer, a Coherent futott rajta. A gépnek két változatát fejlesztették ki, egy szervergépet (Model 1) tisztán szöveges kijelzővel és egy munkaállomást (Model 2) 1024×800 képpontos felbontással, melyet a MOS Technology 8563-as videóchipje (VDC) állított elő.

A C900 háza hasonló az Amiga 2000-éhez, csak kicsit nagyobb annál. A hasonlóság oka, hogy a korábban megtervezett és végül törölt C900 projekt egyes elemeit, eredményeit hasznosították a későbbi modelleknél. A projekt törlésében az játszotta a fő szerepet, hogy mire gyártásba kerülhetett volna, addigra a Commodore felvásárolta az Amiga Corporation-t és ezután az Amiga termékvonal fejlesztésére helyezték a fókuszt.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 LeBold, Diane (1985. szeptember). "Commodore Announces Unix®-Compatible Business System". Commodore Microcomputers (angol nyelven). 6 (37). Contemporary Marketing, Inc.: 10. ISBN 0-88731-047-8. ISSN 0744-8724. Hozzáférés: 2023. február 24.
  2. 1 2 3 4 5 6 "Commodore 900 Computer". zimmers.net (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. február 24.
  3. 1 2 3 "Commodore 900: The Unix-like workstation/server that was eclipsed by Amiga". VintageComputer.ca (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. február 24.
  4. ↑ Frank Hughes (1985. március 1.). Commodore 900 Computer System | System Hardware Specification (angol nyelven) (Rev. 1.5 ed.).
  5. 1 2 3 4 "Commodore Info Page - Brochures: Commodore 900". www.commodore-info.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2023. február 24.
  6. ↑ Mini-micro Systems (angol nyelven). Cahners Publishing Company. 1985.
  7. ↑ Predicasts Technology Update (angol nyelven). Predicasts. 1985.
  8. ↑ Bagnall, Brian (2006). On the Edge: The Spectacular Rise and Fall of Commodore (angol nyelven). Variant Press. ISBN 0-9738649-0-7. {{cite book}}: External link in |Page= (súgó); Unknown parameter |Page= ignored (|page= suggested) (súgó)
  9. ↑ Enterprise, I. D. G. (1985. május 6.). Computerworld (angol nyelven). IDG Enterprise. 57. o. Hozzáférés: 2023. február 24.
  10. ↑ "Secret Weapons of Commodore: The CBM 900". www.floodgap.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. december 14.

További információk