| Dermocystida | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Cladi | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Dermocystida témájú rendszertani információt.
|
A Dermocystida az Ichthyosporea többnyire parazita fajokból álló rendje.
Az ide tartozó fajokat eredetileg a gombákhoz sorolták, 18S rRNS-elemzés alapján viszont az állatok közelebbi rokonainak bizonyultak, és önálló kládba, az Ichthyosporeába sorolták.
Thomas Cavalier-Smith hozta létre a rendet 1998-ban.
Kétéltűpatogén fajait eredetileg 2 nemzetségbe osztották, melyek neve Amphibiocystidium és Amphibiothecum voltak, 2018-tól azonban 6 nemzetségbe sorolják őket, ezek az Amphibiocystidium, a Dermocystidium, a Dermosporidium, a Dermotheca, a Sphaerothecum és a Valentines.
Első szabadon élő faját, a Chromosphaera perkinsiit 2017-ben írták le.
Első faja mtDNS-ét 2020-ban szekvenálták, ugyanez évben írták le a Dermotheca egy fajának fertőzését a veszélyeztetett Ambystoma platineum és a gyakori Ambystoma texanum szalamandrafajokban.
2021-ben Thomas Cavalier-Smith az általa parafiletikusként meghatározott Choanozoa és Choanofila csoport Ichthyosporea kládjába sorolta, melyet ekkor egészített ki úgy, hogy tartalmazza a Dermocystida, a Corallochytrida és Ichthyophonida kládokat.
Vegetatív sejtfala, I-es típusú ostorátmeneti zónája van az átmeneti lemezhez proximális amorf anyaggal a dublett mikrotubulusokhoz közel.
A zoospóra ostoros, ezzel feltehetően az Ichthyosporea közös őse is rendelkezett, az Ichthyophonida elvesztette.
Mitokondriális cristái laposak, parazita fajai gömbölyű fenotípust mutatnak 2–20 μm-es endospórákkal.
Érett állapotban endospóraképzése a magosztódással egyidejűleg történik az Ichthyophonidához hasonlóan. Egyes fajai sporangiumai akár több száz endospórát tartalmazó gömbbe is összeállhatnak, mely 200–1000 μm is lehet.
Kedvezőtlen körülmények közt cisztákat képezhetnek.
Fertőző spórái vizeleten és ondón keresztül távoznak az állatokból, ezek akár 4–30 °C közt is megélhetnek.
Kizárólag emlős-, madár-, hal- vagy kétéltűpatogének.
A fertőzéseket eleinte enyhének gondolták, azonban súlyosan fertőzött francia, skót, német és amerikai gőték súlyosabb tüneteket mutattak, például jelentős kután ulceratiót, immundiszfunkciót, regionális ödémát, haemorrhagiát, bakteriális felülfertőződést és halált. Mivel a kétéltűek bőre fontos az ozmoregulációban, az elektrolit-egyensúlyban és a patogének elleni védelemben, ezek zavara a chytridiomycosishoz hasonlóan halált okozhat.
A Sphaerothecum destruens egyike a kevés ismert élőhelyű fajának. Megél a Pseudorasbora parva példányaiban, ahol nem patogén, más halakban azonban igen.
A Dermotheca-fajok szalamandrákban élnek, sporangiumai májukban és bőrükben.
A Rhinosporidium seeberi súlyos légzési problémákat, például nagy exofiton orrmucosapolipokat okozhat. Előfordulhat R. seeberi a conjunctivában, az oropharynxban, a vaginában és a csontokban is. A fertőzést feltehetően R. seeberivel fertőzött pangó vízzel vagy talajjal érintkező lacerált mucosa okozza.
Kínában, Európában és Észak-Amerikában is ismert a Sphaerothecum destruens, a Dermocystida ezenkívül megtalálható Japánban is.
A Sphaerothecum destruens 2020-ban szekvenált mtDNS-e volt a Dermocystida első szekvenált mtDNS-e, hossza 23 939 bp, 2 rRNS-, 21 fehérjekódoló génje, 22 tRNS-kódoló génje, 2 nem kódoló szakasza van, és 2020-ban 2 feltételezett génje volt, intronja nincs. Az UGA kodon itt triptofánt kódol.
14 fehérjéje az elektrontranszportláncban vesz részt, 4 pedig riboszomális.
Monotipikus, egyetlen taxonja, a Dermocystidiaceae Goldstein 1973 (más néven Rhinosporidiaceae Mendoza et al. 2001) 8 nemzetséget tartalmaz, ezek az Amphibiocystidium Pascolini et al. 2003, a Chromosphaera Grau-Bové et al. 2017, a Dermocystidium Pérez 1908 (más néven Amphibiothecum Feldman, Wimsatt et Green 2005, Dermocystis Pérez 1907 non Stafford 19205 vagy Dermomycoides Granata 1919), a Dermosporidium Carini 1940, a Dermotheca, a Rhinosporidium Minchin et Fantham 1905, a Sphaerothecum Arkush et al. 2003 – ahová a rozettaágens is tartozik – és a Valentines Borteiro et al. 2018.
Borteiro et al. 2018-as tanulmánya szerint a nemzetségek kialakulási sorrendje:
| Dermocystida |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Dermocystidium percae a többi Dermocystidium-fajnak távolabbi rokona lehet, mint a Sphaerothecum destruensnek.
Legtöbb faja, például a Rhinosporidium seeberi állatpatogén. A rhinosporidiosis a Betegségek nemzetközi osztályozása 10. változatában (BNO-10) gombás megbetegedésként szerepel B48.1, a a BNO-11-ben viszont protozoonok okozta nem bélben jelentkező betegségként 1F56 kód alatt.
A Chytridiomycota egyes fajaival együtt fertőzhetnek békákat.
A Sphaerothecum destruens az édesvízi halakra komoly veszélyt jelentő obligát hal-endoparazita.
{{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Ez a szócikk részben vagy egészben a Dermocystida című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.