Liceales

Liceales
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Amorphea
Csoport: Amoebozoa
Csoport: Myxogastria
Csoport: Lucisporidia
Csoport: Liceales
Jahn 1928 emend. Leontyev et al. 2019
Szinonimák

Liceida (ICZN)

Kládok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Liceales témájú rendszertani információt.

A Liceales (ICN) vagy Liceida (ICZN) a Myxogastria egyik csoportja 2019-es átcsoportosítása előtt 90 fajjal, melyek egy része világszerte megtalálható.

Történet

Eduard Jahn írta le először rendként 1928-ban. Li Jü 2005-ös könyvében 3 csoportra (Liceaceae, Enteridiaceae, Cribrariaceae) osztotta összesen 8 nemzetséggel és 58 fajjal.

2013-ban Fiore-Donno et al. 2 gén alapján a Liceidáról és a Trichiidáról megállapították, hogy parafiletikus, mivel a Cribrariidae a többi Liceida-csoport és a Trichiida által alkotott csoport testvércsoportja, míg a Trichiida 4 kládot és az általuk alkotott csoport testvércsoportjának egy részét tartalmazta. Ugyanez évben sorolta be a Lucisporidiába (világos spórájú klád) Thomas Cavalier-Smith.

Leontyev et al. 2019-ben átcsoportosították, a már 1922-ben Thomas Macbride által leírt, de később nem használt Cribrarialesbe (= Cribrariida) helyezték a Cribrariaceae, a Trichialesbe a Dianemataceae családot.

Morfológia

Termőtestei mindig egyszerűek, más kládok jellemzői, például a kapillítium, a columella vagy a mészcsomók nem találhatók meg legtöbb nemzetségében, csak a Kelleromyxa és a Listerella fonalai vannak kapillítiumban. Egyes fajai, például az Enteridium spp. álkapillítiummal rendelkeznek. A legtöbb faj színes vagy olívaszínű spóracsoportokat alkot. Vitatott azonban, hogy a kapillítium hiánya a Liceidát meghatározó jellemző-e, mivel a Licea esetén legalább 3 faj perídiumából induló képletek vesztigiális kapillítiumok lehetnek, míg a Lycogala epidendrum álkapillítiuma valójában valós lehet.

Termőtestmérete fajonként eltérő: a Licea termőteste az egyik legkisebb, a Reticulariidae és a Dictydiaethalium termőteste a legnagyobbak közt van.

Sporangiumai szubhipotallikusak és változó alakúak: a Licea biforis érett sporangiuma például barna plazmodiokarpium, általában nyújtott, és lehet egyenes, hajlott, patkó alakú vagy elágazó.

Nagy termőtestű fajai termőtestei több spóratartó aggregátumai, míg a kis termőtestűekéi egy spóratartósak.

Életmód

A Listerella paradoxa a Cladonia parazitája, azonban legtöbb faja szabadon él.

Élőhely

Széles levelű lombhullató erdőkben gyakori, legtöbb faja és nemzetsége fenyőerdőkben él. Számos faja élő fák kérgén – nyitva- és zárvatermőkön egyaránt – is megtalálható. Egyes fajai az egész Földön élnek.

Rendszertan

7–9 nemzetsége van 2–5 kládban. Molekuláris genetikai kutatások szerint testvércsoportja a Trichiida, azonban nincs egyértelműen eldöntve, hogy klád-e.

Csoportjai

Fiore-Donno et al. 2013-ban 4 csoportra osztotta, ezek a Cribrariát és Lindbladiát tartalmazó Cribrariidae, a Tubiferát, Lycogalát és Reticulariát tartalmazó Reticulariidae, a Licea s. s. nemzetséget tartalmazó Liceidae és a Dictydiaethaliumot tartalmazó Dictydiaethaliidae. Filogenetikája szerint a Cribrariaceae a bazális csoport.

2019-ben csupán a Liceaceaet sorolták ide Leontyev et al., és leírták, hogy a Licea synsporos a Reticularia liceoides rokona, a Licea variabilis a Dianemataceae tagja, több további Licea-faj pedig a Perichaena rokona lehet, és a Listerella nem feltétlenül alkot önálló nemzetséget.

Külső kapcsolatok

A világos spórájúak (Lucisporidia) kládjába tartozik.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 Leontyev, Dmitry V.; Schnittler, Martin; Stephenson, Steven L.; Novozhilov, Yuri K.; Shchepin, Oleg N. (2019). "Towards a phylogenetic classification of the Myxomycetes". Phytotaxa. 399 (3): 209. doi:10.11646/phytotaxa.399.3.5. ISSN 1179-3163. S2CID 108783142.
  2. 1 2 3 4 Fiore-Donno A-M, Berney C, Pawlowski J, Baldauf SL (2005). "Higher-order phylogeny of plasmodial slime molds (myxogastria) based on elongation factor 1-A and small subunit rRNA gene sequences". J Eukaryot Microbiol. 52 (3): 201–210.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ Li Y (2005). Liceales in China. Peking: Science Press.
  4. 1 2 3 4 Fiore-Donno AM, Clissmann F, Meyer M, Schnittler M, Cavalier-Smith T (2013. május 7.). "Two-gene phylogeny of bright-spored Myxomycetes (slime moulds, superorder Lucisporidia)". PLoS One. 8 (5). doi:10.1371/journal.pone.0062586. PMC 3646832. PMID 23667494. {{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. 1 2 Dykstra MJ, Keller HW (2000). Lee JJ, Leedale GF, Bradbury P (ed.). Mycetozoa. An illustrated guide to the protozoa. Vol. 2. Lawrence: Allen. ISBN 1-891276-23-9.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link)
  6. ↑ McManus MA, St. John Gronen M (1966). "Studies on two members of the Liceales With a description of the life cycle of Licea biforis". Proc Iowa Acad Sci. 73: 24–32. Hozzáférés: 2024. október 19.
  7. ↑ Aptroot A, Haaf C (2012. augusztus 8.). "Listerella paradoxa, a myxomycete which is parasitic on Cladonia, found in The Netherlands" (PDF). Coolia. 55 (3): 123–125. Hozzáférés: 2024. október 19.
  8. ↑ Li M, Wang G, Gao Y, Dou M, Wang Z, Yan S, Chen S (2021. augusztus 25.). "Distribution and diversity of myxomycetes in Tiantangzhai National Forest Park, China". PeerJ. 9 (e12059). doi:10.7717/peerj.12059. PMC 8401731. PMID 34527444.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. ↑ Zhu X, Naicker O, Peng Z, Qi B, Wang Q, Li Y (2024. január 2.). "Distribution characteristics and diversity of myxomycetes in three parallel rivers in Yunnan, China". PLoS One. 19 (1). doi:10.1371/journal.pone.0293260. PMC 10760652. PMID 38165993. {{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ Bordelon AP, Keller HW, Scarborough AR (2024. április 16.). "An inexpensive moist chamber culture technique for finding microbiota on live tree bark". Appl Plant Sci. 12 (2). doi:10.1002/aps3.11578. PMC 11022227. PMID 38638615. {{cite journal}}: More than one of |number= és |issue= specified (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Liceida című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk