Limnofila

Limnofila
Rendszertani besorolás
Ország: Rhizaria
Törzs: Cercozoa
Osztály: Granofilosea
Rend: Limnofilida
Család: Limnofilidae
Nemzetség: Limnofila
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Limnofila témájú rendszertani információt.

A Limnofila (a görög λιμνός, mocsár és φίλα, fonál szavakból) édesvízben és talajban élő bakterivor heterotróf Granofilosea-nemzetség. A Limnofilidae és a Limnofilida egyetlen ismert nemzetsége.

Characteristics

Filogenetikai alapon a Limnofilida a legnagyobb, a Limnofilát tartalmazó, de a Leucodictyida kládba tartozó Massisteria nemzetséget nem tartalmazó legnagyobb klád. Ez kizárja a filogenetikailag távoli, de morfológiailag hasonló, azonban a Limnofilától eltérően el nem ágazó filopódiumokkal rendelkező Nanofila nemzetséget is. A Limnofila kis édesvízi heterotróf Rhizaria-nemzetség vékony, elágazó szemcsés filopódiumokkal (granulopódium), melyek táplálkozáskor a szubsztráthoz rögzülnek. Trofikus állapota kis gömbölyű sejt. Ezen ostorok lehetnek, de általában nem látható fénymikroszkóppal.

2 ismert faj (Limnofila borokensis, Limnofila mylnikovi) ultraszerkezete ismert. Lapos mitokondriális cristái és összetett koncentrikus szerkezetű extruszómái vannak. Filopódiumait 2–6 mikrotubulusból álló csoportok támasztják. A Heliomonadida kláddal ellentétben a centroszóma nem feltűnő.

Ökológia

Bakterivor: fagocitózissal eszi a baktériumokat. Így fontos talajlakó predátor, és a talajlakó sejtevő eukarióták sokszínű ökológiai közösségének tagja. Bár édesvízi kládként írják le, talajban is jelen van. A Cercozoa környezeti DNS-szekvenciáinak (más néven működő rendszertani egység (OTU)) 1,3%-át adja Németország művelt földjein. A Cercozoa-OTU-k 2%-át adj két különböző norvég és cseh erdőtalajban, de minden szinten (avar, tiszta talaj, rizoszféra, növényi gyökerek szintje) közel azonos arányt tesz ki.

Rendszertan

Type locality of all five Limnofila species

Ereddet és etimológia

A Limnofila nemzetséget Thomas Cavalier-Smith és David Bass hozták létre egy, a Protistban közölt tanulmányban. Csupasz amőbákat tartalmazó nemzetségként írták le, melyek szemcsés filopódiumokkal rendelkeznek, és filogenetikailag nem tartoznak az Endomyxa és a likacsosházúak közé sem. 18S rRNS-géneken alapuló filogenetikai elemzés alapján a Granofilosea kládba sorolták, melyet ugyane cikkben írtak le. A nemzetséget a monotipikus Limnofilida rendbe és Limnofilidae családba sorolták. Előbbit a Limnofilát tartalmazó, de a Massisteria (Leucodictyida) nemzetséget nem tartalmazó legnagyobb kládként írták le. A név a görög λιμνός, láp és φιλά, fonál szavakból származik, melyek a kizárólag édesvízi élőhelyre és a különösen vékony fonálszerű filopódiumokra utalnak.

Molekuláris rendszertan

A Limnofila és az egész Limnofilida a Granofilosea egyik legkorábban kialakult kládja a Leucodictyida, Cryptofilida és Desmothoracida kládok után. A Granofilosea a Monadofilosa testvérkládja, mely a többi filopódiumokat képző Cercozoa-fajt tartalmazza. Alább egyszerűsített Granofilosea-kladogram található egy 2011-es 18S rRNS-alapú filogenetikán a környezeti kládok nélkül.


Monadofilosa


Granofilosea

Limnofilida

Limnofila





Leucodictyida

Leucodictyidae



Massisteriidae





Desmothoracida

Clathrulinidae


Cryptofilida

Mesofila



Nanofila






Fajok

5 ismert faját mind a nemzetség első leírását tartalmazó 2009-es tanulmányban írták le. 2 faját (Limnofila anglica, Limnofila longa) először a Priest Pot nevű édesvizű tóban mutatták ki az angliai Cumbria területén. 1 fajt (L. oxoniensis) oxfordi kerti talajban mutattak ki, a fennmaradó 2 fajt (L. borokensis, L. mylnikovi) Borok (Jaroszlavi terület, Oroszország) hulladékkezelő épületeiben mutatták ki, és eredetileg tévesen Gymnophrys cometaként azonosították. Eddig csak a L. mylnikovit nem szekvenálták.

  1. Limnofila anglica — Cumbria, England.
  2. Limnofila borokensis — Borok, Russia.
  3. Limnofila longa — Cumbria, England.
  4. Limnofila oxoniensis — Oxford, England.
  5. Limnofila mylnikovi — Borok, Russia (unsequenced).

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 6 7 8 Bass D, Chao EE, Nikolaev S, Yabuki A, Ishida K, Berney C, Pakzad U, Wylezich C, Cavalier-Smith T (2009). "Phylogeny of novel naked Filose and Reticulose Cercozoa: Granofilosea cl. n. and Proteomyxidea revised". Protist. 160 (1): 75–109. doi:10.1016/j.protis.2008.07.002. PMID 18952499.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. 1 2 Degrune, Florine; Dumack, Kenneth; Fiore-Donno, Anna Maria; Bonkowski, Michael; Sosa-Hernández, Moisés A.; Schloter, Michael; Kautz, Timo; Fischer, Doreen; Rillig, Matthias C. (2019. április). "Distinct communities of Cercozoa at different soil depths in a temperate agricultural field". FEMS Microbiology Ecology. 95 (4): fiz041. doi:10.1093/femsec/fiz041.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  3. ↑ Fiore-Donno, Anna Maria; Human, Zander R.; Štursová, Martina; Mundra, Sunil; Morgado, Luis; Kauserud, Håvard; Baldrian, Petr; Bonkowski, Michael (2022). "Soil compartments (bulk soil, litter, root and rhizosphere) as main drivers of soil protistan communities distribution in forests with different nitrogen deposition". Soil Biology and Biochemistry. 168: 108628. doi:10.1016/j.soilbio.2022.108628. hdl:10852/101716.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  4. ↑ Howe AT, Bass D, Scoble JM, Lewis R, Vickerman K, Arndt H, Cavalier-Smith T (2011). "Novel Cultured Protists Identify Deep-branching Environmental DNA Clades of Cercozoa: New Genera Tremula, Micrometopion, Minimassisteria, Nudifila, Peregrinia". Protist. 162 (2): 332–372. doi:10.1016/j.protis.2010.10.002. ISSN 1434-4610.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. ↑ Calabuig I (2016). "Priest Pot species list, Cumbria, Britain". Department of Biology, University of Copenhagen. doi:10.15468/lih6qc. Hozzáférés: 2023. szeptember 22. {{cite journal}}: Cite journal requires |journal= (súgó)
  6. ↑ Nikolaev, S.I.; et al. (2003). "Gymnophrys cometa and Lecythium sp. are Core Cercozoa: Evolutionary Implications" (PDF). Acta Protozoologica. 42: 183–190. 2009. június 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva.