Cservenka

Cservenka (Црвенка / Crvenka)
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetNyugat-bácskai
KözségKúla
Rangvárosi jellegű település (Gradsko naselje)
Irányítószám25220
Körzethívószám+381 25
RendszámSO
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság86 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 39′, k. h. 19° 27′45.650000°N 19.450000°EKoordináták: é. sz. 45° 39′, k. h. 19° 27′45.650000°N 19.450000°E
Cservenka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cservenka témájú médiaállományokat.

Cservenka (szerbül Црвенка / Crvenka, németül: Tscherwenka / Rotweil) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Fekvése

Kúlától 8 km-re északnyugatra fekszik, Kúla városkörnyéki települése.

Nevének eredete

Neve bolgárul vöröstéglás épületet jelent.

Története

A második világháború után lerombolt evangélikus és református templomok
Légifotó a városról
A városközpont
Az újonnan épült görögkeleti szerb templom
Cservenka központja

A történelem előtti időkben a település mai területe víz alatt állt, ugyanis a Duna és a Bácsgyulafalvai fennsík közötti területen széles tó hullámzott, melyet bizánci történészek Édes-tengernek neveztek. Területén kelta, majd római telepek nyomai kerültek elő. A 6. században szlávok, a 9. században magyarok érkeztek területére. A szerbek az 1389-es rigómezei vesztes csata után menekültek az akkori Dél-Magyarországra. A török hódítás azonban ide is elért, és a falu is elpusztult. Az elpusztult falut 1785-től németekkel telepítették újra, akik kiváló szőlőművelők voltak.

1910-ben 7674 lakosából 6861 német és 708 magyar volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

A német lakosság evangélikus és református vallású volt. Mindkét felekezetnek gyönyörű temploma állott a központban egymással átellenben, sajnos mindkettőt a föld színével tették egyenlővé a német lakosság kitelepítése után. A magyarok római katolikus vallásúak, neogótikus stílusban épült templomuk ma is áll a falu keleti részén.

1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, 1941-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1918-ig és 1941-1944 között a kulai járás nagyközsége volt. A Geier-féle 4300 kataszteri holdas (1174 hektáros) nagybirtokot az agrárreform miatt felparcellázták. Területén (1912-ben) cukorgyár, szeszgyár, kekszgyár és téglagyár volt megtalálható. A második világháború alatt német lakosságát elhurcolták.

Négyosztályos, magyar tannyelvű általános iskoláját az 1950-es években felszámolták. A második világháború idején a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség fiókegyesülete tevékenykedett, ami 1945 után József Attila Kultúregyletként működött tovább.

1944-ben téglagyárában a visszavonuló német katonák a zsidó foglyokból 700-at megöltek. A háború végén a kitelepített és elmenekült németek helyére szerbeket és montenegróiakat telepítettek be. A partizánok Scherer Lőrinc helyi rk. plébánost letartóztatták és kiszolgáltatták a szovjeteknek. Egy Moszkva környéki lágerben halt meg.

Radnóti Miklós magyar költő munkaszolgálatosként dolgozott a szerbiai Bor környéki táborokban. 1944. augusztus végén, szeptember első felében a táborhoz közeledtek a szovjet hadsereg és a jugoszláv partizánok egységei. Ezért a tábort fel kívánták számolni. A foglyokat, gyalog, nyugat felé indították el. A költő csoportja 1944. szeptember 17-én hagyta el a bori tábort és Žagubica, Krepoljin, Petrovac, Mala Krsna, Požaverac, Smederovo, Belgrád, Zemun, Pančevo, Jabuka, Galagonyás, Opovo, Perlez, Titel, Újvidék, Szenttamás, Csenej, Újverbász, Kúla, Cservenka útvonalon haladtak. A csoport őrzését Cservenkán a német SS vette át a magyar kerettől. Radnóti a második Razglednicáját Cservenkán írta, 1944. október 6-án. Október 7-éről 8-ára virradó éjszakán 700 és 1000 munkaszolgálatost végzett ki az SS.

„Kilenc kilométerre innen égnek
a kazlak és a házak,
s a rétek szélein megülve némán
riadt pórok pipáznak.
Itt még vizet fodroz a tóra lépő
apró pásztorleány
s felhőt iszik a vízre ráhajolva
a fodros birkanyáj.”
Radnóti Miklós, Razglednicák (2.), Cservenka, 1944. október 6.
„Nine kilometres from here, look, the haystacks
and homes consumed in blaze,
the peasants smoke in silence by the meadow
and huddle in a daze.
But here, the shepherdess leaves in the water
light ripples in her wake
and gently dipping down, her curly flock drinks
the clouds up in the lake.”
(angolra fordította: Thomas Orszag-Land)

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
6879 7797 9369 10 098 10 629 10 409 10 163

Etnikai összetétel

Nemzetiség Fő %
Szerbek 7264 71,47
Montenegróiak 1313 12,91
Magyarok 493 4,85
Horvátok 183 1,80
Jugoszlávok 156 1,53
Ukránok 96 0,94
Ruszinok 64 0,62
Macedónok 57 0,56
Németek 33 0,32
Cigányok 21 0,20
Szlovének 17 0,16
Szlovákok 16 0,15
Csehek 11 0,10
Muzulmánok 10 0,09
Oroszok 7 0,06
Bunjevácok 7 0,06
Albánok 6 0,06
Bolgárok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen

Híres emberek

Fotógaléria

Jegyzetek

  1. ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
  2. ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Crvenka című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk