Grapska Donja

Grapska Donja
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községDoboj
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 53
Népesség
Teljes népesség468 fő (2013)
Népsűrűség69,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság191 m
Terület6,73 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 47′ 17″, k. h. 18° 05′ 10″44.788056°N 18.086111°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 17″, k. h. 18° 05′ 10″44.788056°N 18.086111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Grapska Donja témájú médiaállományokat.

Grapska Donja (szerbül: Грапска Доња), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 6, közúton 11 km-re északra, a Boszna-folyó jobb partján, 132-294 méteres magasságban található.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991		 Népesség
2013
Szerb 472 463
Bosnyák 0 1
Horvát 1 2
Jugoszláv 10 0
Egyéb 11 2
Összesen 494 468

Története

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gračanicai járáshoz tartozó Grabska Srpska településnek 35 háztartása és 220 ortodox lakosa volt. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 54 háztartást és 307 ortodox lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó községnek 334 lakosa volt, mind ortodox szerbek. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság, valamint Gračanica község része volt. A boszniai háború idején a nem szerb lakosságot elüldözték, a falu mecsetét lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került. A muszlim lakosság egy része 2000-től tért vissza a településre, ahol rövidesen újjáépítették mecsetüket.

Nevezetességei

Az Úr Mennybemenetele tiszteletére szentelt ortodox temploma. Egyhajós templom, mérete 25x11 méter. A templom építése 1892-ben kezdődött és 1894-ben szentelte fel Nikolaj Mandić zvornik-tuzlai metropolita. Története során a templom különféle károkat szenvedett. A második világháború alatt a templomot gránáttalálat érte a Boszna folyó túloldaláról, Johovacból érkező ellenség részéről. A második világháború alatt a németek is meggyalázták, amikor istállóvá alakították. A boszniai háborúban (1992-1995) a templomot Johovacról ismét támadás érte 1992. június 5-én, az alapkőletétel századik évfordulóján. Az új fenyő ikonosztázt az eszéki Miladin Savić készítette. Az ikonosztáz ikonjait a doboji Aleksandar Vasiljević festette.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20141".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
  3. ↑ https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_10/dob_10.html Topografska karta Derventa 425-3-2
  4. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Doboj" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. június 14.
  5. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 87. o.
  6. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o.
  7. ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o.
  8. ↑ "Српско – грапска". eparhijazt.com. Hozzáférés: 2025. július 2.

További információk