Az Állambiztonsági Bizottság, rövidítve KGB (oroszul: КГБ – Комитет государственной безопасности, magyar átírásban Komityet goszudarsztvennoj bezopasznosztyi) a Szovjetunió állambiztonsági feladatokat ellátó szerve volt 1954-től 1991-ig. Vezetője miniszteri posztot töltött be, aki a Szovjetunió Minisztertanácsnak felelt.
A KGB-nek állami bizottságként a minisztériumokhoz hasonló jogállása volt, de vezetőjét nem miniszternek, hanem a Bizottság elnökének nevezték, aki a Minisztertanács tagja volt. Szervezetileg főigazgatóságokra és igazgatóságokra tagolódott. Elsősorban titkosszolgálati részlegek, valamint a határőrség és a kormányőrség tartoztak hozzá, beleértve összesen közel 300 ezer főnyi létszámú reguláris csapatokat is. A KGB szövetségi-köztársasági állami bizottság volt, ami azt jelentette, hogy a Szovjetunió valamennyi köztársaságának minisztertanácsa alá rendelve működtek hasonló szervezetek és a KGB részben ezek útján látta el feladatait.
A KGB tényleges irányítását azonban nem a Minisztertanács, hanem közvetlenül az SZKP illetve annak vezető szervei és testületei látták el. A KGB rendkívül nagy befolyással volt a Szovjetunió állampolgárainak mindennapi életére, azonban politikai befolyást elődszervezeteivel ellentétben nem szerzett a politikai vezetés felett.
Elődszervezeteinek története
A KGB elődszervezeteinek története 1917-ben kezdődött, amikor Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij vezetésével létrejött az Összoroszországi Különleges Bizottság (a „Cseka”). A szovjet állambiztonsági szervek az alábbiak szerint alakultak a KGB megalakulása előtt.
1917: Cseka (VCSK, Összoroszországi Különleges Bizottság) a Népbiztosok Tanácsa alatt
1922: GPU (Állami Politikai Igazgatóság) az NKVD (Belügyi Népbiztosság) alatt
1923: OGPU (Egyesített Állami Politikai Igazgatóság) a Népbiztosok Tanácsa alatt
1934: GUGB (Állambiztonsági Főigazgatóság) az NKVD (Belügyi Népbiztosság) részeként
1941 február-július, majd 1943: NKGB (Állambiztonsági Népbiztosság), kiválva az NKVD-ből
1946: MGB (Állambiztonsági Minisztérium), az összes népbiztosság minisztériumra átnevezése miatt
1953: MVD (Belügyminisztérium), újraegyesült az MGB és az MVD
1954: KGB (Állambiztonsági Bizottság) a Minisztertanács alatt, kiválva az MVD-ből
A külföldi hírszerzést és a katonai hírszerzést 1947-ben külön szervezetben, a Minisztertanács Információs Bizottsága néven összevonták, majd ezt 1949-ben átszervezték és a Külügyminisztérium Információs Bizottsága néven működött 1952-ig, amikor visszaintegrálták az állambiztonság szervezetébe, az MGB-be.
Felépítése
A KGB volt a Szovjetunió szövetségi hírszerzési és biztonsági hivatala, valamint a tagköztársasági szintű biztonsági hivatalok közvetlen irányítója (amikor ilyenek léteztek). A KGB tevékenységét ténylegesen a Szovjetunió Kommunista Pártja legfelsőbb vezetése irányította és felügyelte.
A KGB kollégiumának (vezető testületének) tagja az elnök, az egy-két első elnökhelyettes, a további elnökhelyettesek, illetve néhány más külön kijelölt személy volt.
A KGB főcsoportfőnökségekre és csoportfőnökségekre tagolódott. Például:
Főcsoportfőnökségek
Első Főcsoportfőnökség – hírszerzés és külföldi műveletek
Második Főcsoportfőnökség – belső biztonság és kémelhárítás
Harmadik Főcsoportfőnökség – kémelhárítás a szovjet fegyveres erőkön belül
Nyolcadik Főcsoportfőnökség – rejtjelzés/rejtjelfejtés, a kormányzati kommunikációs technika fejlesztése
Határőr Főcsoportfőnökség – A Szovjetunió határőrsége(wd) (1954–1991) 220000 főt (1991 augusztus) számláló határbiztonsági erő, amely a Szovjetunió határain jelentkező csempészet és illegális mozgások ellen harcolt, szárazföldi, légi és vízi erőkkel.
Csoportfőnökségek
Ötödik Csoportfőnökség – gazdasági biztonság (1954–1960); az „ideológiaidiverzió” elleni harc, a szovjetellenes és az „egyházi-szektás elemek” elleni küzdelem (1967–1989. augusztus 29.)
Hetedik Csoportfőnökség – szovjet és külföldi állampolgárok tevékenységének, mozgásának megfigyelése, követése a KGB többi részlegének megrendelésére
Kilencedik Csoportfőnökség – az SZKP és a szovjet kormány legfőbb vezetőinek testőrsége
Tizenhatodik Csoportfőnökség – elektronikus felderítés (SIGINT, ELINT), rejtjelfejtés (1973–1991)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Комитет государственной безопасности СССР című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Mitrohin: KGB-lexikon. A szovjet titkosszolgálat kézikönyve; ford. H. Prikler Renáta; Alexandra, Pécs, 2004
David E. Murphy–Szergej A. Kondrasov–George Bailey: A láthatatlan front. A CIA és a KGB háborúja a megosztott Berlinben; ford. Kőszeghy Miklós, Zalai Edvin; Kossuth, Bp., 1998
Vitalij Sentalinszkij: A feltámadott szó. A KGB irodalmi archívuma; franciából ford. Szilágyi András, Vajda Lőrinc; Nagyvilág, Bp., 2000
Christopher Andrew–Vaszilij Mitrohin: A Mitrohin-archívum. A KGB otthon és nyugaton; ford. Bruhács Kinga, M. Nagy Miklós, Szabó Mária; sajtó alá rend., jegyz., utószó Kun Miklós; Talentum, Bp., 2000
Amy Knight: A KGB örökösei. Kémek álarc nélkül; Hamvas Intézet, Bp., 2002 (Arc és álarc)
Földi Pál: Fejezetek a KGB titkos történetéből. "Hideg fej, forró szív, tiszta kéz."; Anno, Bp., 2003
Rupert Butler: A sztálini terror eszközei. CSEKA, OGPU, NKVD, KGB 1917-től 1991-ig; ford. Füsti Molnár Zsuzsa; Gabo, Bp., 2008
Horváth Miklós–Olekszandr Pahirya: Kényszerkirándulás a Szovjetunióba, Magyar deportáltak a KGB fogságában – 1956; ford. Fedinec Csilla; Argumentum, Bp., 2012
Bernard Lecomte: KGB. A szovjet titkosszolgálatok története; ford. Barabás József; Corvina, Bp., 2022
Catherine Belton: Putyin emberei. Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot, és gyűrte maga alá a Nyugatot; ford. Bujdosó István; Libri, Bp., 2022
Ivan Szerov: A bőrönd titkai. A KGB első elnökének titkos naplói és feljegyzései; ford. Goretity József, tan. Alekszandr Hinstejn; Időjel, Pilisvörösvár, 2022
Bernard Lecomte: KGB. A szovjet titkosszolgálatok története; ford. Barabás József; Corvina, Bp., 2024
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Oroszországi SzSzK, Moszkva
é. sz. 55° 45′ 37″, k. h. 37° 37′ 33″55.760187°N 37.625854°EKoordináták: é. sz. 55° 45′ 37″, k. h. 37° 37′ 33″55.760187°N 37.625854°E
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
