Opsine

Opsine
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községDoboj
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 53
Népesség
Teljes népesség234 fő (2013)
Népsűrűség68,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,40 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 47′ 25″, k. h. 18° 01′ 06″44.790300°N 18.018300°EKoordináták: é. sz. 44° 47′ 25″, k. h. 18° 01′ 06″44.790300°N 18.018300°E

Opsine (szerbül: Опсине), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 8, közúton 12 km-re északnyugatra, a Krnjin régióban, a Boszna-folyótól nyugatra elterülő dombokon, 135-260 méteres magasságban található.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991		 Népesség
2013
Szerb 334 233
Bosnyák 0 0
Horvát 1 1
Jugoszláv 2 0
Egyéb 14 0
Összesen 351 234

Története

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz tartozó településnek 19 háztartása és 128 ortodox lakosa volt. 1910-ben a Derventai járáshoz tartozó településen 25 háztartást és 202 ortodox lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. Az 1992. június 8-tól kezdődő Koridor ’92 hadművelet keretében a falu határában levő Ristića Gajnál zajlott a boszniai háború egyik legnagyobb csatája, melynek során a Boszniai Szerb Hadsereg erői áttörték az „Élet folyosóját”, amely véget vetett a Boszniai Szerb Köztársaság és a Krajinai Szerb Köztársaság nyugati részén, mintegy másfélmillió szerb 42 napig tartó szárazföldi és légi blokádjának. A folyosó áttöréséért folytatott harcok 1992. június 12. és 28. között tartottak. A hadműveletben a Boszniai Szerb Hadsereg (VRS) 877, a Boszniai Szerb Milicia (MUP) 15 és a Boszniai Szerb Krajina Hadseregének 17 katonája esett el. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.

Nevezetességei

Ristića Gaj-i szerb nemzeti emlékhely.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20141".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
  3. ↑ https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_3/dob_3.html Topografska karta Derventa 425-1-3
  4. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Doboj" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. június 14.
  5. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o.
  6. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 180. o.
  7. ↑ "Ristića Gaj kod Doboja: Obilježavanje 31 godine od početka proboja "Koridora života"". prijedor24h.net. Hozzáférés: 2025. június 23.

További információk