Története
Előzmények
A ’90-es évek végén és a 2000-es évek elején már felmerült a közszolgálati televíziós intézmények (MTV és Duna Televízió) és a közrádió összeköltöztetése, de ez akkor csupán felvetés maradt.
A magyar közszolgálati média intézményei –, amelyeket nagyrészt állami költségvetésből finanszíroztak – gazdasági működésüket tekintve rendszerváltás óta különböző mértékben teljesítettek:
- A Magyar Televízió folyamatosan pénzügyi problémákkal küzdött. Működésére jellemző volt a feladataihoz képest túlméretezett apparátus, a normatív finanszírozás hiánya és az ahhoz tartozó felelőtlen költekezés. A pénzügyi problémáit (pld. beszállítók kifizetése, új székház építése stb.) ingatlanvagyonának értékesítésével, illetve áthidaló banki hitelekkel próbálták legtöbbször orvosolni, amelyeket végül az állam vállalt magára és egyben kiszolgálva az intézményt a folyamatos politikai befolyásolásra.
- A Duna Televízió bár az MTV-hez képest kisebb költségvetésből (az MTV éves költségvetésének kevesebb mint 30%-ából) gazdálkodott, a politikai befolyás itt is jelen volt.
- A Magyar Rádió a 2000-es évek második felétől a magyar zenei kulturális élet meghatározó rádiója lett és az évtized végére nyereséggel zárt valamint megtakarítással is rendelkezett.
- A Magyar Távirati Iroda bevételeinek kb 60%-a állami támogatásból, másik része a hazai médiapiacon nyújtott szolgáltatási díjakból származott.
A 2006 óta tartó magyar gazdasági recesszió és 2008-ban kirobbant gazdasági világválság miatt Magyarországon is pénzügyi megszorítások történtek – a közmédia területén is. A kormánypárti vezető politikusok – az MTV elmúlt közel két évtizedes folyamatos felelőtlen gazdálkodását kiemelve – a 2010-re tervezett költségvetéséből 9,4 milliárd Ft-os többlet támogatást nem ítéltek meg (továbbá egy 2,3 milliárdos Ft-os összeget az MTV helyett a Duna Televíziónak utalták át).
2010 elején az akkor még ellenzékben működő FIDESZ egy tervezetében szerepelt, hogy egy lehetséges kétharmados országgyűlési többség esetén átalakítanák a közmédiát kezdve az MTV, Duna TV, MR és az MTI összevonásával.
A 2010-es országgyűlési választás után az új kormányzat a kétharmados többség birtokában átfogó intézkedésekkel hozzálátott a teljes közmédiarendszer átalakításához. A közmédia teljes ingatlan vagyonát és dolgozóinak túlnyomó részét áthelyezték egy elkülönített pénzügyi alapba.
2011–2015: Átszervezések és átalakítások
Az MTVA vezetője 2011 elején Fazekas Csaba volt, de ő három hónap után távozott. Az origo.hu szerint azért, mert lassan haladtak az átalakítások. A következő 7 évben Böröcz István, Szabó László Zsolt végül Vaszily Miklós váltotta egymást 2–3 évenként.
Ezen időszak alatt zajlott a teljes magyar közmédiarendszer átszervezése. A teljes közmédia (MR, MTV, Duna, MTI) ingatlanvagyonát és a 3431 főből álló munkavállalóinak túlnyomó részét az MTVA vette át.
Kezdetben divizionális szervezet formában működött, a négy szervezet négy önálló divízióként (Divízió I., II., III., IV.) tagozódott be az MTVA-ba. Ezután 2010 és 2016 között – a párhuzamosságok miatt – hat nagyobb hullámban elbocsátásokat hajtottak végre. Miközben a divíziókat fokozatosan kiürítették, a megmaradt dolgozókat folyamatosan helyezték át a vagyonkezelő új struktúrájába (ugyanakkor hatalmas felháborodást váltott ki a szakszervezeteknél, hogy a leépítéssel párhuzamosan az MTVA új dolgozókat is felvett).
2015–2026: A DMSZ megalakulása után
2015-től az MTV-t, az MR-t, az MTI-t és a Duna TV-t összevonták a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be.
Mivel a közmédia a közszolgálati feladatai alapján a teljes társadalom számára kínál tartalmakat, a nézettségi és elérési adatokat a teljes népességre vonatkozóan teszik közzé. Ezek alapján a hat közszolgálati televízióadó átlagos napi elérése összesen közel 4 000 000 fő.
2016. január 1-jétől az MTVA csatornáinak reklámidejét az Atmedia értékesítette.
Általánosan elmondható, hogy az MTVA-s időszak a magyar közmédia pénzbőséges időszaka volt a folyamatosan növekvő állami finanszírozásnak köszönhetően.
A műsorgyártás költségeinek jelentős része a prémium sportjogokra (Formula 1, Bajnokok Ligája – utóbbi elvesztése után az Európa-liga és a Konferencia Liga) illetve a piaci áron felül vásárolt magyar futballbajnokság sportjogaira ment el. A tévés portfólió összes csatornáinak közönségaránya körülbelül 10% volt az egész napot tekintve.
A nézett műsorai gyártásuk során nem voltak mentesek a konfliktusoktól. Emellett az MTVA teljes időszakára jellemző volt a túlzó politikai elfogultság az aktuális kormányzat irányába (lásd a fentieket a Kritikák, botrányok szakaszban).
Beolvadás az MRTV-be
A 2026-os országgyűlési választás után a 16 évig kormányzó Fidesz ellenzékbe került. A választás követően az újjáalakuló Országgyűlés Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága nem fogadta el az NMHH 2025-ös költségvetési elszámolását. Ugyanaznap mind az NMHH-hoz és mind az MTVA-hoz költségvetési biztost rendeltek.
2026. június 5-én Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója benyújtotta lemondását az NMHH Médiatanácsának elnökének.
2026. június 12-én a TISZA országgyűlési képviselői törvényjavaslatot nyújtottak be a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény módosítására. A javaslat célja a közszolgálati média intézményrendszerének átalakítása és egy új, független közszolgálati médiaszerkezet létrehozása. A tervezet szerint megszűnne a Közszolgálati Közalapítvány, helyette pedig létrejönne a Független Közmédia Testület, amely a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosi felügyeletét látná el. A közszolgálati médiaszolgáltatás központi szervezetévé a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. válna, amely a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és az MTVA összeolvadásával jönne létre.
A javaslat alapján az új Magyar Rádió és Televízió feladata lenne a rádiós, televíziós és digitális közszolgálati médiaszolgáltatások működtetése, a közszolgálati médiavagyon kezelése, valamint a közszolgálati műsorok előállítása. A szervezet jogutódja lenne a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek és az MTVA közszolgálati médiaszolgáltatási tevékenységeinek.
A törvényjavaslat az MTI önálló működésének helyreállítását is tartalmazza. Ennek értelmében a közszolgálati médiaszolgáltató mellett ismét külön szervezetként működne a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., amely a nemzeti hírügynökségi feladatokat látná el. A tervezet szerint az új közszolgálati médiarendszer működésének alapelvei közé tartozna a szerkesztői függetlenség, a politikai és gazdasági szereplőktől való autonómia, a kiegyensúlyozott tájékoztatás, a társadalmi felügyelet és az átlátható működés.
A törvényjavaslat elfogadásához az Országgyűlés kétharmados többségének támogatása szükséges.
2026. július 26-án – a magyar közmédia rendszerének átalakítása keretében – az MTVA beolvadt a Duna Médiaszolgáltatóba. A beolvadást követően a Duna Médiaszolgáltató elnevezése Magyar Rádió és Televízióra változik. A társaság vezérigazgatója a korábban DMSZ és az MTVA élére ideiglenes jelleggel kijelölt dr. Horváth András lett.
A 2026-os kormányváltás után
Az MTVA visszás ügyeire a 2026-os kormányváltás után felálló új kormány miniszterelnöke, Magyar Péter, és Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is reagált, mindketten a médium átvilágítását és újraszervezését ígérték, mondván a sokmilliárdos közpénzből fenntartott média pont a független hírszolgáltatását nem látja el. Tarr június elején közölte, hogy két lépésben alakítják át a közmédiát, amihez társadalmi egyeztetést is indítanak. Tarr azt is közölte, hogy a Tisza-kormány költségvetési biztost rendel ki az MTVA-hoz és az NMHH-hoz, miután súlyos aggályok merültek fel a közmédiumok gazdálkodásával és működésével kapcsolatban. Közben az MTI egyik szerkesztője május vége felé arról számolt be, hogy már nincsenek publikálási megkötések a kiadási joggal rendelkezők részére az MTVA-ban.
Az RTL május 31-én mutatott be olyan birtokába került e-mail-eket, amik szerint Németh Zsolt MTVA-s csatornaigazgató április 12-én, a választás napján utasítást adott arra, hogy a médiumban igyekezzenek a választáson esélyes Tisza Pártot negatív színben feltüntető híreket közölni. A választást fölényesen megnyerő Tisza Párt miniszterelnöke, Magyar Péter az eset után közleményben szólította fel Papp Dánielt, az MTVA vezérigazgatóját és Altorjai Anitát, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatóját azonnali távozásra. Június 5-én Papp benyújtotta lemondását az MTVA éléről. Magyar jelezte, hogy Altorjai lemondására is számít, ezután tudatta, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be a közmédia átalakításáról. Tarr Zoltán június 8-án jelentette be, hogy Grósz Juditot bízta meg miniszteri biztosként a médium átszervezésével. (Altorjai és más vezetők megbízatása az új médiatörvény június 27-i hatálybalépésével megszűnt.)
Június 12-én a Tisza részéről Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat, amelynek értelmében új szervezeti struktúra veszi át az addigi MTVA helyét. Ennek értelmében átalakul a közmédia anyagi juttatásának rendszere, nyílt pályázatok indulnak, és EU-s jogharmonizáció is történik. A Fidesz-közeli Magyar Nemzeti Médiaszövetség aggályokat fogalmazott meg a tervezet kapcsán: noha közleményük szerint egyetértettek a közmédia és a médiahatóság függetlenségének megerősítésében, annak folyamatában függetlenségi, átláthatósági és jogállami problémákat látnak, amik érintik a vezetői kinevezések módját, a médiumban dolgozók és szakmai érdekképviseletek bevonását a döntésekbe, valamint a munkavállalók munkáltatói jogutódlását. Utóbb a MÚOSZ és a Sajtószakszervezet is hasonló kritikákat fogalmazott meg, akik szerint több garancia és szakmai konzultáció szükséges, miután a Tisza törvényjavaslata is egyeztetés nélkül született (noha még „társadalmi egyeztetést” is ígértek), ez pedig nem segíti a politikamentes működést. Grósz Judit miniszteri biztos közleményben ígérte, hogy az új médiatörvény nem fogja nélkülözni a szakmai egyeztetéseket és hogy figyelembe veszik az észrevételeket.
Az ígéretekkel ellentétben elmaradt az egyeztetés és a kifogásolt részek sem kerültek módosításra: 2026. június 23-án az Országgyűlés elfogadta az új médiatörvényt, ennek értelmében az MTVA és annak struktúrája az addigi formájában megszűnik; helyette a megalakuló Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. veszi át a hírszolgáltatás szerepét, nyílt pályázatokat írnak ki a vezető pozíciókra, valamint új szervként létrejön a Független Közmédia Testület és a Sajtóalap, mely a médiumok támogatásáról dönt. Tarr ezúttal is egyeztetést ígért, mondván „amint az átmeneti vezetés átveszi az irányítást, meg fogják indítani azt a társadalmi párbeszédet, amelynek »során minden szakmai szervezetet, érdeklődőt be fognak vonni abba a beszélgetésbe, amelynek célja annak közös elhatározása, megállapítása, hogy milyen közmédiát szeretnénk.«”
2026. június 29-én Hadházy Ákos adta közre, hogy Papp Dániel korábbi MTVA-igazgató 2024-25-ös hivatalos kínai, vietnámi és Las Vegas-i útjai 53 millió forint közpénzbe kerültek.
2026. július 7-én megszakították az M1 csatorna hírfolyamát, ahogy a Kossuth Rádió adását és a hirado.hu weboldal elérhetőségét is. A rádión a Bartók Rádió adása ment, a tévécsatornán és a weboldalon „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!” felirat szerepelt órákig. Az M1-en csak este indult újra az adás A tanú című filmmel, amit több másik magyar film követett, mint a Megáll az idő. Ezzel egy időben az MTVA több munkatársának is azonnali hatállyal felmondtak, köztük Németh Zsolt csatornaigazgatónak, Mezei Zsolt tartalomszolgáltatási igazgatóhelyettesnek, Kárász Róbertnek, a Duna Médiaszolgáltató tartalomfejlesztésért felelős igazgatójának, és a médium több riporterének is. Magyar Péter a Facebookon „történelminek” nevezte a propaganda leállítását. A médiumnál az ezt megelőző napokban vezetőcseréket hajtottak végre, ideiglenes vezérigazgatónak Horváth P. Andrást, az online vezetéshez Mészáros Zsófiát, a hírigazgatósághoz Bodacz Balázst, a Kossuth rádió vezetéséhez Kerényi Györgyöt nevezték ki. Mellettük Koltai Péter a vezérigazgatói kabinetet vette át, valamint Teszáry Sára lett a PR és marketing osztály vezetője, illetve a szóvivő. A vezető- és alkalmazottcseréktől függetlenül számos korábbi, az orbáni propagandához asszisztáló munkavállaló maradt a médiumnál.
2026. július 27-én tudatták, hogy „A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2026. július 26-án beolvadt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be. Az integrációval megszűnt az eddig pazarló, nem átlátható, politikailag érintett cégek közpénz-kifizetőjeként működő propagandagyár. Romjain egy transzparens, jóval költséghatékonyabb, felelősségteljesen működő szervezet jön létre.”
2026 augusztusában a magukat „PRO DOMO Munkacsoportnak” nevező újságírók 2015 óta gyűjtött adatait adták közre, amiben tételesen felsorolták, hogy az orbáni kormányzat hogy befolyásolta az MTVA működését az azt megelőző tíz évben. A közel ötszáz oldalas dokumentum szerint az akkori kormányközeli szereplők rendszeresen adták utasításba, hogy a közmédiában mi és milyen tálalásban jelenjen meg, illetve, hogy mit ne adjanak közre.
Augusztus végén jelezték, hogy a médium átvilágítása után olyan belső levelezésekre és dokumentumokra bukkantak, amik szerint bizonyítható, hogy a Fidesz korábbi pártigazgatója, Várhegyi Attila folyamatosan közbenjárt az MTVA-nál, hogy ott a kormány igényeinek megfelelő hírek jelenjenek meg. Ezzel lényegében átvette a médium hírigazgatását az akkori vezetőktől, noha erre semmilyen törvényi felhatalmazása nem volt, papíron ugyanis csupán „rendezvényszervező” munkakörben alkalmazták. Emiatt a médium vezetősége jogi lépéseket kezdeményezett.
.svg){kind=small}
