| Henry Fuseli | |
| James Northcote festménye, 1778) | |
| Született | 1741. február 7. Zürich |
| Elhunyt | 1825. április 17. (84 évesen) London |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | svájci |
| Házastársa | Sophia Fuseli |
| Szülei | Elisabeth Waser Johann Caspar Füssli |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Szent Pál-székesegyház |
| Festői pályafutása | |
| Stílusa | romantika |
| Aki hatott rá | Rembrandt, Michelangelo |
| Aki(k)re hatott | William Blake |
A Wikimédia Commons tartalmaz Henry Fuseli témájú médiaállományokat. | |
Henry Fuseli (született: Johann Heinrich Füssli) (Zürich, 1741. február 7. – London, 1825. április 17.) romantikus svájci származású festő, grafikus és művészeti író. Élete java részét Angliában töltötte, a Királyi Akadémia tagjává választották. Sok alkotása (akárcsak A rémálom) foglalkozik a természetfelettivel. Hatása érezhető a kor ifjabb romantikus művészein, főleg William Blake-nél.
Henry Fuseli tizennyolc gyerek közül a másodikként született Svájcban, Zürichben. Édesapja, Johann Caspar Füssli második generációs tájkép- és portréfestő volt. Fiát klerikusnak szánta, ezért a zürichi Caroline College-be íratta, ahol klasszikus műveltséget szerzett, és közeli barátságot kötött Johann Kaspar Lavaterrel. Húszévesen, 1761-ben el kellett hagynia Svájcot. Németországon keresztül kisebb-nagyobb megállókkal Angliába utazott, ahol eleinte kisebb írásokból tartotta fent magát. Itt ismerkedett meg Joshua Reynoldszal, akinek tanácsára a képzőművészet felé fordult. 1770-től 1778-ig Olaszországban tanult (Grand Tour).