Kucora

Kucora (Куцура / Kucura)
A görögkatolikus templom
A görögkatolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségVerbász
Rangfalu
Irányítószám21466
Körzethívószám+381 21
Népesség
Teljes népesség4663 fő (2002)
Népsűrűség81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság81 m
Terület57,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 31′ 05″, k. h. 19° 35′ 10″45.518056°N 19.586111°EKoordináták: é. sz. 45° 31′ 05″, k. h. 19° 35′ 10″45.518056°N 19.586111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kucora témájú médiaállományokat.

Kucora (szerbül Куцура / Kucura, ruszinul Коцур, németül Kutzura) egykori ruszin, német és magyar falu Szerbiában, a Vajdaságban. Verbász községhez tartozik.

Fekvése

Verbásztól 8 km-re délnyugatra, Torzsa keleti szomszédjában fekszik.

Története

Kucora, Kuczora nevét 1590-ben a török defterek is említették a bácsi nahijében, 18 adózó házzal.

1715-ben, a török hódoltság után, csak öt adófizető volt itt, de 1717-ben már 300 forint adót fizetett a falu.

1763. májusában Ferenc József de Redl bácskai adminisztrátor a Bécsi Udvarnak jelentette, hogy, Keresztúrról Kiss Péter szabadost bízta meg azzal, hogy a felső magyar vármegyékből 150 görögkatolikus ruszin családot gyűjtsön és hozzon le Kuczorára, a falu gyarapítására, akik a könnyebb megélhetés miatt Sztub pusztát is megkapták.

1765-ben 41, 1767-ben 42 család telepedett itt le.

Kuczora régi pecsétje 1771-ből maradt fenn. A római katolikus plébániát 1815-ben szervezték; a Mindenszentekről elnevezett temploma 1859-ben épült. Az evangélikus anyaegyház 1811-ben alakult, templomuk 1861-ben épült. A katolikus templom 1792-ben, a református imaház pedig 1896-ban épült.

1910-ben 4129 lakosából 613 magyar, 1022 német, 2451 ruszin volt. Ebből 611 római katolikus, 2467 görögkatolikus, 953 evangélikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

A ruszinok voltak mindig abszolút többségben a településen, a németek száma pedig az 1900-as évek elejétől egészen kitelepítésükig 1000 és 1500 között mozgott. A magyarok feleannyian voltak mint a németek. Mind a három nemzet beszélte egymás nyelvét. A németek evangélikus vallásúak voltak, kitelepítésük után templomukat lerombolták. A ruszinok görögkatolikus, míg a magyarok római katolikus vallásúak, a németek helyébe telepített szerbek pedig görögkeletiek (ortodoxok).

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
4731 4783 4881 4655 4687 4713 4663 4348

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Ruszinok 2200 47,17
Szerbek 1808 38,77
Magyarok 352 7,54
Montenegróiak 90 1,93
Ukránok 49 1,05
Horvátok 44 0,94
Szlovákok 16 0,34
Muzulmánok 15 0,32
Cigányok 12 0,25
Macedónok 11 0,23
Németek 4 0,08
Szlovének 3 0,06
Oroszok 2 0,04
Bunyevácok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen

Látnivalók

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ "КУЦУРА" (szerb nyelven). Hozzáférés: 2025. május 27.
  2. ↑ Redl minden hivatalos iratot "adminisztrátor" titulussal írt alá. A magyar kamara alá tartozott. Ma úgy mondhatnánk: Redl közjegyző volt.
  3. ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
  4. ↑ "Попис становништва, домаћинстава и станова 2011. у Републици Србији 2011 Census of Population, Households and Dwellings in the Republic of Serbia" (PDF). 2014. 38. o.
  5. ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források