Lipac

Lipac
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községDoboj
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 53
Népesség
Teljes népesség1276 fő (2013)
Népsűrűség128,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság215 m
Terület9,91 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 43′ 02″, k. h. 18° 06′ 48″44.717200°N 18.113300°EKoordináták: é. sz. 44° 43′ 02″, k. h. 18° 06′ 48″44.717200°N 18.113300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Lipac témájú médiaállományokat.

Lipac (szerbül: Липац), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.

Fekvése

A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 2, közúton 4 km-re délkeletre, a Boszna-folyó jobb partjától keletre és jobb oldali mellékvizétől a Sprečától délre, az Ozren-hegység lejtőin, 145-345 méteres magasságban található. A településre jellemző a dombos terep, amelyet kis patakok szabdalnak, ezért Lipac kisebb falvakra oszlik: Brđane, Bjelići, Varoš, Nikolići, Vrtlići, Jošava és Zarići. A Lipac település jellegzetes terepviszonyai miatt területén jó minőségű vízforrások találhatók. A leghíresebbek a Nikolići faluban található „Točkić” és a Vrtlići faluban található „Leksina voda”. Lipac közelében található a Goransko mesterséges tó.

Éghajlata

Lipac a mérsékelt-kontinentális pannon zónába tartozik, ami azt jelenti, hogy a nyarak melegek, a telek mérsékelten hidegek, az éves átlaghőmérséklet pedig 10 °C. A csapadék többnyire eloszlik, és májustól júniusig terjedő időszakban a legintenzívebb. Az átlagos csapadékmennyiség 1000 és 1100 mm/m² között van.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991		 Népesség
2013
Szerb 961 1248
Bosnyák 2 1
Horvát 12 12
Jugoszláv 33 4
Egyéb 10 11
Összesen 1018 1276

Története

Nincsenek megbízható adatok arról, hogy miért kapta a település a „Lipac” nevet. Egyes állítások szerint a település nevét az illatos hársfákról kapta, amelyek egykor bőségesen voltak itt. A faluban furcsa monolitok találhatók, amelyek eredetét senki sem ismeri. A monolitok Nikolići faluban találhatók a „Katunište” réten.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Boljanić községhez tartozó településnek 33 háztartása és 259 ortodox lakosa volt. 1910-ben a Maglaji járáshoz tartozó településen 69 háztartást, 462 ortodox és 9 római katolikus lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Maglaji járáshoz tartozó községnek 477 lakosa volt, mind ortodoxok. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.

Gazdaság

A lakosok főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, állattenyésztéssel, méhészettel és erdőgazdálkodással foglalkoznak. Mivel Lipac a Szerb Köztársaság legnagyobb vasúti csomópontjánál fekszik, a lakosok többsége a Željeznica Republika Srpska (Szerb Köztársasági Vasút) vállalatnál dolgozik. Lipacban két kőbánya található, ahol mészkövet termelnek ki.

Oktatás

Itt található a „Sveti Sava” Általános Iskola. A regionális iskola a doboji „Sveti Sava” (Szent Száva) általános iskolához tartozik. Az iskolában 1-4. osztályos tanulók tanulnak, az épületben két vegyes osztályokkal rendelkező tanterem található. Itt található az anyakönyvi hivatal is.

Nevezetességei

A településen található a szerb ortodox egyház temploma, amely Szent Nedelja mártírnak van szentelve. A lipaci templomépítés ötlete a helyiektől származik, akik 1993 őszén határozták el. A templom alapjainak felszentelését Vaszilje zvornik-tuzlai püspök végezte 1994. november 22-én. A falak és a tető építése 1997-ben fejeződött be. Az építkezés befejezése után Vaszilje püspök szentelte fel a templomot 2010. július 16-án. A templom udvarán található a plébániaház, egy kápolna, az emlékoszszárium és a partizántemető.

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20141".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20141
  3. ↑ https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_9/dob_9.html Topografska karta Derventa 425-3-1
  4. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Doboj" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2025. június 14.
  5. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 91. o.
  6. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 100. o.
  7. ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 236. o.
  8. ↑ "Освећени храмови, Светосавски домови и рукоположени свештеници" (szerb nyelven). Епархија зворничко-тузланска. 2011. április 27. Hozzáférés: 2011. szeptember 4.[halott link]

Fordítás

További információk