Kurkumin

Kurkumin
IUPAC-név(1E,6E)-1,7-bisz(4-hidroxi-
3-metoxifenil)-1,6-
heptadién-3,5-dion
Más nevekkurkumin
diferuloilmetán
C.I. 75300
Natural Yellow 3
Kémiai azonosítók
CAS-szám458-37-7
PubChem969516
ChemSpider839564
EINECS-szám207-280-5
DrugBankDB11672
KEGGC10443
ChEBI3962
RTECS számMI5230000
SMILES
Oc1ccc(cc1OC)/C=C/C(=O)CC(=O)/C=C/c2ccc(O)c(OC)c2
InChIKeyVFLDPWHFBUODDF-FCXRPNKRSA-N
Beilstein2306965
UNIIIT942ZTH98
ChEMBLCHEMBL140
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC21H20O6
Moláris tömeg368,38 g/mol
Megjelenéssárga por
Olvadáspont183 °C (361 K)
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kurkumin sárgásvörös kristályos anyag. A kurkuma fűszerben fordul elő a természetben; a növény latin nevéből (Curcuma longa) kapta a nevét. A kurkuma név az arab kurkum ill. a perzsa karkam szóból származik, mindkettő sáfrányt jelent.

A kurkuminoidok polifenol vegyületek és ezek adják a kurkuma sárga színét. Két tautomer formában létezik, a keto és az enol formában. Az enolforma energetikailag stabilabb mind szilárd, mind oldott állapotban.

A kurkumin pH-indikátorként is működik, 8-9 pH-nál átcsap sárgából (savas) vörösbe (lúgos).

A bórsavval vörös rozocianint képezve reakcióba lép, amely lúgos közegben kék színreakciót ad. A kurkumapapír hatóanyaga.

Mivel erős színe van, ételfestéknek is használják, E100 kóddal.

Jegyzetek

  1. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 86. o. ISBN 963 8334 96 7
  2. ↑ Kolev T.M., et at, DFT and Experimental Studies of the Structure and Vibrational Spectra of Curcumin, International Journal of Quantum Chemistry, 102, 6, (2005)

Források