Novalis

Novalis
Ismeretlen festő műve
Született	Georg Friedrich Philipp von Hardenberg 1772. május 2. Wiederstedt
Elhunyt	1801. március 25. (28 évesen) Weißenfels
Álneve	Novalis for Georg Friedrich Philipp Freiherr von Hardenberg
Állampolgársága	Szász Választófejedelemség
Élettársa	Julie von Charpentier
Szülei	Auguste Bernhardine von Hardenberg Heinrich Ulrich Erasmus von Hardenberg
Foglalkozása	költő dalszövegíró filozófus mérnök irodalomteoretikus író
Iskolái	Lipcsei Egyetem (nincs) Wittenbergi Egyetem TU Bergakademie Freiberg (1797–, bányamérnöki tudomány) Jénai Egyetem (1790 – 1794. június, jogtudomány)
Halál oka	vérzés
Sírhelye	Alter Friedhof
Novalis aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Novalis témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Novalis, eredeti nevén Friedrich Leopold von Hardenberg (Wiederstedt [ma Arnstein egyik városrésze], 1772. május 2. – Weißenfels, 1801. március 25.) német költő, író, a romantika egyik legnagyobb alakja; Heinrich von Ofterdingen című műve a korai regény egyik legjelentősebb alkotása, a benne szereplő kék virág a német romantika jelképe lett.

Híres idézete a következő:

„A világot romantizálni kell. Így találjuk meg ismét az eredeti értelmét. Ha a közönségesnek magasabb értelmet, a megszokottnak titokzatos külsőt, az ismertnek az ismeretlen méltóságát, a végesnek a végtelen látszatát kölcsönzöm, romantizálom azt."

Élete

Novalis elszegényedett, pietista szellemű nemesi származású család sarja volt. 1790–91-ben Jénában filozófiát hallgatott, ekkor került kapcsolatba Friedrich Schillerrel. 1791–94-ben Lipcsében joghallgató volt, ekkoriban kötött szoros barátságot Friedrich von Schlegellel; közben hivatalnok Bad Tennstedtben. 1793-ban eljegyezte az akkor tizenhárom éves Sophie von Kühnt, de ő 1797-ben elhunyt tüdővészben. E veszteség alaposan befolyásolta a költő gondolat- és élményvilágát: maga is vágyódott a halálra, így szeretett volna újra egyesülni elhunyt kedvesével. Később a freibergi Bányászati Akadémiát elvégezve bányamérnök lett, majd a bányavidék főnöke Türingiában. 29 évesen hunyt el tüdővészben.

Művei

Novalis élete és költészete – nem tehetek róla, itt nincs más igazság mint ez a banalitás – elválaszthatatlanul és a maga egységében szimbóluma az egész romantikának; úgy látszik, mintha az ő, az életbe kitett és ott eltévedt költészetüket megváltotta volna, ismét valódi, tiszta költészetté tette volna ez az élet. Nincsen nekiindulása a romantikának, ami itt meg ne volna és az ő szükségképpen töredékes egységkeresésük senkinél sem töredékesebb, mint nála, aki akkor halt meg, amikor elkezdett írni. És mégis ő az egyetlen, akinek nem festői romhalmaz, ami életéből megmaradt, ahonnan gyönyörű darabokat lehet kiásni és csodálkozva keresni az épületet, aminek része lett volna talán egyszer. – írta róla Lukács György. (1)

• Himnuszok az éjszakához (Hymnen an die Nacht) (1797): legjelentősebb költeményciklusa, melyben szerelme halála feletti megrendülését írja le. A ciklusban szembeállítja a dolgos nappalok birodalmát az újbóli egyesülést ígérő éj birodalmával. Számára a szeretett nő az, aki lehetővé teszi a két világot elválasztó határ átlépését.
• Heinrich von Ofterdingen (1802): regénytöredék, melyben egy ifjú költővé válását ábrázolja. Goethe: Wilhelm Meisterének ellenregényeként is ismert, mert szembefordul a német klasszika művészetfelfogásával. E művében szerepel a híressé vált "kék virág", mely a romantika szimbólumává vált.

Csak az istenek pihennek,

nékik jut az élvezet, s tettek adnak életünknek gyönyörködni lényeget. (Látok embereket élni, részlet, Márton László ford.)

Magyarul

• Novalis és Hörderlin válogatott versei; ford., bev. Rónay György; Franklin, Bp., 1943 (Kétnyelvű remekművek)
• Himnuszok az éjszakához. Válogatott versek; vál., ford., utószó Rónay György; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974
• Heinrich von Ofterdingen; ford. Márton László; Helikon, Bp., 1985
• A jénai iskola. Novalis (1772–1801), August Wilhelm von Schlegel (1767–1845), Friedrich von Schlegel (1772–1829), Johann Ludwig Tieck (1773–1853) versei; ford. Csengery Kristóf et al.; Interpopulart, Szentendre, 1994 (Populart füzetek)
• Noválisz: Az univerzum unuumja; vál., ford. Hendi Ilma; Idahegyi, Genf–Bp., 2002
• A kereszténység, avagy Európa / A szaiszi tanítványok; ford., jegyz., utószó Óvári Csaba; Attraktor, Máriabesnyő, 2014

Források

• Lukács György: Novalis, Jegyzetek a romantikus életfilozófiáról, Nyugat 1908. 6. szám
• Mohácsy Károly: Magyar irodalom (középiskolák 2. osztálya számára), Tankönyvkiadó, Budapest

További információk

• Novalis et al.: A jénai iskola – Antológia (MEK)
• NOVALIS. Antropozófiai és szellemtudományi folyóirat
• NOVALIS Verlag Archiválva 2006. február 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, Svájc
• Nemzetközi Novalis Bibliográfia
• Aquarium, Ngay Online Portál Novalisról (Größeres Online-Portal zu Novalis)
• ub.fu-berlin.de A Berlini Egyetem Könyvtárának Linkgyűjteménye Novalisról
• Nemzetközi Novalis Társaság
• Információk Novalis Emlékhely, Weißenfels
• Thomas Carlyle cikke, 1829 (angol)
• Hans Zimmermann oldala (német)
• Novalis-weboldal – Dal a Heinrich von Ofterdingenből (Mikor a számok...) – Első rész: A várakozás (részlet)