Edith Nesbit

Edith Nesbit
Született1858. augusztus 15.
Kennington(wd), Nagy-London,  Egyesült Királyság
Elhunyt1924. május 4. (65 évesen)
New Romney(wd), Kent,  Anglia
ÁlneveE. Nesbit, Fabian Bland
Állampolgársága
Nemzetiségebrit
Házastársa
  • Hubert Bland (1880. április 22. – 1914. április 14.)
  • Thomas Tucker (1917. február 20. – 1924. május 4.)
Gyermekeiöt gyermek:
  • Rosamund Edith Nesbit Bland
  • Paul Bland
SzüleiJohn Collis Nesbit
Foglalkozása
Halál okatermészetes halál
SírhelyeSt Mary in the Marsh

A Wikimédia Commons tartalmaz Edith Nesbit témájú médiaállományokat.

Edith Nesbit (házas nevén Edith Bland; Kennington(wd), 1858. augusztus 15. – New Romney(wd), 1924. május 4.) angol író és költő, aki gyermek- és egyéb könyveit E. Nesbit néven jelentette meg. Több mint 60 ilyen művet írt vagy társszerzőként jegyzett. Emellett politikai aktivista is volt, valamint társalapítója a Fabian Societynek – egy olyan szocialista szervezetnek, amely később a Munkáspárthoz (Labour Party) csatlakozott.

Életrajza

Nesbit 1858-ban született a Surrey-beli Kenningtonban(wd) – a Lower Kennington Lane 38. szám alatt (ma London) –, John Collis Nesbit(wd) mezőgazdasági vegyész leányaként; apja 1862 márciusában, még a lány negyedik születésnapja előtt hunyt el. Édesanyja Sarah Green (született Alderton) volt.

Mivel Nesbit nővére, Mary betegeskedett, a család évekig utazgatott, és különféle helyeken élt: Brightonban, Buckinghamshire-ben, Franciaországban (Dieppe-ben, Rouenban, Párizsban, Tours-ban, Poitiers-ben, Angoulême-ben, Bordeaux-ban, Arcachonban, Pau-ban, Bagnères-de-Bigorre-ban és a bretagne-i Dinanban), valamint Spanyolországban és Németországban. Mary 1871-ben eljegyezte magát Philip Bourke Marston(wd) költővel, ám még ugyanabban az évben tuberkulózisban elhunyt Normandiában.

Mary halála után Nesbit és édesanyja három évre a Kent északnyugati részén fekvő Halsteadben(wd) található Halstead Hallba költözött; ez a helyszín ihlette a The Railway Children (Hárman ​a vasút mentén) című művet, bár ezt a címet a derbyshire-i New Mills(wd) városa is magáénak vallja.

Amikor Nesbit 17 éves volt, a család visszaköltözött a délkelet-londoni Lewishambe(wd). Az Elswick Road 28. szám alatt a lewishami önkormányzat emléktáblát helyezett el a tiszteletére.

1877-ben, 18 éves korában Nesbit megismerkedett a nála három évvel idősebb banktisztviselővel, Hubert Blanddel(wd). 1880. április 22-én – hét hónapos terhesen – kötött házasságot Blanddel, ám kezdetben nem éltek együtt, mivel a férfi továbbra is az édesanyjával lakott. Házasságuk viharosnak bizonyult. Nesbit hamarosan tudomást szerzett arról, hogy egy másik nő – Maggie Doran, aki szintén Bland édesanyjával élt – Hubert menyasszonyának tekintette magát, és szintén gyermeket szült a férfinak.

Nesbit és Bland gyermekei a következők voltak: Paul Cyril Bland (1880–1940) – akinek The Railway Children című művét ajánlotta –, Mary Iris Bland (1881–1965) – aki 1907-ben John Austin D Phillips felesége lett – és Fabian Bland (1885–1900).

Súlyosabb csapást jelentett az 1886-os év, amikor kiderült számára, hogy barátnője, Alice Hoatson gyermeket vár a férjétől. Korábban megállapodtak abban, hogy örökbe fogadja Hoatson gyermekét, és megengedi a nőnek, hogy házvezetőnőként velük éljen. Az igazság napvilágra kerülése után hevesen összeveszett a férjével, és felvetette, hogy Hoatsonnak és a babának – Rosamundnak – el kellene költözniük; férje azonban azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja Edith-et, ha az elutasítja a gyermeket és annak anyját.

Hoatson házvezetőnőként és titkárnőként maradt mellettük, és 13 évvel később ismét gyermeket várt Blandtől. Edith ezúttal is örökbe fogadta Hoatson gyermekét, Johnt. Az Alice Hoatsontól született két gyermek, akiket Edith örökbe fogadott, a következők voltak: Rosamund Edith Nesbit Hamilton(wd) – később Bland (1886–1950) –, aki 1909. október 16-án ment hozzá Clifford Dyer Sharp-hoz, és akinek The Book of Dragons (A ​sárkányok könyve) című művét ajánlották; valamint John Oliver Wentworth Bland (1899–1946), akinek The House of Arden (Az Arden-ház) és a Five Children and It (Öt ​gyerek és az izé) című könyveket ajánlották.

Nesbit fia, Fabian 15 éves korában, egy mandulaműtétet követően hunyt el. Nesbit bűntudatot érzett emiatt, mivel nem sokkal az altatás előtt ételt adott a fiúnak, utána pedig felügyelet nélkül hagyta, anélkül, hogy sejtette volna: a visszaböfögött étel miatt akár meg is fulladhat. Később számos könyvét – köztük The Story of the Treasure Seekers (Kincskeresők) és annak folytatásait – neki ajánlotta. Nesbit örökbefogadott lánya, Rosamund közreműködött a Cat Tales című kötet elkészítésében.

E. Nesbit sírját a St Mary in the Marsh-i templomkertben második férje, Thomas Terry Tucker által állított fa sírjel jelöli; a templom belsejében emléktáblát is elhelyeztek az emlékére.

Nesbit nagyra becsülte William Morris művészt és marxista szocialistát. Nesbit és Bland kacérkodott a Szociáldemokrata Szövetséggel (Social Democratic Federation(wd)), ám azt túl radikálisnak találták. A házaspár 1884-ben a Fabian Society alapító tagja lett – a szervezet nevét fiuk, Fabian is viselte. Közösen szerkesztették a társaság Today című folyóiratát. 1884-től az 1890-es évek végéig Nesbit és Bland közösen írtak felnőtteknek szóló szépirodalmi műveket „Fabian Bland” közös írói álnéven. Az 1880-as években Nesbit termékeny előadóként és íróként foglalkozott a szocializmus témájával. Vendégelőadóként lépett fel a London School of Economicsban, amelyet a Fabian Society más tagjai alapítottak.

Nesbit 1899 és 1920 között a délkelet-londoni Elthamben(wd), a Well Hallban(wd) élt – ez az épület több könyvében, például The Red House (A Vörös Ház) is megjelenik. 1911-től kezdve második otthont is fenntartott a Sussex Downs vidékén, a kelet-sussexi Fristonhoz(wd) tartozó Crowlinkben. Well Hallban ő és férje számos barátot, kollégát és tisztelőt láttak vendégül.

1917. február 20-án – mintegy három évvel Bland halála után – Nesbit hozzáment Thomas „Skipper” TuckerhezWoolwichban(wd), ahol a férfi a woolwichi komp kapitányaként dolgozott.

Bár ő volt a család kenyérkeresője, és The Railway Children című művében az apa kijelenteti, hogy „[a] lányok éppolyan okosak, mint a fiúk, és ezt ne felejtsétek el!”, Nesbit nem állt ki a nők jogaiért. „Ellenezte a nők választójogának ügyét – főként azért, állítása szerint, mert a nők a toryk felé hajolhatnának, ezzel ártva a szocialista ügynek.”

A The Railway Children és a The House of Arden 2022-es újrakiadása kapcsán a The New Yorker magazin így fogalmaz: „Mindkét könyv – akárcsak Nesbit műveinek nagy része – epizodikus, olykor pikareszk jellegű; elvetik a korabeli ifjúsági irodalomra jellemző erkölcsi kioktatást, és inkább a gyermeki logikát, illetve nézőpontot helyezik előtérbe. [...] S ami a legfontosabb: mindkét kötet olyan alapkoncepcióra épül, amely egyfajta újrajátszása is az írónő saját gyermekkorának: egy olyan idillé, amelyet gyökerestől forgatnak fel a betegség, a veszteség és a gyász kényszerűségei.”

Élete vége felé Nesbit először Crowlinkbe költözött, majd Thomas Tuckerrel együtt két egymáshoz csatlakozó épületbe – a Jolly Boat és a Long Boat nevű, egykori Royal Flying Corps(wd)-épületekbe – költözött a kenti Jessonba (St Mary's Bay(wd), New Romney(wd)). Nesbit a Jolly Boatban, a Skipper pedig a Long Boatban lakott. Nesbit 1924-ben hunyt el a Long Boatban, feltehetően tüdőrák következtében (mivel „szüntelenül dohányzott”), és a St Mary in the Marsh-i(wd) templomkertben helyezték örök nyugalomra. Férje, Thomas ugyanezen a címen hunyt el 1935. május 17-én. Edith fia, Paul Bland volt Thomas Tucker végrendeletének egyik végrehajtója.

Írói tevékenység

Pályafutás

Nesbit elsőként megjelent művei versek voltak. Még nem töltötte be huszadik életévét 1878 márciusában, amikor a Good Words című havi folyóirat leközölte "Under the Trees" című versét. Összesen mintegy negyven gyermekkönyvet – köztük regényeket, mesekönyveket és képeskönyveket – jelentetett meg. Gyermekek számára átdolgozott Shakespeare-műveit is lefordították.

Emellett csaknem ugyanannyi könyvet jelentetett meg másokkal közösen. Férjével együtt "Fabian Bland" álnéven írt szépirodalmi műveket 1884-től egészen az 1890-es évek végéig. E közös regények egyikét, a The Prophet's Mantle-t (1885)[29] Kropotkin londoni élete ihlette. Nesbit életrajzírója, Julia Briggs „feltűnően ötletes és összetett cselekményű könyvnek” nevezi a művet. Megjelenésekor kedvező kritikákat kapott, és úgy tűnik, folyamatosan jól fogyott. Ezt követően Bland az újságírásra és politikai írásaira összpontosított, miközben Nesbit sikere gyermekkönyv-szerzőként egyre nőtt.

2011-es plágiumvád

2011-ben Ada J. Graves(wd) unokája megjelentetett egy könyvet, amely azt állította, hogy Nesbit „plagizálta” a The Railway Children cselekményének egyes részeit Graves The House by the Railway című művéből. A vád szerint Graves könyve 1896-ban – kilenc évvel a The Railway Children előtt – jelent meg, és számos hasonlóságot mutattak ki a két mű között. Későbbi vizsgálatok azonban cáfolták ezt a következtetést: A Tor.com online magazin kiderítette, hogy bár Graves könyve egy 1896-ban indult sorozat része volt, az adott kötet csak 1906-ban jelent meg, így valójában mindkét könyv 1906-ban látott napvilágot. Más hasonlóságokat is puszta véletlennek tulajdonítottak, bár elismerték, hogy Nesbit olykor megismételt cselekményelemeket saját műveiben, és mások – például H. G. Wells – ötleteit is felhasználta.

Örökség és hatás

Nesbit életrajzírója, Julia Briggs(wd) „az első modern gyermekkönyvíróként” jellemzi őt, aki „hozzájárult a Lewis Carroll, George MacDonald(wd) és Kenneth Grahame által megalapozott gyermekirodalmi hagyomány megfordításához: elfordult az általuk teremtett »másodlagos világoktól«, és a valóságos dolgokkal való szembesülésből fakadó kemény igazságok felé fordult – olyan témák felé, amelyek korábban kizárólag a felnőtteknek szóló regények sajátjai voltak”. Briggs emellett Nesbitnek tulajdonítja a gyermekeknek szóló kalandtörténet műfajának megteremtését is. Noël Coward nagyra becsülte munkásságát. Noel Streatfeild – aki maga is írt Nesbitről életrajzot – egy levelében így fogalmazott: „Jellemző volt rá a tömör fogalmazásmód, és páratlan tehetséggel tudta megidézni az angol vidék forró nyári napjait.”

Nesbit legismertebb művei közé tartozik a The Story of the Treasure Seekers (1899) és a The Wouldbegoods (1901); ezek a Bastable család – egy viszonylag nehéz anyagi helyzetbe került középosztálybeli család – történetét mesélik el. A The Railway Children című mű népszerűségéhez az 1970-es filmváltozat is hozzájárult. Gore Vidal az időutazásról szóló The Story of the Amulet című könyvről úgy vélekedett, hogy abban „Nesbit találékonysága a legjavát nyújtja”. Gyermekirodalmi munkássága színműveket és versesköteteket is magában foglalt.

Nesbitet tartják a modern gyermekfantasy megteremtőjének. Újításai során valósághű, kortárs gyermekszereplőket helyezett valós környezetbe, ahol mágikus tárgyakkal (ami ma már a kortárs fantasy műfajába tartozna), kalandokkal, sőt olykor fantasztikus világokba tett utazásokkal találkoztak. Ez közvetve vagy közvetlenül számos későbbi íróra hatással volt, köztük P. L. Traversre (a Mary Poppins alkotójára), Edward Eagerre(wd), Diana Wynne Jonesra és J. K. Rowlingra. C. S. Lewis szintén merített munkásságából a Narnia-sorozatban: The Magician's Nephew című kötetben megemlíti a Bastable gyerekeket, a Jadis (más néven a Fehér Boszorkány) 19. századi Londonban játszódó jelenetei pedig Nesbit The Story of the Amulet (Az amulett története) című művének hasonló epizódjait idézik.

Nesbit karaktereinek felhasználása a későbbi írók által

Michael Moorcock sci-fi- és fantasyíró átvette Nesbit Oswald Bastable nevű karakterét egy steampunk regénytrilógiához, amelynek első kötete a The Warlord of the Air.

A Five Children and It című műhöz későbbi írók számos folytatást írtak.

Öröksége

Helyszínek

Egyéb örökség

Életrajzok

Az 1966-ban megjelent, önéletrajzi ihletésű Long Ago When I was Young című műve alapján készült BBC-s A Ghost Story for Christmas-epizódon kívül öt életrajz is foglalkozott Nesbit életével.

Művei

Gyermekregények

Bastable-sorozat

  • 1899 The Story of the Treasure Seekers
  • 1901 The Wouldbegoods
  • 1904 New Treasure Seekers
Megjegyzések

A The Complete History of the Bastable Family (1928) a három Bastable-regény posztumusz gyűjteményes kiadása, amely azonban nem tartalmazza az Oswald Bastable and Others című, 1905-ös kötetben megjelent négy elbeszélést. A Bastable család az 1902-es, felnőtteknek szóló The Red House című regényben is felbukkan.

Psammead-sorozat

  • 1902 Five Children and It
  • 1904 The Phoenix and the Carpet
  • 1906 The Story of the Amulet

House of Arden-sorozat

  • 1908 The House of Arden
  • 1909 Harding's Luck

Egyéb gyermekregények

  • 1906 The Railway Children
  • 1907 The Enchanted Castle
  • 1910 The Magic City
  • 1911 The Wonderful Garden
  • 1913 Wet Magic

Regények felnőtteknek

Fabian Bland álnéven

  • The Prophet's Mantle. Folytatásokban közölt, Weekly Dispatch, 3 August–14 December 1884, published 1889
  • The Hour before Day. Folytatásokban, Weekly Dispatch, 1885
  • Something Wrong. Folytatásokban, Weekly Dispatch, 7 March to 4 July 1886
  • The Marden Mystery (ritka: kevés példány maradt fenn, ha egyáltalán maradt)

Mint E. Nesbit

  • 1893 Her Marriage Lines. Folytatásokban, Weekly Dispatch, 1893
  • 1898 The Secret of Kyriels
  • 1902 The Red House (amelyben a róluk szóló gyerekkönyvekből ismert Bastable család szerepel)
  • 1906 The Incomplete Amorist
  • 1909 Salome and the Head (más néven The House with No Address)
  • 1909 Daphne in Fitzroy Street
  • 1911 Dormant (más néven Rose Royal in the US)
  • 1916 The Incredible Honeymoon
  • 1922 The Lark

Megjegyzések

A The Secret of Kyriels című műből csak kevés példány maradt fenn.

Mesék és mesekönyvek

  • 1887 The Pixies Garden
  • 1891 "The Pilot", poem, picture book(?)
  • 1892 Father Christmas: The Children's Casket of Pictures
  • 1894 Miss Mischief
  • 1895 Tick Tock, Tales of the Clock
  • 1895 Pussy cat
  • 1895 Doggy Tales
  • 1896 The Prince, Two Mice and Some Kitchen-Maids. Father Christmas: The Children's Treasury of Pictures and Stories (1892)
  • 1897 The Children's Shakespeare
  • 1897 Royal Children of English History
  • 1897 Tales Told in the Twilight (antológiában szereplő történet)
  • 1898 The Book of Dogs
  • 1899 Pussy and Doggy Tales
  • 1901 The Book of Dragons (A The Strand magazinban 1899-ben megjelent történetek)
  • 1901 Nine Unlikely Tales
  • 1902 The Revolt of the Toys
  • 1903 The Rainbow Queen and Other Stories
  • 1903 Playtime Stories
  • 1904 The Story of Five Rebellious Dolls
  • 1904 Cat Tales (Nesbit és lánya, Rosamund E. Nesbit Bland)
  • 1905 Oswald Bastable and Others (négy Bastable-történetet tartalmaz)
  • 1905 Pug Peter, King of Mouseland
  • 1907 Beautiful Stories from Shakespeare (Az 1895-ös The Children's Shakespeare újranyomása)
  • 1908 The Old Nursery Stories
  • 1912 The Magic World
  • 1925 Five of Us—and Madeline (Rosamund E. Nesbit Bland által posztumusz összeállított és szerkesztett kötet, amely a címadó regényt és két, feltehetően Nesbit által befejezett novellát tartalmazza.)

Felnőtteknek szóló rövidpróza

Fabian Bland néven

  • "Psychical Research". Longman's Magazine, December 1884
  • "The Fabric of a Vision". Argosy, March 1885
  • "An Angel Unawares". Weekly Dispatch, 9 August 1885
  • "Desperate Conspirator". Weekly Dispatch, 15 May 1887
  • "A Pot of Money". Weekly Dispatch, 21 August 1887
  • "Christmas Roses". Weekly Dispatch, 25 December 1887
  • "High Social Position". Weekly Dispatch, 8 July 1888
  • "Mind and Money". Weekly Dispatch, 16 September 1888
  • "Getting into Society". Weekly Dispatch, 30 September 1888
  • "A Drama of Exile". Weekly Dispatch, 21 October 1888
  • "A Pious Fraud". Weekly Dispatch, 11 November 1888
  • "Her First Appearance". Weekly Dispatch, 16 December 1888
  • "Which Wins?" Murray's Magazine, December 1888
  • "Only a Joke". Longman's Magazine, August 1889
  • "The Golden Girl". Weekly Dispatch, 21 December 1890

E. Bland néven

  • "The Third Drug", Strand Magazine, February 1908 (más néven "The Three Drugs")

E. Nesbit néven

  • "Uncle Abraham's Romance". Illustrated London News, 26 September 1891
  • "The Ebony Frame". Longman's Magazine, October 1891
  • "Hurst of Hurstcote", 1893
  • "The Butler in Bohemia" (by Nesbit and Oswald Barron(wd)), OCLC 72479308, 1894
  • "A Strayed Sheep". Thetford & Watton Times and People's Weekly Journal, 2 June 1894 (Oswald Barronnal)
  • "The Secret of Monsieur Roche Aymon". Atalanta Magazine, October 1894 (with Oswald Barron)
  • "The Letter in Brown Ink". Windsor Magazine, August 1899
  • "'Thirteen Ways Home", 1901
  • "These Little Ones", 1909
  • "The Aunt and the Editor". North Star and Farmers' Chronicle, 15 June 1909
  • "To the Adventurous", 1923

Novelláskötetek felnőtteknek

Ismeretterjesztő művek

Fabian Bland néven

Egyetlen darab nyomára sem bukkantak még.

Mint E. Nesbit

  • "Women and Socialism: from the Middle-Class Point of View". Justice, 4 and 11 April 1885
  • "Women and Socialism: A Working Woman's Point of View". Justice, 25 April 1885
  • Wings and the Child, or The Building of Magic Cities, 1913
  • Long Ago When I Was Young (originally a serial, 'My School-Days: Memories of Childhood', in Girl's Own Paper 1896–1897) A Long Ago When I Was Young – amely eredetileg „My School-Days: Memories of Childhood” címen jelent meg a The Girl’s Own Paper hasábjain 1896 októbere és 1897 szeptembere között – végül 1966-ban, mintegy negyven évvel Nesbit halála után látott napvilágot könyv formájában; a kiadás Noel Streatfeild avatott előszavával és Edward Ardizzone mintegy két tucatnyi tollrajzával jelent meg. A kötet tizenkét fejezete az eredeti folytatásos részeket tartalmazza.

Költészet

  • "A Lovers' Petition". Good Words, 17 August 1881
  • "Absolution". Longman's Magazine, August 1882
  • "Possibilities". Argosy, July 1884
  • "Until the Dawn". Justice, 21 February 1885
  • "Socialist Spring Song". Today, June 1885
  • "The Dead to the Living". Gentleman's Magazine
  • "Waiting". Justice, July 1885
  • "Two Voices". Justice, August 1885
  • "1857-1885". Justice, 22 August 1885
  • "The Wife of All Ages". Justice, 18 September 1885
  • "The Time of Roses", undated (c. 1890)
  • 1886 "Lays and Legends"
  • 1887 "The Lily and the Cross"
  • 1887 "Justice for Ireland!". Warminster Gazette, 12 March 1887
  • 1887 "The Ballad of Ferencz Renyi: Hungary, 1848". Longman's Magazine, April 1887
  • 1887 "The Message of June". Longman's Magazine, June 1887
  • 1887 "The Last Envoy"
  • 1887 "The Star of Bethlehem"
  • 1887 "Devotional Verses"
  • 1888 "The Better Part, and Other Poems"
  • 1888 "Landscape and Song"
  • 1888 "The Message of the Dove"
  • 1888 "All Round the Year"
  • 1888 "Leaves of Life"
  • 1889 "Corals and Sea Songs"
  • 1890 "Songs of Two Seasons"
  • 1892 "Sweet Lavender"
  • 1892 "Lays and Legends", 2nd ed.
  • 1895 "Rose Leaves"
  • 1895 "A Pomander of Verse"
  • 1898 "Songs of Love and Empire"
  • 1901 "To Wish You Every Joy"
  • 1905 "The Rainbow and the Rose"
  • 1908 "Jesus in London"
  • 1883–1908 "Ballads and Lyrics of Socialism"
  • 1911 "Ballads and Verses of the Spiritual Life"
  • 1912 "Garden Poems"
  • 1915 "Prayer in Time of War"
  • 1922 "Many Voices"

Dalok

Magyarul megjelent

Megjegyzések

  1. ↑ A Lower Kennington Lane ma a Kennington Lane északi szakaszát alkotja a Kennington Road és a Newington Butts között; az épületet lebontották, és semmi sem őrzi az emlékét. Galvin életrajzi művében (2. o.) azt állítja, hogy a Lower Kennington Lane ma mélyen egy főút és szupermarketek alatt húzódik. Ez az állítás a modern Kennington Lane, valamint annak korábbi alkotórészei – az Upper Kennington Lane és a Lower Kennington Lane – összetévesztésén alapul. A Lower Kennington Lane valójában ma is létezik – bár átnevezték és a házszámozását is megváltoztatták –, ám az 1850-es évekből származó házak többsége már nem áll. A jelenleg a Kennington Lane 98. szám alatt működő "King’s Arms" kocsma egy korábbi változata még a Lower Kennington Lane 44. szám alatt üzemelt. Az 1861-es népszámlálási adatok szerint Edith Nesbit apjának az utcában kissé távolabb található mezőgazdasági főiskoláján tartózkodott."Find My Past 1861 Census". search.findmypast.co.uk. Hozzáférés: 2020. július 29. That site is now occupied by 20th-century public housing.
  2. ↑ The Book of Dragons (1901). A kötet magában foglalta a The Seven Dragons című, hét részből álló sorozatot és egy nyolcadik történetet – amelyek mindegyike 1899-ben jelent meg a The Strand Magazine-ban –, valamint egy kilencedik történetet, "The Last of the Dragons"-t (amely posztumusz, 1925-ben látott napvilágot). A mű 1972-ben The Complete Book of Dragons, 1975-ben pedig The Last of the Dragons and Some Others címen jelent meg. Később visszaállították az eredeti címet, a tartalmat pedig kiegészítették "The Last of the Dragons" című írással, valamint az új kiadás idején keletkezett egyéb anyagokkal. A Seven Dragons and Other Stories cím egy későbbi Nesbit-gyűjtemény esetében is felbukkant.
  3. ↑ John Clute(wd) szerint Nesbit természetfeletti témájú műveinek zöme négy kötetbe gyűjtött elbeszélésekből áll: ezek közé tartozik a Man and Maid, valamint az a három kötet, amelyekről itt megjegyeztük, hogy horrorisztikus történeteket tartalmaznak.

Jegyzetek

  1. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 27.
  2. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  3. 1 2 "Encyclopædia Britannica". Encyclopædia Britannica Online (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 "Find a Grave". Find a Grave (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ "web.archive.org/web/20170323100649/http://jeugdliteratuur.org/auteurs/edith-nesbit". {{cite web}}: Check |archiveurl= value (súgó)
  7. ↑ Briggs 1987, 2–4. o.
  8. ↑ Galvin, Elisabeth. The Extraordinary Life of E Nesbit, p. 16.
  9. ↑ "Railway Children battle lines are drawn". Telegraph & Argus. Bradford. 2000. április 22. 2012. szeptember 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. december 29.
  10. ↑ "Edith Nesbit". London Remembers. Hozzáférés: 2020. július 29.
  11. ↑ "Ancestry – Sign In". ancestry.co.uk.
  12. ↑ Langley Moore, Doris (1966). E. Nesbit: a biography. Philadelphia and New York: Chilton Books. 70–71, 102–103. o.
  13. ↑ "Ancestry – Sign In". ancestry.co.uk.
  14. ↑ Lawrence, Ben (2016. július 4.). "Five children and a philandering husband: E Nesbit's private life". The Telegraph.
  15. ↑ Bedson, S. P. (1947). "John Oliver Wentworth Bland (born 6 October 1899, died 10 May 1946)". The Journal of Pathology and Bacteriology. 59 (4): 716–721. doi:10.1002/path.1700590427.
  16. ↑ Bennett, Phillippa; Miles, Rosemary, eds. (2010). William Morris in the Twenty-First Century. Peter Lang UK. 136. o. ISBN 3034301065.
  17. ↑ Spittles, Brian (Spring 1988). "Twentieth-Century Perception in News from Nowhere" (PDF). The Journal of William Morris Studies. 7 (4). 2013. szeptember 27. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2026. október 13. – via Morris Society. {{cite journal}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  18. ↑ Morton, A.L. (Autumn 1986). "Morris, Marx and Engels" (PDF). The Journal of William Morris Studies. 7 (1). 2013. szeptember 27. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2026. október 13. – via Morris Society. {{cite journal}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  19. ↑ Bartels, Dennis (Spring 2000). "The Moral Marxism of William Morris" (PDF). The Journal of William Morris Studies. 13 (4). 2013. szeptember 27. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2026. október 13. – via Morris Society. {{cite journal}}: More than one of |archivedate= és |archive-date= specified (súgó); More than one of |archiveurl= és |archive-url= specified (súgó)
  20. ↑ Briggs 1987, xii. o.
  21. ↑ "Introduction". Five Children and It. London: Penguin Books Ltd. 1996. i–ii. o. ISBN 9780140367355.
  22. ↑ Briggs 1987, 62. o.
  23. ↑ Briggs 1987, 94. o.
  24. 1 2 Briggs 1987, 70. o.
  25. ↑ "Well Hall" entry of London Gazetteer by Russ Willey, (Chambers 2006) ISBN 0-550-10326-0 (online extract Archiválva 2019. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben.)
  26. ↑ "Edith Nesbit". Women of Eastbourne.
  27. ↑ Iannello, Silvia (2008. augusztus 18.). "Edith Nesbit, la precorritrice della Rowling". Tvcinemateatro―i protagonisti. Silvia-iannello.blogspot.com (reprint 19 September 2011 from Zam (zam.it)). Hozzáférés: 2012. augusztus 9.
  28. 1 2 Winter, Jessica (2022. szeptember 28.). "The British writer who rewrote the world for children". The New Yorker. Hozzáférés: 2022. szeptember 30.
  29. ↑ Gardner, Lyn (2005. március 26.). "Golden Age: So how did E Nesbit come to write such an idealised celebration of Victorian family life?". The Guardian.
  30. ↑ Donald Macleod, ed. Good Words, vol. 19, London: Daldy, Isbister & Co., 1878, p. 208.
  31. ↑ Lisle, Nicola (2008. augusztus 15.). "E Nesbit: Queen of Children's Literature". AbeBooks (abebooks.co.uk). 2013. június 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 10.
  32. ↑ Dimitrova, Miryana (2024. december 9.). "A Survey of Vladimir Polyanov's Translation of Edith Nesbit's Shakespearean Tales in the Context of Shakespearean Adaptations for Children in Bulgaria (1878–1944)". Izdatel. XXVI (2): 33–41. doi:10.70300/EGMOH1S9XYAY. ISSN 1310-4624.
  33. ↑ Wisker, Gina (2006). "N – Nesbit, E. 1858–1924". In Hammill, Faye; Miskimmin, Esme; Sponenberg, Ashlie (eds.). Encyclopedia of British Women's Writing 1900–1950. Palgrave Macmillan UK. 174–175. o. ISBN 978-0-230-37947-3.
  34. ↑ Bland, Fabian [pseudonym] (1889) [First published 1885]. The Prophet's Mantle. New York: Belford, Clarke & Co. – via Project Gutenberg.
  35. 1 2 Briggs 1987, 71. o.
  36. ↑ Copping, Jasper (2011. március 20.). "The Railway Children 'plagiarised' from earlier story". The Daily Telegraph. London. Hozzáférés: 2011. március 21.
  37. ↑ Page, Benedicte (2011. március 21.). "E Nesbit's classic The Railway Children accused of 'plagiarism'". The Guardian. Hozzáférés: 2020. július 29.
  38. 1 2 Ness, Mari (2011. szeptember 22.). "Adventures in Railroads: The Railway Children". Tor.com. Macmillan. [...] although news reports initially said that that The House by the Railway was published in 1896 – ten years before The Railway Children – that turns out to be the publication start of the series that the book appeared in, not the actual book. Both were published in 1906, and then as now, books took some time to get from the typewriter into actual print.
  39. ↑ Briggs 1987, xi, xx. o.
  40. ↑ Briggs 1987, xi. o.
  41. ↑ Barry Day, 2009. The Letters of Noël Coward. New York: Vintage Books. March 2009. p. 74.
  42. ↑ Hárman a vasút mentén' (film)
  43. ↑ Vidal, Gore (1964. december 3.). "The Writing of E. Nesbit". The New York Review of Books. 3 (2). Hozzáférés: 2015. október 28.
  44. ↑ Nikolajeva 2012, 51. o.
  45. ↑ Morrow, Clark Elder (2011. október). "Edith Nesbit: An Appreciation". Vocabula Review. 13 (10): 18. Hozzáférés: 2015. október 28.
  46. ↑ Nicholson, Mervyn (Fall 1998). "C. S. Lewis and the Scholarship of Imagination in E. Nesbit and Rider Haggard". Renascence. 51 (1): 41–62. doi:10.5840/renascence19985114. Hozzáférés: 2015. október 26.
  47. ↑ "TQ4274: Edith Nesbit Walk, Eltham". Geograph. Hozzáférés: 2017. június 8.
  48. ↑ "Edith Nesbit Gardens". Lewisham Parks and Open Spaces. 2017. június 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. június 8.
  49. ↑ "Railway Children Walk". geoview.info. Hozzáférés: 2014. november 29.
  50. ↑ Jones, Roger. "Visit to Hebden Bridge". wordpress.com. Wordpress. 2014. december 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. november 29.
  51. ↑ This was marketed in 2020."RightMove: Long Boat & Jolly Boat". rightmove.co.uk. 2020. június 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. július 29.
  52. ↑ "Nesbit House". Hamberley Care Homes. Hozzáférés: 2024. április 15.
  53. ↑ Garner, Stanton B. (1999). Trevor Griffiths: Politics, Drama, History. University of Michigan Press. 105. o.
  54. ↑ "Edith Nesbit Society". edithnesbit.co.uk. Hozzáférés: 2020. július 28.
  55. ↑ Spufford, Francis (2001. november 29.). "The greatest stories ever told". The Guardian.
  56. ↑ Clark, Alex (2009. május 8.). "Her Dark Materials". The Guardian.
  57. ↑ Larks and Magic Archiválva 2018. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. at alisonneil.co.uk, Accessed 18 February 2018.
  58. ↑ Larks and Magic, a new play by Alison Neil at uktw.co.uk, Accessed 18 February 2018.
  59. ↑ BROCKWEIR EVENTS at the Mac Hall LARKS AND MAGIC Saturday 17th February, 7.30 for 8.00 Written and performed by Alison Neil at brockweirvillagehall.co.uk. Accessed 18 February 2018.
  60. ↑ at noisyghost.co.uk. Accessed 19 September 2023.
  61. ↑ Martin, Jessie. "Review: The Ebony Frame". NorthwestendUK. Hozzáférés: 2026. július 5.
  62. ↑ Wulff, Bianca (2025. október 25.). "Review: The Lady In White". A Shiny Life For Me!. Hozzáférés: 2026. július 5.
  63. ↑ Eager, Edward. "Daily Magic". The Horn Book. Hozzáférés: 2024. április 16.
  64. ↑ Watling, Sarah (2019. október 26.). "The Life and Loves of E Nesbit review – melodrama and ménage à trois". The Guardian.
  65. ↑ E[dith] Nesbit (1906). The Railway Children (1st collected (British) ed.). London: Wells Gardner, Darton & Co. OCLC 156741758; E[dith] Nesbit (1906). The Railway Children (1st American ed.). New York, N.Y.: The Macmillan Company; London: Macmillan & Co. OCLC 8279449.
  66. 1 2 "E. Nesbit". Delphi Classics. 2013. október 20. Hozzáférés: 2018. május 22.
  67. ↑ "The Book of Dragons". ISFDB.
    "The Seven Dragons and Other Stories". ISFDB. Retrieved 24 February 2015.
  68. ↑ OCLC 62770293
  69. ↑ "Five of Us—and Madeline". ISFDB. Retrieved 12 April 2017.
  70. ↑ "The Third Drug". ISFDB. Retrieved 6 February 2013.
  71. ↑ "Nesbit, E". SFE: The Encyclopedia of Science Fiction (sf-encyclopedia.com). Entry by "JC", John Clute. Last updated 8 August 2017. Retrieved 26 February 2018.
  72. ↑ While none have yet been traced, Edith Nesbit and her husband reportedly co-wrote articles using this name. Southern Echo,18 October 1889
  73. ↑ "book lookup – Long ago when I was young". Hozzáférés: 2015. január 11. – via National Library of Australia.
  74. ↑ Lovegrove, Chris (2014. február 4.). "The sweet white flowers of memory". wordpress.com. Hozzáférés: 2015. január 11.
  75. ↑ WAR VERSE, Frank Foxcroft, Thomas Crowell Publisher, 1918
  76. ↑ Slave song. OCLC. OCLC 60194453.

Források

Fordítás

További információk