Mérem
| Mérem (Miedlingsdorf) | |
 | |
| Mérem | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Nagyszentmihály része |
| Járás | Nagyszentmihály |
| Polgármester | Winfried Kasper (SPÖ) |
| Irányítószám | 7503 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 243 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 308 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 15′ 53″, k. h. 16° 19′ 07″47.264700°N 16.318600°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 53″, k. h. 16° 19′ 07″47.264700°N 16.318600°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mérem témájú médiaállományokat. | |
Mérem (németül: Miedlingsdorf, horvátul: Milištrof) Nagyszentmihály településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
Felsőőrtől 10 km-re keletre a Tanka-patak völgyében fekszik.
Története
A település első írásos említése 1325-ben történt "Meren" alakban. 1443-ban "Meren", 1452-ben "Myeren", 1532-ben "Mellersdorf", 1574-ben "Melesdorf" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. A 16. század közepén a birtokos Batthyányak horvátokkal telepítették be. Ettől az időtől kezdve három nemzet élt a településen, horvátok, németek és magyarok. 1697-ben fakápolna épült a faluban, melyet Szent Jakab tiszteletére szenteltek fel. Az 1792-es összeírás szerint 160 lakosa volt, 1836-ban már 299 lelket számláltak. 1859-ben iskola, 1866-ban új templom épült a községben.
Vályi András szerint "MEREM. Milingsdorf. Horvát falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Szent Mihálynak szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű. "
Fényes Elek szerint "Mérem, Miedlingsdorf, horvát falu, Vas vmegyében, 285 kath. lak. A szentmihályi urad. tartozik. Ut. p. Szombathely."
Vas vármegye monográfiája szerint "Mérem házainak száma 49, a lakosoké 442. Lakosai horvátok és németek, vallásuk r. kath. Postája és távírója Német-Szent-Mihály. Földesura a gróf Batthyány-család volt."
1907-ben egy tűzvészben az egész falu leégett. 1910-ben 358, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Nagyszentmihály része lett és ma is hozzá tartozik.
Nevezetességei
- Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1866-ban épült. 1966-ban és 1988-ban renoválták.
- A temetőben álló Szent Jakab fakápolna 1697-ben épült.
További információk
Jegyzetek
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
