Palona

Palona (Плавна / Plavna)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségBács
Rangfalu
Irányítószám21428
Körzethívószám+381 21
Népesség
Teljes népesség1152 fő (2011) +/-
Népsűrűség25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság324 m
Terület54,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 19° 07′ 32″45.346900°N 19.125600°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 49″, k. h. 19° 07′ 32″45.346900°N 19.125600°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Palona témájú médiaállományokat.

Palona (szerbül Плавна / Plavna, horvátul Plavana, németül Plawingen) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Bács községben.

Fekvése

Bácstól délkeletre, a Duna közelében, Vukovárral szemben fekszik.

Története

Palona nevét 1522-ben a dézsmalajstrom említette először 58 adózóval. Adózói számából ítélve ekkor már népes község lehetett.

1553-ban a török hódoltság alatt a defterek már Palavna néven említik a bácsi nahijében 4 adózó és 13 nem adózó házzal. Nevét a török időkben változtatta Plávnára, és 1904-ig meg is tartotta e nevet. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el.

1699-ben, Bács vármegye első összeírásában 18 gazdával szerepel és ekkor összesen 6 lova, 16 ökre, 18 tehene, 22 borja, 38 juha, 11 disznaja, 42 méhkasa volt, továbbá 11 kapa szőlője, 18 hold szántóföldje és 5 hold árpája volt.

1715-ben csak 11 adófizető gazdája, 1722-ben pedig 23 adózója volt. Cothmann 1763-ban Bukinból Plávnára jött át, ez kamarai falu volt csekély terjedelmű határral.

A falu lakosai római katolikus sokácok voltak, akik a szomszéd Morgas puszta szántóföldnek használt kis részét bérben művelték, de a morgási erdők mellett voltak a plávnaiaknak szintén szép tölgy- és cserfa-erdeik is. A falu urbáriuma 1772. június 27-én volt.

A faluban 1876-ban árvíz, majd 1886-ban nagy tűzvész pusztított.

1910-ben 2642 lakosából 808 magyar, 597 német, 26 szlovák, 1199 cigány és sokác volt. Ebből 2410 római katolikus, 110 református, 86 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
2350 2560 2662 2033 1712 1538 1392 1152

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Szerbek 607 43,60
Horvátok 312 22,41
Magyarok 145 10,41
Jugoszlávok 112 8,04
Szlovákok 26 1,86
Ukránok 19 1,36
Cigányok 19 1,36
Németek 17 1,22
Muzulmánok 8 0,57
Macedónok 4 0,28
Bunyevácok 4 0,28
Montenegróiak 2 0,14
Szlovének 2 0,14
Ruszinok 2 0,14
Bosnyákok 2 0,14
Oroszok 1 0,07
Egyéb/Ismeretlen

Látnivalók

Jegyzetek

  1. 1 2 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
  2. ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
  3. ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források

Külső hivatkozások