




A metropolisz (ógörögül: μητρόπολις) nagyváros, amely egy régió vagy akár egy ország politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági központját alkotja. Egyik első történelmi emléke az ősi mexikói Teotihuacan.
Mētropolisznak nevezték az ókori görögök azt a várost, amelyből egy kapcsolódó kolóniát alapítottak. Ezeknek nagy politikai befolyásuk volt a gyarmatokra. A városállamból adódóan ezek a városok a saját régiójuk politikai, vallási, gazdasági, kulturális és társadalmi központjai is voltak.
A rómaiak a görögöktől vették át a kifejezést, bár kissé eltérő jelentéssel. A római kortól kezdve a fontos késő antik tartományi fővárosokat metropolisnak nevezték. E városok egyikeként például a Trieri Metropolisz zökkenőmentesen tudta továbbfejleszteni késő antik virágkorát a korai középkorba.
A „tartományi főváros” értelemben vett metropolisz kifejezést az egyház az őskereszténységben átvette, és több egyházmegye egyesítésére utalt egy főpüspök irányítása alatt. Innen származik a jelenlegi metropolita cím a római katolikus egyházban és az ortodox egyházakban.
Három definíció használható a metropolisz meghatározására:
| kategória | lakosok száma |
|---|---|
| nagyváros | ≥ 100 000 |
| metropolisz | ≥ 1-5 millió |
| megacity | ≥ 10 millió |
| metacity (ENSZ) | ≥ 20 millió |
| megapolisz, mamutváros | ≥ 25-100 millió |
A táblázat a városok jelenlegi általános besorolását mutatja a lakosok száma szerint. A nagyvárosoknak legalább 100 000 lakosúaknak kell lenniük.
A kifejezést gyakran a világváros szinonimájaként használják. Ellentétben a világvárossal, amely abszolút nemzetközi jelentőséggel bír, a metropolisznak csak egy adott régión vagy a társadalom meghatározott területén belül lehet „relatív” jelentősége, pl. mint művészeti metropolisz vagy pénzügyi metropolisz. A túlnyomórészt gazdasági jelentőségű metropoliszokat globális városoknak nevezzük.
A globális városok a „csomópontok” illetve a világgazdaság irányító központjai, elsősorban irányítási és átjáró funkciójuk miatt. Előbbi azt jelenti, hogy a globálisan aktív vállalatok és szervezetek központja egy globális városban található. Innen irányítják a függő leányvállalatokat és a más helyeken lévő üzemeket. Az átjáró funkció azt jelenti: a globális város az emberek, a pénz, az információ és az áruk mozgásának központi elosztója. Utóbbit gyakran egy kikötőhöz vagy nagyobb repülőtérhez társítják. A globális városok a gazdaság és az információs hálózatok globalizációjának jelenségei.
Ha a nagyvárosi funkciók egy egész régióban több központi helyet fognak össze, akkor nagyvárosi területről beszélünk.
Az üzleti élet, az adminisztráció és a kultúra fokozódó koncentrációját metropolizálódásnak nevezik.
A függőségi elméletben a metropolisz a periféria vagy a trikontinens ellentéte.
2018-as állami fejlesztési programjába Bajorország három várost vett fel, amelyek korábban regionális központként szerepeltek. A Multi-Centerek metropoliszokká lettek frissítve.
A 2009/2010-es téli szemeszteren a hamburgi HafenCity Egyetem Metropolis Culture szakon, amely a metropoliszok kulturális vonatkozásaival foglalkozik, bachelor diplomát lehetett szerezni.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)