Dippoldiswalde

	Dippoldiswalde
	; Dippoldiswalde címere
	; Dippoldiswalde címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Szászország
Járás	Szász Svájc–Kelet-érchegységi járás
Irányítószám	01744
Körzethívószám	03504; 035052;
Rendszám	DW
Testvérvárosok	Lista Stronie Śląskie
	Népesség
Teljes népesség	13 880 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	133,47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	375 m
Terület	103,99 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 50° 53′ 36″, k. h. 13° 40′ 00″50.893333°N 13.666667°EKoordináták: é. sz. 50° 53′ 36″, k. h. 13° 40′ 00″50.893333°N 13.666667°E
	Dippoldiswalde Pozíció Szászország térképén
	Elhelyezkedése Szászország térképén
	Dippoldiswalde weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dippoldiswalde témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Dippoldiswalde település Németországban, azon belül Szászország tartományban. Lakosainak száma 13 880 fő (2025. december 31.). Dippoldiswalde Rabenau, Glashütte, Schmiedeberg, Hartmannsdorf-Reichenau és Klingenberg községekkel határos.

Fekvése

A Keleti-érchegységben, Freibergtől keletre fekvő település.

Története

A 350 méter magasságban, a folyón létesített völgyzárógát (Talsperre Malter) közvetlen közelében fekvő település az Érchegység legrégibb települései közé tartozik. Dippoldiswaldét 1200 körül alapították. A 13. században kapott városjogot, majd 1360-ban fallal vették körül.

A település ezüst- és rézbányászata révén gyors fejlődésnek indult. Körzetében a 15. század és a 18. század között mintegy 120 tárna és ércmosó működött, és csak 1849-ben hagytak fel itt a bányászattal.

1945 után többek között a Glashütte óragyár egy részlege is, de fejlett a környék mező- és erdőgazdasága is. Van élelmiszeripari mérnökképző iskolája, műszaki főiskolája és több szakiskolája is.

Látnivalói közül többek között a Miklós templom (Nikolaikirche), a Helytörténeti múzeum, a városháza, a kastély és a plébániatemplom érdemelnek említést.

Nevezetességek

Miklós templom ( Nikolaikirche)
Helytörténeti múzeum
Vár – őrgrófi erődítmény, amely 1200 körül épült. Jelenlegi formáját a 16. – és a 17. században nyerte el.