FanMail

A FanMail a TLC amerikai R&B-együttes harmadik albuma. 1999-ben jelent meg, ezen szerepel az együttes egyik legismertebb dala, a No Scrubs.

Felvételek

Az album megjelenése előtt a TLC különböző gondjai miatt éveken át távol maradt a zeneipartól. 1995. július 3-án csődeljárást indítottak. 1998-ban kezdték meg az album felvételeit. Ahogy előző albumuknál, a CrazySexyCoolnál is (1994), az együttes Babyface-szel, Dallas Austinnal és Jermaine Duprival dolgozott együtt. A megjelenést 1998. november 10-re tervezték, de csak 1999. február 23-án került rá sor. A FanMail megjelent explicit változatban és cenzúrázottban is, utóbbiból egyes trágár szavakat, szexuális töltetű megjegyzéseket és faji jelzőket eltávolítottak. Az albumot mindazoknak dedikálták, akik valaha is rajongói levelet küldtek az együttesnek; erre utal a cím is, ami Lisa Lopes ötlete volt, ahogy az előző két albumé is.

Az album az ezekben az években népszerű futurisztikus stílusban készült. Ezt hangsúlyozza a borító is, melyen bináris kód látható, és az együttes tagjainak arca fémet idéző kékes bőrszínnel. A kihajtható borítón poszter látható és több ezer ember neve, akik levelet küldtek az együttesnek. Az albumon több számban megszólal egy Vic-E nevű android, aki a FanMail turnén is megjelent.

Fogadtatása

A FanMail pozitív fogadtatásban részesült a kritikusoktól. A Rolling Stone magazin szerint „egyenlő arányban van meg benne az acélkemény csaj és az édes fekete lány, az őrült és az álmodozó romantikus, az énközpontú karrierista és a spirituális földanya”. A 42. Grammy-díjkiosztón nyolc jelölést kapott az album. A No Scrubs elnyerte a díjat a legjobb R&B-dal és a legjobb R&B-ének duótól vagy együttestől kategóriában, maga az album pedig a legjobb R&B-album kategóriában.

Az album világszerte sikert aratott. Az Egyesült Államokban a Billboard 200 és a Billboard Top R&B/Hip-Hop albumslágerlista első helyén nyitott, az első héten körülbelül 318 000 példányban kelt el. Öt hétig állt az első helyen; először Britney Spears …Baby One More Time című albumát szorította le az első helyről március 13-án, de Spears április 9-én visszaszerezte a vezető pozíciót, majd Nas I Am… című albumától vette át az első helyet május 8-án, és ismét az első helyen állt május 14-ig, amikor a Ruff Ryders Ryde or Die Vol. 1 című albuma váltotta. Az USA-ban 4,2 millió, világszerte 11 millió példányban kelt el, és hatszoros platinalemez lett. Az Egyesült Államokon kívül is a top 20-ba került a legtöbb slágerlistán, amin szerepelt; az Egyesült Királyságban, Kanadában és Új-Zélandon a top 10-be.

Az album első kislemeze, a No Scrubs az együttes egyik legnagyobb sikere lett. Az első helyre került a Billboard Hot 100 és Hot R&B/Hip-Hop Singles & Tracks slágerlistákon is, négy hétig állt az élen, és az 1999-es év végi összesített slágerlistán a 2. helyre sorolták. Az Unpretty a Hot 100-on szintén az első helyre került, az R&B/hiphop listán a 4. helyig jutott. A Dear Lie nem került fel az első ötvenbe a Hot 100-on.

Dallista

Nem került fel az albumra

• I Need That (3:52); az együttes ízelítőként tette közzé az interneten, végül azonban nem került fel az albumra. Szerzői R. Lumpkins, L. Lopes és S. Chunn, producere Ricciano Lumpkins.
• Let's Just Do It (4:47); Left Eye dala, T-Boz háttérvokáljával. Remixelt változata Left Eye 2009-ben megjelent posztumusz albuma, az Eye Legacy első kislemeze.

Kislemezek

• Silly Ho (1998. december 29.)
• I'm Good at Being Bad (1999 január)
• No Scrubs (1999. március 23.)
• Unpretty (1999. augusztus 10.)
• Dear Lie (1999. november 30.)

Főbb közreműködők

• Lisa „Left Eye” Lopes – ének, rap
• Rozonda „Chilli” Thomas – ének
• Tionne „T-Boz” Watkins – ének
• Dallas Austin – elrendezés, producer, executive producer
• Babyface – gitár, akusztikus gitár, billentyűk, dobprogram, producer, executive producer
• Jermaine Dupri – producer, keverés
• Debra Killings – háttérének

Helyezések

Jegyzetek