| Kamanc (Сремска Каменица / Sremska Kamenica) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Újvidék | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Irányítószám | 21202 21204 21208 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 273 fő (2011) +/- | ||
| Népsűrűség | 371 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 171 m | ||
| Terület | 30,2 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamanc témájú médiaállományokat. | |||
Kamanc (szerbül: Сремска Каменица / Sremska Kamenica, horvátul: Srijemska Kamenica, németül: Kemenitz) Újvidék egyik déli városrésze. Korábban önálló település volt.
A Duna jobb partján, Péterváradtól 4 km-re délnyugatra, a Szerémségben fekszik, a Tarcal-hegység lankáin.
Jelentős bortermelőhely volt.
1435 táján Kamancon Pécsi Tamás és Újlaki Bálint papok magyarra fordították a Bibliát – ez az úgynevezett huszita Biblia, az első magyar Biblia-fordítás (apokrif). Huszita tanokat tartalmazott, ezért Jacobo de Marchiabeli pápai inkvizítor üldözése elől 1439-ben a lakosság papostul, Bibliástul Moldvába menekült.
A husziták kiirtásával megbízott Jacobus de Marchia mellett utazó ferences, Szalkai Balázs számol be a magyar huszitizmus kezdeteiről, s így az első magyar nyelvű kéziratos részfordítás, a huszita Biblia előtörténetéről és szerzőinek elüldözéséről.
A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Ürögi járásához tartozott.

| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2491 | 2849 | 3646 | 5051 | 7532 | 7955 | 11 205 | 12 273 |

| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 8806 | 78,58 |
| Horvátok | 561 | 5,00 |
| Jugoszlávok | 358 | 3,19 |
| Magyarok | 256 | 2,28 |
| Montenegróiak | 141 | 1,25 |
| Szlovákok | 102 | 0,91 |
| Ruszinok | 69 | 0,61 |
| Macedónok | 38 | 0,33 |
| Ukránok | 34 | 0,30 |
| Románok | 21 | 0,18 |
| Németek | 20 | 0,17 |
| Szlovének | 15 | 0,13 |
| Muzulmánok | 14 | 0,12 |
| Goránok | 10 | 0,08 |
| Oroszok | 7 | 0,06 |
| Bunyevácok | 7 | 0,06 |
| Bosnyákok | 4 | 0,03 |
| Csehek | 2 | 0,02 |
| Albánok | 3 | 0,02 |
| Cigányok | 2 | 0,01 |
| Bolgárok | 2 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen |