Dermocystidium

Dermocystidium
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Holozoa
Osztály: Ichthyosporea
Rend: Dermocystida
Család: Dermocystidiaceae
Nemzetség: Dermocystidium
Pérez 1908
Típusfaj
Dermocystidium pusulum
(Pérez 1907) Pérez 1908
Szinonimák
  • Amphibiothecum Feldman, Wimsatt et Green 2005
  • Dermocystis Pérez 1907 non Stafford 1905
  • Dermomycoides Granata 1919
Fajok

listában

Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Dermocystidium témájú rendszertani információt.

A Dermocystidium cisztaképző halparazita eukarióták nemzetsége az Ichthyosporea kládban, a dermocystidiosis okozója.

Történet

A nemzetséget 1907-ben írta le Pérez. Korábban parazita gombanemzetségnek, a ma a sárgásmoszatok közé sorolt Thraustochytrida és Labyrinthulida rokonának tekintették, minthogy korábban gombaazonosításra használt festésekkel, például Grocott-meténamin-ezüsttel és perjódsavas Schiff-festéssel kimutathatónak bizonyultak spórái, mások azonban a Sporozoa (= Apicomplexa) közé sorolták.

Ragan, Goggin és Cawthorn a korábban ismeretlen helyzetű halparazitákból álló „DRIP klád” (ma Ichthyosporea) tagjaként mutatták ki, mely az Opisthokonta Holozoa kládjában lévő nem állati paraziták, melyet Ichthyosporeának, majd az ezzel szinonim Mesomycetozoának neveztek el. Több később leírt rák- (D. daphniaie) és puhatestű-parazita (D. marinum) később baktériumnak, illetve Alveolata-fajnak bizonyult: Sayre, Gherna és Wergin a D. daphniaet a Pasteuria ramosa Metchnikoff 1888 fajjal azonosnak mutatták ki, míg a D. marinumot Levine Perkinsus marinusra nevezte át.

A békaparazita D. ranaet 2003-ban Amphibiocystidium ranae névre nevezték át.

Fajok

Morfológia

Zoospórái 1 hátulsó ostorral rendelkeznek; cristái laposak. Parazita életszakaszai gömbölyű fenotípust mutatnak 2–20 μm-es endospórákkal, melyek kiszabadulva érett sejtekké válnak életciklusuk folytatásához használt endospórákkal.

Átmeneti zónája I-es típusú, átmeneti lemezéhez közeli amorf anyaggal dublettjei közelében. Sima centrióluma erre merőleges, rizoplasztja sávos, és egyes gombákhoz hasonlóan a centriólumokat összeköti a sejtmaggal.

Életciklus

Életciklusa szabadon élő fertőző szakaszból (zoospóra), nagy központi vakuólummal rendelkező sejttársulásos és parazita egymagvú szakaszból áll. A sejttársulásból válaszfalak kialakulásával magcsoportok alakulnak ki, majd egymagvú és kis vakuólummal rendelkező amőbák keletkeznek, vagy magából a sejttársulásból keletkeznek egymagvú sejtek, melyek vissza- vagy zoospórává alakulhatnak.

A D. percae sejttársulásos életszakaszát kondenzált sejtmagvú állapot követi, mely később több egymagvú sejtté osztódik.

Ökológia

Prevalenciája gazdafajonként jelentősen eltér: leggyakoribb vörös lazacban. Évszakonkénti periodicitást mutat elterjedése: tavasszal és nyáron Nyugat-Virginiában, ősszel és télen a Fraser torkolata közelében a leggyakoribb.

Jegyzetek

  1. ↑ "Dermocystidium". www.mycobank.org. Hozzáférés: 2020. május 17.
  2. ↑ Feist SW, Longshaw M, Hurrell RH, Mander B (2004. április). "Observations of Dermocystidium sp. infections in bullheads, Cottus gobio L., from a river in southern England". J. Fish Dis. 27 (4): 225–31. Bibcode:2004JFDis..27..225F. doi:10.1111/j.1365-2761.2004.00535.x. PMID 15049890.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ Rawat G, Aiyer HM, Shukla A (2024. február 15.). "Recurrent rhinosporidiosis in a young male: A case report and its taxonomical journey". Trop Parasitol. 14 (1): 47–50. doi:10.4103/tp.tp_5_23. PMC 10911191. PMID 38444795.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ Ragan MA, Goggin CL, Cawthorn RJ; et al. (1996. október). "A novel clade of protistan parasites near the animal-fungal divergence". Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 93 (21): 11907–11912. Bibcode:1996PNAS...9311907R. doi:10.1073/pnas.93.21.11907. PMC 38157. PMID 8876236.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. ↑ Sayre RM, Gherna RL, Wergin WP (1983). "Morphological and Taxonomic Reevaluation of Pasteuria ramosa Metchnikoff 1888 and "Bacillus penetrans" Mankau 1975". International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology. 33 (3): 636–649. doi:10.1099/00207713-33-3-636.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Levine, Norman D. (1978). "Perkinsus gen. n. and Other New Taxa in the Protozoan Phylum Apicomplexa". The Journal of Parasitology. 64 (3): 549. doi:10.2307/3279807. JSTOR 3279807.
  7. ↑ Pascolini R, Daszak P, Cunningham AA; et al. (2003. augusztus). "Parasitism by Dermocystidium ranae in a population of Rana esculenta complex in Central Italy and description of Amphibiocystidium n. gen". Diseases of Aquatic Organisms. 56 (1): 65–74. doi:10.3354/dao056065. PMID 14524503.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 Index Fungorum
  9. ↑ S. Červinka; J. Vítovec; J. Lom; J. Hoška; F. Kubů (1974. november). "Dermocystidiosis–a gill disease of the carp due to Dermocystidium cyprini n.sp". J. Fish Biol. 6 (6): 689–699. Bibcode:1974JFBio...6..689C. doi:10.1111/j.1095-8649.1974.tb05112.x.
  10. ↑ Marketta Pekkarinen; Jiří Lom; Colleen A. Murphy; Mark A. Ragan & Iva Dyková (2003). "Phylogenetic Position and Ultrastructure of Two Dermocystidium Species (Ichthyosporea) from the Common Perch (Perca fluviatilis)" (PDF). Acta Protozool. 42: 287–307. 2014. május 18. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2011. május 16.
  11. ↑ Elkan E (1962). "Dermocystidium gasterostei n. sp., a parasite of Gasterosteus aculeatus L. and Gasterosteus pungitius L." Nature. 196 (4858): 958–960. Bibcode:1962Natur.196..958E. doi:10.1038/196958a0. S2CID 4217342.
  12. 1 2 Qizhong Zhang; Zhijian Wang (2005). "Dermocystidium sp. infection in cultured juvenile southern catfish Silurus meridionalis in China" (PDF). Diseases of Aquatic Organisms. 65 (3): 245–250. doi:10.3354/dao065245. PMID 16119893.
  13. ↑ Zhang, Bo; Gu, Zemao (2022. május 31.). "Isolation and identification of Dermocystidium sinipercae sp. n." Journal of Fisheries of China (kínai nyelven). 46 (5): 741–749. doi:10.11964/jfc.20210312707. ISSN 1000-0615.
  14. ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  15. ↑ Cavalier-Smith T (2022). "Ciliary transition zone evolution and the root of the eukaryote tree: implications for opisthokont origin and classification of kingdoms Protozoa, Plantae, and Fungi". Protoplasma. 259 (3): 487–593. doi:10.1007/s00709-021-01665-7. PMC 9010356. PMID 34940909. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)
  16. 1 2 Shabardina V, Dharamshi JE, Ara PS, Antó M, Bascón FJ, Suga H, Marshall W, Scazzocchio C, Casacuberta E, Ruiz-Trillo I (2024. július 29.). "Ichthyosporea: a window into the origin of animals". Commun Biol. 7: 915. doi:10.1038/s42003-024-06608-5. PMC 11286789. PMID 39075159.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  17. ↑ Bass AL, Bateman AW, Kaukinen KH, Li S, Ming T, Patterson DA, Hinch SG, Miller KM (2023. április 4.). "The spatial distribution of infectious agents in wild Pacific salmon along the British Columbia coast". Sci Rep. 13: 5473. doi:10.1038/s41598-023-32583-8. PMC 10071257. PMID 37016008.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dermocystidium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források