Josep Borrell

Josep Borrell
SzületettJosep Borrell i Fontelles
1947. április 24. (79 éves)
La Pobla de Segur
Állampolgársága
Házastársa
  • Cristina Narbona (2018. július – )
  • Carolina Mayeur ( – 1990-es évek)
GyermekeiJoan Borrell Mayeur
Foglalkozása
  • politikus
  • közgazdász
  • szakszervezeti tisztségviselő
  • repülőmérnök
  • diplomata
  • külügyminiszter
  • egyetemi oktató
Tisztsége
  • Majadahonda municipal councillor (1979. április 19. – 1983. május 28.)
  • provincial deputy of Madrid (1979. április 19. – 1983. május 28.)
  • Secretary of State for the Treasury (1984. február 2. – 1991. március 15.)
  • a spanyol képviselőház tagja (1986. július 9. – 1989. szeptember 2.)
  • a spanyol képviselőház tagja (1989. november 15. – 1993. április 13.)
  • Minister of Infrastructure and Transport of Spain (1991. március 12. – 1993. július 13.)
  • a spanyol képviselőház tagja (1993. június 24. – 1996. január 9.)
  • Minister of Infrastructure, Transport and Environment of Spain (1993. július 13. – 1996. május 5.)
  • a spanyol képviselőház tagja (1996. március 25. – 2000. április 5.)
  • chairman of the joint commission for the European Union (1999. szeptember 28. – 2004. január 20.)
  • a spanyol képviselőház tagja (2000. március 23. – 2004. április 2.)
  • az Európai Parlament elnöke (2004. július 20. – 2007. január 15.)
  • az Európai Parlament képviselője (2004. július 20. – 2009. július 13.)
  • Minister for Foreign Affairs, European Union and Cooperation (2018. június 7. – 2019. november 30.)
  • az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (2019. december 1. – 2024. december 1.)
  • az Európai Bizottság alelnöke (2019. december 1. – 2024. november 30.)
  • Európa globális szerepének erősítéséért felelős biztos (2019. december 1. – 2024. november 30.)
  • Academic of the Royal Academy of Moral and Political Sciences (2025. június 25. – )
Iskolái
  • Universidad Politecnica de Madrid (1964–1969, aeronautical engineering)
  • IFP Energies nouvelles (1971–1972, mesterfokozat)
  • Madridi Complutense Egyetem (1967–1972, Bachelor in Economics)
  • Stanford Egyetem (1974–1975, mesterfokozat)
  • Madridi Complutense Egyetem (–1976, doktorátus)
Kitüntetései
Lista
  • III. Károly rend nagykeresztje (1996)
  • Grand Officer of the Order of Wissam El Alaoui (1996)
  • Katolikus Izabella-rend nagykeresztje (2000)
  • Jelena királynő rendje (2006)
  • Grand Cross of the Order of Civil Merit (2007)
  • medal of the Order of Constitutional Merit (2011)
  • Grand Cross of the Order of the Sun of Peru‎ (2019)
  • Ukrán Köztársasági Érdemrend 1. osztály (2022)
  • Moldvai Becsületrend (2024)
Politikai pályafutása
PártSpanyol Szocialista Munkáspárt (1975–)
Az Európai Bizottság erősebb Európáért a világban felelős alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Hivatali idő
2019. december 1. – 2024. november 30.
Az Európai Bizottság elnökeUrsula von der Leyen
Spanyolország külügyi és európai uniós ügyekért felelős minisztere
Hivatali idő
2018. június 7. – 2019
miniszterelnökPedró Sánchez
Az Európai Parlament elnöke
Hivatali idő
2004. július 20. – 2007. január 16.
ElődPat Cox
UtódHans-Gert Pöttering

Josep Borrell aláírása
Josep Borrell aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Josep Borrell témájú médiaállományokat.

Josep Borrell Fontelles (La Pobla de Segur, 1947. április 24. – ) katalán származású spanyolországi politikus. 2018 és 2019 között Spanyolország külügyminisztere, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) tagja. 2004 július és 2007. januárja között az Európai Parlament (EP) elnöke volt. 2019 és 2024 között az Európai Bizottság erősebb Európáért a világban felelős alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Pályafutása

Helyi politika

1975-ben lett tagja a PSOE-nak, és a párt madridi szervezetének volt tagja. Az 1979-es spanyol önkormányzati választások után önkormányzati képviselő lett. 1979-1983 között Madridi Önkormányzat pénzügyi osztályának osztályvezetője volt.

González-kormányok

Borrell (balra) pénzügyi államtitkárként 1984-ben

1982-ben megalakult Felipe González szocialista kormánya. Borrellt kinevezték állami költségvetésért és közkiadásokért felelős államtitkárnak. 1984-ben pénzügyi államtitkári posztot kapta meg. Államtitkársága ideje alatt arról vált ismertté, hogy harcot hirdetett az adóelkerülés ellen. 1986-ban Barcelona egyik képviselőjeként jutott be a Képviselőházba, aminek tagja maradt 2004-ig.

1991-ben foglalkoztatási, közlekedési és környezetvédelmi miniszternek nevezték ki. Miniszterként a spanyolországi telekommunikációs hálózat liberalizációja volt a legfőbb feladata.

Az európai politikában

2001-ben kinevezték az Európai Konvent spanyol képviselőjének. 2004-ben José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök felkérésére, ő volt a PSOE listavezetője az európai választásokon, amit megnyert. Borrell ennek következtében az Európai Szocialisták Képviselőcsoportjának lett tagja és a spanyol delegáció vezetője lett.

2004-ben megválasztották az Európai Parlament elnökének 2,5 éves mandátumra. A szavazás első fordulójában 700-ból 388 szavazattal abszolút többséget szerzett, megelőzve a lengyel Bronisław Geremeket (288 szavazat) és a francia Francis Wurtzot (51 szavazat). A Néppárttal való megállapodás értelmében Borrelt a német CDU-párti Hans-Gert Pöttering követte az elnöki tisztségben. Emellett az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának elnöke volt.

Miután az Európai Parlament november 27-én támogatta az első Von der Leyen-bizottságot, 2019. december 1-jétől az Európai Bizottság erősebb Európáért a világban felelős alelnöke, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője lett.

Egy, a fejlődő országokkal szembeni ellenséges, burkoltan rasszista jellegű kijelentése miatt több helyről komoly bírálat érte.

Jegyzetek

  1. ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. április 27.
  2. ↑ "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  3. ↑ "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 17.
  4. ↑ "önéletrajz" (PDF). önéletrajz. Hozzáférés: 2026. június 10.
  5. ↑ "Borrell adquiere la doble nacionalidad argentina y española". 2019. július 17.
  6. ↑ "Real Decreto 994/1996, de 10 de mayo, por el que se concede la Gran Cruz de la Real y Muy Distinguida Orden de Carlos III a don José Borrell Fontelles" (PDF). 1996. május 11. 16601. o.
  7. 1 2 3 "www.europarl.europa.eu/resources/library/media/20190919RES61458/20190919RES61458.pdf" (PDF). 16. o. Hozzáférés: 2019. október 3.
  8. ↑ "Real Decreto 38/2000, de 14 de enero, por el que se concede la Gran Cruz de la Orden de Isabel la Católica a don Josep Borrell Fontelles" (PDF). 2000. január 15. 1960. o.
  9. ↑ BOE-A-2000-912
  10. ↑ "Real Decreto 603/2007, de 4 de mayo, por el que se concede la Gran Cruz de la Orden del Mérito Civil a don Josep Borrell Fontelles" (PDF). 2007. május 5. 19456. o.
  11. ↑ "www.boe.es/boe/dias/2011/05/10/pdfs/BOE-A-2011-8197.pdf" (PDF). 2011. május 10. Hozzáférés: 2017. október 9.
  12. ↑ "www.president.gov.ua/documents/5952022-43765".
  13. ↑ "„privind conferirea „Ordinului de Onoare" domnului Josep BORRELL FONTELLES"". 2024. december 9. Hozzáférés: 2025. január 10.
  14. ↑ "Borrell, tercer presidente español del PE". 2004. július 20. Hozzáférés: 2017. december 17.
  15. ↑ "Un 55% de caras nuevas en la ejecutiva del PSOE". 1997. június 23. Hozzáférés: 2017. december 17.
  16. ↑ "Biografía de José Borrell". El Mundo. 1999. május 14.
  17. ↑ Díez, Anabel (2018. június 5.). "Josep Borrell, ministro de Exteriores". El País. 2018. június 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 7.
  18. ↑ "Las familias del gobierno". El Siglo de Europa (504). 2004. május 24. 2019. május 9. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2019. július 7.
  19. ↑ Dan Bilefsky (January 16, 2007), EU Parliament elects German conservative International Herald Tribune.
  20. ↑ David M. Herszenhorn, Maïa de la Baume (2019. november 27.). "Von der Leyen's in — now the hard work begins" (angol nyelven). Politico. Hozzáférés: 2019. november 28.
  21. ↑ https://www.amiidonk.hu/elemzes/tricontinental-afrika-nem-akar-az-uj-hideghaboru-taptalaja-lenni/

További információk