Granofilosea

Granofilosea
Rendszertani besorolás
Ország: Rhizaria
Törzs: Cercozoa
Altörzs: Reticulofilosa
Osztály: Granofilosea
Kládok
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Granofilosea témájú rendszertani információt.

A Granofilosea a Cercozoa kládja a Reticulofilosa csoporton belül. A 3 hagyományosan a napállatkák közé sorolt csoport (Heliomonadida, Gymnosphaerida, Desmothoracida) közül a Desmothoracidát ide sorolják.

Történet

A Granofiloseát 2009-ben hozta létre Thomas Cavalier-Smith, 2018-ban a Chlorarachnea csoporttal rokonította, e két csoportot és a Skiomonadeát a Reticulofilosába helyezte, a Granofiloseát 5 rendre (Cryptofilida, Desmothoracida, Leucodictyida, Limnofilida és Axomonadida) osztotta. Míg CAT-alapú fák alapján a legkorábban kialakult klád a Cercozoában, helyhomogén 18S rDNS-alapú fák szerint a Chlorarachnea és a Bigelowiella natans korábban jelent meg.

Bass 2012-ben 18S rDNS és Granofilosea-specifikus primerek alapján igazolta, hogy a Reticulamoeba korán kialakult Granofilosea-nemzetség.

2019-ben Adl et al. 2 családot (Massisteridae, Clathrulinidae) soroltak ide, a Massisteridae ribocsoport, vagyis morfológiai leírás nélkül, genetikai alapon leírt csoport, míg a Clathrulinidae rendelkezik morfológiai leírással.

A Heliomonadida csoportot korábban Cavalier-Smith az Endoheleába sorolta két Pancryptista-faj, a Microheliella maris és a Tetrahelia pterbica mellett.

Morfológia

Finoman elágazó vagy el nem ágazó granuloretikulopódiumai, kisugárzó, néha elágazó axopódiumai vagy – a Reticulamoeba nemzetség kivételével ritkán – retikulopódiumai vannak, ezek szemcséi gyakran jól látható extruszómák. Állábait a legtöbb állábbal ellentétben feltehetően aktintartalmú állábakból levezetett belső mikrotubulusok támasztják, táplálkozáskor gyakran a szubsztráthoz rögzül táplálkozáskor félig szesszilis állapotban. A legtöbb faj állábain nincs anasztomózis, és egyes fajok kétostorú úszó vagy sikló állapottal rendelkeznek.

A mag mellett annak hátulja közelében amorf tartalmú mikrotest van. Héja nincs.

Leggyorsabban a Reticulamoeba állábaiban mozognak a szemcsék, a többi nemzetségben jóval lassabbak, a Mesofila fajaiban nem mozognak. A retikulopódiumok lassan mozognak, e mozgás a hálózat alakját és méretét változtatja.

I-es típusú átmeneti zónája rövid, a rács az átmeneti lemeztől kevéssé különül el.

Életmód

Kovamoszatokkal táplálkozó fajai retikulopódiumai először a frustulákon hatolnak át, nem egyben nyelik el a kovamoszatokat. Több sejt egymással kolóniát alkothat hálóegyesüléssel a Reticulamoeba gemmipara esetén, ez más fajokban is lehetséges lehet, de vannak bakterivor fajai is. Ostoros és amőboid állapotai több módon váltakozhatnak: például a Reticulamoeba minorban az ostoros állapot az amőboid 2, 4 vagy több zoospórát létrehozó hasadásával történik, míg a Reticulamoeba gemmipara zoospórái az amőboid sejt csírázásával alakulnak ki annak széléből.

Filogenetika

Az alábbi kladogram egy 2011-es filogenetikai elemzés eredményeit írja le:



Monadofilosa


Granofilosea

Limnofilida




Leucodictyida




Cryptofilida

Mesofilidae




Gran-6




Gran-1



Nanofilidae








Gran-5




Gran-2 és 3




Desmothoracida



Gran-4










Chlorarachnea


Rendszertan