Párkánytól 20km-re nyugatra, Komáromtól 29km-re keletre, a Duna bal partján fekszik. A Komárom–Párkány szakaszon a legjobb átkelőhely itt volt a Dunán. Keletről Muzsla, északról Búcs, nyugatról Dunamocs, délről Süttő és Lábatlan községek határolják; a Komáromi járás legkeletebbi községe.
Karvát érinti a Komárom-Párkány közötti 63-as főút, mellékút köti össze Búccsal. A falutól északra fekvő Szarvasi- (Sarvaš), Láng- (Langov majer) és Mária-majorok is hozzá tartoznak közigazgatásilag.
Érdekesség
2024-ben a Karva és Dunamocs közötti régi főutat, mely a Duna mellett található, erős szélvihar rongálta meg. Az ide látogatók megnézhetik, milyen károkat okozott a vihar.
Élővilága
Karván hosszú ideje fészkelnek a falu címerállatai, a gólyák. 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben 3, 2015-ben 4, 2017-ben 2 fiókát számláltak a költési időszakban. 2022-től ismét költenek a gólyák a faluban. 2022-ben és 2023-ban 2, 2024-ben 3 fiókát számláltak össze.
Története
Területe már az őskorban is lakott volt. Neolit kori kultúra kerámiás településének nyomai találhatók a környéken, de területén római kori település is állt.
A mai települést 1245-ben "Korva" néven abban az oklevélben említik először, melyben Köbölkúti Péter itteni birtokát Miklós mesternek adja el. Ő a későbbi birtokos Karvai család első ismert tagja. 1300-ban Csák Máté hívei fosztották ki a falut. 1303-ban Karvai Miklós a birtokosa.
1312-ben "Korava", 1352-ben "Keroua" alakban említik. A következő századok alatt számos nemesi családnak voltak birtokai a községben. A mohácsi csata után teljesen elpusztult, a század közepén telepítették be újra. Az 1664. évi török adóösszeírásban 20 adófizető háztartást és 34 adófizetőt számláltak a faluban. A 17. század végén a falu újra elpusztult és csak a török hódoltság után, a 18. század elején telepítették be újra. 1699-ben a Duna itteni szakaszán két vízimalmot is említenek.
1707-ben a császári csapatok a falu mellett vertek szét egy kuruc sereget, Karvát pedig felgyújtották. 1711-ben pestisjárvány pusztított. 1715-ben mindössze 11 háztartás volt a községben. 1755-ben az egyházi vizitáció 255 lakost említ (ekkor még pusztaként említik). A 18. században többször okozott károkat földrengés a településen. 1787-ben 39 házában 281 lakos élt. 1828-ban 49 házát 417-en lakták. Lakosságának hagyományos foglalkozása volt a mezőgazdaság, halászat, és a malomipar. Az 1830-as években kis cukorgyár is üzemelt itt.
Fényes Elek 1851-ben így írja le a községet: "Karva. Esztergom, most Komárom vármegyében cúriális magyar falu, a Duna bal partján, Esztergomtól 2 1/2 mérföldre: 385 katolikus és 15 zsidó lakos. Díszesítik a földes uraságok szép lakházai gyönyörű gyümölcsös kertjei. Homokos földje van, juhtenyésztésre kedvező. Bora és malmai vannak."
A községben 1953 óta kertészeti és mezőgazdasági szakközépiskola (eredetileg szakmunkásképző) működik. A szocializmus idején állami gazdaság működött itt, mely 1200 hektáros gyümölcsöst birtokolt. 2006 nyarától Karva és a Duna magyarországi oldalán fekvő Lábatlan közt kishajó járat közlekedik.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)
Év:
1995.
2005.
2015.
2025.
Lakosság
773
758
729
704
Különbség
-1,94%
-3,82%
-3,42%
Népességi statisztikák
Év
2024.
2025.
Lakosság
703
704
Eltérés
+0,14%
1880-ban 537 lakosából 501 magyar és 13 szlovák anyanyelvű lakosa volt.
1910-ben 957 lakosából 940 magyar és 3 szlovák anyanyelvű lakosa volt.
1921-ben 1032 lakosából 992 magyar és 19 csehszlovák volt.
1930-ban 1043 lakosából 749 magyar és 261 csehszlovák volt.
1941-ben 1001 lakosából 968 magyar és 33 szlovák volt.
1970-ben 983 lakosából 851 magyar és 125 szlovák volt.
1980-ban 859 lakosából 755 magyar és 100 szlovák volt.
1991-ben 785 lakosából 675 magyar és 102 szlovák volt.
2001-ben 789 lakosából 639 magyar és 138 szlovák nemzetiségű volt.
2011-ben 748 lakosából 554 magyar, 146 szlovák, 8 cseh, 3 morva és 35 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 718 lakosából 556 (+22) magyar, 131 (+15) szlovák, 7 (+2) egyéb és 24 ismeretlen nemzetiségű volt.
Gazdaság
A korábban meghatározó állami gazdaság megszűnte után magas munkanélküliség alakult ki, a Mária Valéria híd megnyitása után ez az állapot megszűnt, a lakosság nagy része a Duna túlpartján talált munkát. 2008-ban 25-en dolgoztak Lábatlanon. A mezőgazdaságban meghatározó szerepet játszik a gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve a földművelés. Az idegenforgalom is nagy jelentőséggel bír, a Duna-parton fürdőzésre, horgászásra és csónakázásra is lehetőség nyílik. A falu központjában a hét minden napján bisztró várja a vendégeket, ahol 2023 júliusától havonta piac is megrendezésre kerül. 2008-ra elkészült a Duna-menti kerékpárút Karva és Dunamocs közti szakasza, majd 2023 nyarán Karva és Csenke közti szakasza is, melyet 2024 tavaszáig Párkány városáig terveznek bővíteni. (az Eurovelo 6 európai útvonal részeként).
Oktatás, kultúra
A faluban magyar nyelvű óvoda működik, 2008 tavaszán előbbit 19 gyermek látogatja.
Az Egyesült Kertészeti és Mezőgazdasági Szakközépiskolának 2008-ban 157 tanulója volt (fénykorában 320-an látogatták). 1953 szeptemberében négy szakon indult meg az oktatás: kovács, bognár, növénytermesztés, állattenyésztés. 1982 óta az oktatás érettségivel végződik. A rendszerváltás előtt 80 hektáron gazdálkodó intézmény tangazdasága 14 hektárra csökkent. A hagyományos mezőgazdasági szakok háttérbe szorultak, előtérbe került a virágkötészet, az asztalos- és a szakácsképzés.
Számos polgári társulat, egyesület működik Karván: a Korava Társulás nyári képzőművészeti táborokat szervez, a Vitis borászati társulás borversenyeket. A helyi rendezvények közül a hídverő napokat, a búcsút és a májusfaállítást kell megemlíteni. 2007-ben hagyományteremtő céllal első ízben rendezték meg a falusi olimpiát.
Dunakorzó Karván – Karva túlzás nélkül a terület aktív turisztikai központja. Az EUROVELO6-os kerékpárút mentén található településre azonban nemcsak a kerékpárral érkezőknek érdemes ellátogatnia. A település legkiemelkedőbb rendezvénye ma a Lábatlan-Karva Maratoni kerékpártúra, valamint a Nemzetközi Fekvőkerékpáros Találkozó.
Karvai kilátó – A karvai Dunakorzón impozáns, 16 méter magas kilátóból csodálható meg a Duna és a környék, mellé hangulatos parkot építettek a pihenni vágyó bringásoknak. Ha nagy a meleg, kihagyhatatlan program a dunai szabadstrand, a finom kavicsos, sekély partszakasz kiváló lehetőség a fürdőzésre, a rengeteg kagyló pedig bizonyítja, hogy kiváló a vízminőség.
Karvai Tanösvény – Karván található egy tanösvény is, amely 1,5 kilométeres szakaszon mutatja be a Duna-part látványosságait, összesen 10 darab táblán.
Karvai Természeti Park – A Láng család kastélya melletti természeti parkot a 19. és a 20. század fordulóján hozták létre.
A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma1232-ben épült késő román stílusban. A 18. századbanbarokk stílusban építették át. 1936-ban megújították. Régi fa haranglába a 18. században épült, 1926-ban újat építettek helyette.
Harangláb – Mivel a helyi római katolikus templom torony nélkül épült, az öreg temetőben a 18. században fa haranglábat emeltek. A templom előtt álló mai harangláb 1926-ban épült. Alsó része falazott, felső részét deszkából ütötték össze, gúla alakú bádogteteje kereszttel végződik. A haranglábban ma két bronzharang függ.
A Lourdes-i Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolna – a Hroššo család kúriájától nem messze található.
Karvát a kastélyok falujának is szokták nevezni, mindig is több földesúrnak voltak itt tulajdonrészei.
A 19. század második felében épült az a kastély, melyet Láng Gusztáv budapesti gyáros 1908-ban szecessziós stílusban alakíttatott át. Jelenleg a szakmunkásképző iskola diákotthona. Értékes kastélypark veszi körül.
A Szarvassy-kastély a 18. század második felében épült, 1894-ben Szarvassy Sándor romantikus stílusban építtette át, ma a mezőgazdasági szakközépiskola működik benne.
A Kosztics család 18. század végén épült kúriája a Duna partján feküdt, 1904-ben bővítették, 1935-től a Hroššo család tulajdona volt. 2022-ben az épületet lebontották arra hivatkozva, hogy statikai szempontból nem megfelelő az állapota, helyén ökoturisztikai központ épül.
A Kuzmik-kastély1908-ban épült szecessziós stílusban, 1938-ban korszerűsítették.
A Botka-kúria1880 körül épült, ma egy mezőgazdasági farm területén áll.
A Bottka-majorban egy képoszlop található Szűz Mária képével (1916).
Út menti kereszt (20. század eleje) a Jézuska-parton.
A Duna-parton álló, a község címerével díszített kopjafát 2004-ben állították Szlovákia EU-csatlakozásának emlékére.
A Rákóczi-felkelés emlékművét (Nagy Mátyás kőfaragó és Nagy János szobrász alkotása) 2008. június 11-én avatták fel a katolikus templom melletti parkban.
A kilátó és a községháza mellett található a ,,Korzó Bisztró" amely a késő tavaszi, nyári az ősz végéig tartó nyitvatartásával várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat!
Neves személyek
A község díszpolgára Burián László esperes-plébános.
Itt született 1933. augusztus 28-án Bartal Károly Tamás, a jászói premontrei prépostság nyugalmazott apátja.
Itt hunyt el 1831-ben Kondé József Benedek királyi udvarnok, jószágkormányzó, táblabíró, író, mecénás, szolgabíró.
Képtár
A községi hivatal épülete
A mezőgazdasági szakközépiskola
Nepomuki Szent János szobra
Kopjafa a Duna-parton
Új bérlakások a községben
Művelődési központ
Karvai utcakép
Emlékmű
A katolikus templom
Harangláb
A Rákóczi-felkelés emlékműve
Az egykori Kosztics/Hrossó-kúria
Irodalom
Ondrej Ožďáni 2015: Bronzový terč z obce Kravany nad Dunajom. In: J. Bartík (Ed.): Zborník na pamiatku Jozefa Paulíka. Zbor. SNM. Arch. Suppl. 9. Bratislava, 183–186.
Dikácz Norbert 2005: A karvai öreg temető síremlékei. In: Tóth Imre (szerk.): A Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma 2005. évi értesítője. Komárom, 45-91.
Solymosi László 2002: Az esztergomi székeskáptalan jegyzőkönyve. Budapest.
Villányi Szaniszló 1891: Néhány lap Esztergom megye és város múltjából. Esztergom
Szlovákia
é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 29′47.766667°N 18.483333°EKoordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 18° 29′47.766667°N 18.483333°E
