A hieratikus írás egy, az ókori Egyiptomban használt, kézírás céljaira szolgáló írásrendszer.
A hieroglif írással párhuzamosan fejlődött ki. A hieratikus írás a protodinasztikus korban (i. e. 3200 – 3000, Nagada III.) jelent meg először, és használatban volt az i. sz. 2. századig. Betűírás, mindig jobbról balra halad. A betűk főleg mássalhangzókat jelölnek, magánhangzójelek nincsenek benne.
Tartalmaz ligatúrákat – betűösszevonásokat –, hangértékkel nem rendelkező jeleket, valamint rövidítéseket. Leggyakrabban ecsettel írták papiruszra (vagy szövetre, cserépre), az írnokok ezzel az írással gyorsabban tudták a szöveget lejegyezni, mivel nem kellett a hieroglifák bonyolult rajzolatát visszaadniuk. Az elnevezés a görögből származik: γράμματα ἱερατικά (grammata hieratika) – papi írás.
A hieratikus kifejezést ezen ókori egyiptomi írásrendszer leírására először a második században alkalmazta a görög tudós, Alexandriai Kelemen. A kifejezés a görög „papi írás” (koiné görög: γράμματα ἱερατικά) megnevezésből származik, mert abban az időben, több mint nyolc és fél évszázadon át, a hieratikus írás hagyományosan csak vallási szövegek és irodalmi művek esetében volt használatos.
Hieratikus írás egy mészkőlapon. Az írást egy ókori egyiptomi iskolás fiú írhatta gyakorlásként. Négy levelet másolt le Kay vezírnek. Az egyik levélben a királyi sírban dolgozó felügyelő különböző festékeket és „régi rongyokat a lámpákhoz” kér. Royal Ontario Museum.
A hieratikus jelző melléknévként is használható, jelentése „szent személyekkel vagy tisztségekkel kapcsolatos; szakrális dolog”.
Fejlődése
Egy gyakorlótábla, amelyen Amenemhat tanításainak hieratikus változata olvasható (I. Amenhotep idején készült a 18. dinasztiából, i. e. 1514–1493 körül), a következő felirat található: „Óvakodj mindazoktól, akik alattad állnak... Ne bízz testvéredben, ne ismerj barátot, ne legyenek közeli ismerőseid.”
A hieratikus írás az ókori Egyiptom Nagada III korszakában, körülbelül i. e. 3200–3000 között alakult ki a hieroglif írás kurzív formájaként. Bár a kézzel írt hieroglifákat továbbra is használták hivatalos helyzetekben, például az egyiptomi Halottak könyvének kéziratában, a nem kurzív hieroglif írás nagyrészt a monumentális feliratokra korlátozódott.
Kr. e. 650 körül a hieratikus írásból kialakult a demotikus írás. A demotikus írás Észak-Egyiptomban jelent meg, és a legtöbb hétköznapi szövegben, például személyes levelekben és kereskedelmi dokumentumokban felváltotta a hieratikus írást és a déli gyorsírást, amelyet abnormális hieratikus írásnak neveztek. A hieratikus írást a papi osztály továbbra is használta vallási szövegekhez és irodalomhoz egészen az időszámításunk utáni 3. századig.
Használata és hordozóanyagai
Hosszú története során a hieratikus írást főként adminisztratív dokumentumok, számlák, jogi szövegek és levelek, valamint matematikai, orvosi, irodalmi és vallási szövegek készítéséhez használták. A görög-római időszakban, amikor a demotikus, majd később a görög lett a fő írásrendszer az adminisztrációban, a hieratikus írást elsősorban vallási szövegek írására használták. Általánosságban elmondható, hogy a hieratikus írás az egyiptomi történelem során sokkal fontosabb volt, mint a hieroglifák, mivel a mindennapi életben használt írásrendszer volt. Ez volt az első írásrendszer, amelyet a diákoknak tanítottak, míg a hieroglifák ismerete egy kisebbségre korlátozódott, akik kiegészítő képzésben részesültek. Gyakran lehet hibákat találni a hieroglifákban, amelyek az eredeti hieratikus szöveg félreértelmezéséből származnak.
A hieratikus írást leggyakrabban tintával és írócsettel írták papiruszra, fára, kőre vagy kerámiára. A római korban nádtollakat (calami) is használtak. Deir al-Madinah lelőhelyén több ezer mészkő osztrakont találtak, amelyek első kézből mutatják be az egyiptomi munkások életét. A papirusz, kő, kerámia és fa mellett vannak hieratikus szövegek bőrtekercseken is, bár ezek közül csak kevés maradt fenn. Találtak hieratikus szöveget szövetre, különösen a mumifikáláshoz használt lencsíkokra írva is. Vannak néhány hieratikus szövegek kőre vésve, ezeket lapidáris hieratikusnak nevezik. Ezek különösen gyakoriak a huszonkettedik dinasztia sztéléin.
A hatodik dinasztia végén a hieratikus írást néha ékíráshoz hasonlóan agyagtáblákba vésték. Körülbelül ötszáz ilyen táblát találtak a kormányzó palotájában Ayn Aszil-ban (Balat), és egy példányt az Ayn al-Gazzarin lelőhelyen, mindkettő a Dakhla-oázisban található. A táblák elkészítésekor Dakhla messze volt a papiruszgyártás központjaitól. Ezek a táblák leltárokat, névjegyzékeket, számlákat és körülbelül ötven levelet tartalmaznak. A levelek közül sok a palotán és a helyi településen belül keringett belső levél, de mások az oázis más falvaiból érkeztek a kormányzóhoz.
Jellemzői
A hieratikus írás, ellentétben a feliratokban és kéziratokban használt hieroglifákkal, jobbról balra olvasandó. Kezdetben a hieratikus írás oszlopokban vagy vízszintes sorokban is íródhatott, de a XII. dinasztia után (konkrétan III. Amenemhat uralkodása alatt) a vízszintes írás vált a szabványossá.
A hieratikus írás jellegzetessége a folyóírási jelleg és a ligatúrák használata számos karakter esetében. A hieratikus írás ortográfiája is sokkal szabványosabb, mint a hieroglifáké; az utóbbiakban írt szövegeknél gyakran figyelembe kellett venni a szövegen kívüli szempontokat is, például a dekoratív célokat és a vallási szempontokat, amelyek például egy adóbevételi bizonylaton nem voltak jelen. Vannak olyan jelek is, amelyek egyedül a hieratikus írásban fordulnak elő, bár az egyiptológusok egyenértékű hieroglif formákat találtak ki a hieroglif átírásokhoz. Számos hieratikus karakternek vannak diakritikus kiegészítései, hogy a hasonló jelek könnyen megkülönböztethetők legyenek.
A hieratikus írás minden adott időszakban gyakran két formában jelenik meg: egy erősen ligatúrált, kurzív írás, amelyet adminisztratív dokumentumokhoz használnak, és egy széles unciális forma, amelyet irodalmi, tudományos és vallási szövegekhez használnak. Ez a két forma gyakran jelentősen eltérhet egymástól. Különösen a levelekben használtak nagyon kurzív formákat a gyors íráshoz, gyakran nagy számú rövidítéssel, hasonlóan a gyorsíráshoz.
A hieratikus írás egy erősen kurzív formája, az úgynevezett „abnormális hieratikus írás" a 20. dinasztia második felétől a 26. dinasztia kezdetéig volt használatos a thébai térségben. Ez a felső-egyiptomi adminisztratív dokumentumok írásformájából származik, és elsősorban jogi szövegek, földbérleti szerződések, levelek és egyéb szövegek írására használták. Ezt a írásmódot a 26. dinasztia idején felváltotta a démotikus írás – egy alsó-egyiptomi írnoki forma alapján –, amikor a démotikus írást egységesítették az újraegyesített Egyiptom egész területén.
Hatása
A hieratikus írás számos más írásrendszerre is hatással volt. A legnyilvánvalóbb példa erre a közvetlen leszármazottja, a démotikus írás. Ehhez kapcsolódnak a meroitikus írás egyes betűi, amelyek a démotikus írásból származnak, valamint a kopt ábécében található egyes betűk. A kopt ábécét a kopt nyelv és az ónúbiai nyelv leírására használtak.
Az Unicode szabvány a hieratikus írás karaktereit az egyiptomi hieroglifák változatainak tekinti, és a két írásrendszert egyesítette. A hieroglifákat 2009 októberében, az 5.2-es verzió megjelenésével vették fel az Unicode szabványba.
A hieratikus betűtípus beépítésének lehetőségét illetően az Unicode szabvány 5.2 verziója a következőket tartalmazza:
„Azóta, hogy Champollion 1824-ben közzétette az egyiptomi írás megfejtését, az egyiptológusok nem mutattak nagy érdeklődést a hieratikus szövegek digitalizálása iránt. Ennek következtében sem fizikai, sem digitális formátumban nem léteznek hieratikus betűtípusok. Mivel a hieratikus írás a hieroglifák alapjául szolgáló írásjelek kurzív formája, a hieratikus szövegeket általában a könnyebben olvasható hieroglifákkal írják. Elvileg lehetne hieratikus betűtípust kidolgozni, de más kurzív írásrendszerek betűtípusaihoz hasonlóan ehhez nagyon nagy ligatúra táblázatokra lenne szükség, még a szokásosnál is nagyobbakra, mivel nagyon sok hieroglif jel szerepel benne.”
Gosline Sheldon Lee (2002) és a Hieratikus Betűtípus Projekt (Hieratic Font Project) végzett némi munkát egy speciális hieratikus betűtípus kifejlesztése érdekében. Jelenleg az egyiptológusoknak először hieratikus betűket kell hieroglifákká átírniuk, mielőtt gépelésbe és fordításba kezdenének.
↑Soukiassian, Georges; Wuttmann, Michel; Pantalacci, Laure (2002). Le palais des gouverneurs de l'époque de Pépy II: Les sanctuaires de ka et leurs dépendances. Cairo: Imprimerie de l’Institut français d’archéologie orientale du Caire.
↑Posener-Kriéger, Paule (1992). "Les tablettes en terre crue de Balat". In Élisabeth Lalou (ed.). Les Tablettes à écrire de l'Antiquité à l'époque moderne. Turnhout: Brepols. pp. 41–49.
↑Pantalacci, Laure (1998). "La documentation épistolaire du palais des gouverneurs à Balat–ˤAyn Asīl". Bulletin de l'Institut Français d'Archéologie Orientale. 98: 303–315.
↑Parkinson, Richard B.; Quirke, Stephen G. J. (1995). Papyrus. London: British Museum Press.
↑Edward Frank Wente (2001). "Scripts: Hieratic". In Donald Redford (ed.). The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. Vol. 3. Oxford, New York, and Cairo: Oxford University Press and The American University in Cairo Press. pp. 206–210.
↑Malinine, Michel (1974). "Choix de textes juridiques en hiératique 'anormal' et en démotique". Textes et langages de l'Égypte pharaonique: Cent cinquante années de recherches 1822–1972; Hommage à Jean-François Champollion. Vol. 1. Cairo: Imprimerie de l’Institut français d’archéologie orientale du Caire. pp. 31–35.
↑Hoch, James E. (1990). Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities. 20: 115–124.
↑Aharoni, Yohanan (1966). "The Use of Hieratic Numerals in Hebrew Ostraca and the Shekel Weights". Bulletin of the American Schools of Oriental Research. 184 (184): 13–19.
↑Goldwasser, Orly (1991). "An Egyptian Scribe from Lachish and the Hieratic Tradition of the Hebrew Kingdoms". Tel Aviv: Journal of the Tel Aviv University Institute of Archaeology. 18: 248–253.
↑The Unicode Standard, Version 5.2.0, Chapter 14.17, Egyptian Hieroglyphs.
↑Gosline Sheldon Lee (2001), Hieratic paleography. 3a: Late Egyptian Letters, Signs A1-D60, Warren Center, Pa: Shangri-La Publ.
Yohanan Aharoni (1966). "The Use of Hieratic Numerals in Hebrew Ostraca and the Shekel Weights". Bulletin of the American Schools of Oriental Research. 184 (184): 13–19.
Fischer-Elfert, Hans-Werner (2021). Grundzüge einer Geschichte des Hieratischen. Einführungen und Quellentexte zur Ägyptologie. Vol. 14. Berlin: Lit.
Alan Gardiner (1929). "The Transcription of New Kingdom Hieratic". Journal of Egyptian Archaeology. 15 (1/2): 48–55.
Goedicke, Hans (1988). Old Hieratic Paleography. Baltimore: Halgo, Inc.
Goldwasser, Orly (1991). "An Egyptian Scribe from Lachish and the Hieratic Tradition of the Hebrew Kingdoms". Tel Aviv: Journal of the Tel Aviv University Institute of Archaeology. 18: 248–253.
Hoch, James E. (1990). "The Byblos Syllabary: Bridging the Gap Between Egyptian Hieroglyphs and Semitic Alphabets". Journal of the Society for the Study of Egyptian Antiquities. 20: 115–124.
Janssen, Jacobus Johannes (2000). "Idiosyncrasies in Late Ramesside Hieratic Writing". Journal of Egyptian Archaeology. 86: 51–56.
Malinine, Michel (1974). "Choix de textes juridiques en hiératique 'anormal' et en démotique". Textes et langages de l'Égypte pharaonique: Cent cinquante années de recherches 1822–1972; Hommage à Jean-François Champollion. Vol. 1. Cairo: Imprimerie de l’Institut français d’archéologie orientale du Caire. pp.31–35.
Möller, Georg Christian Julius (1927–1935). Hieratische Lesestücke für den akademischen Gebrauch (2nd ed.). Leipzig: J. C. Hinrichs’schen Buchhandlungen. 3 vols.
Pantalacci, Laure (1998). "La documentation épistolaire du palais des gouverneurs à Balat–ˤAyn Asīl". Bulletin de l'Institut Français d'Archéologie Orientale. 98: 303–315.
Parkinson, Richard B.; Quirke, Stephen G. J. (1995). Papyrus. London: British Museum.
Posener-Kriéger, Paule (1992). "Les tablettes en terre crue de Balat". In Élisabeth Lalou (ed.). Les Tablettes à écrire de l'Antiquité à l'époque moderne. Turnhout: Brepols. pp.41–49.
Soukiassian, Georges; Wuttmann, Michel; Pantalacci, Laure (2002). Le palais des gouverneurs de l'époque de Pépy II: Les sanctuaires de ka et leurs dépendances. Cairo: Imprimerie de l’Institut français d’archéologie orientale du Caire.
Verhoeven, Ursula (2001). Untersuchungen zur späthieratischen Buchschrift. Leuven: Uitgeverij Peeters and Departement Oriëntalistiek.
Edward Frank Wente (2001). "Scripts: Hieratic" (szerkesztő: Donald Redford). The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. Vol. 3. Oxford, New York, and Cairo: Oxford University Press and The American University in Cairo Press. pp.206–210.
Wimmer, Stefan Jakob (1989). Hieratische Paläographie der nicht-literarischen Ostraka der 19. und 20. Dynastie. Wiesbaden: Harrassowitz Verlag.
