Metz

	Metz
; Metz címere	; Metz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Lotaringia
Megye	Moselle (1920–)
Polgármester	Dominique Gros (2014–2020)
INSEE-kód	57463
Irányítószám	57000, 57050, 57070
Testvérvárosok	Lista Luxembourg (1953–); Trier (1957. október 13. – ); Gloucester (1963–); Saint-Denis (1986–); Karmiel (1987. június – ); Tyler (1983–); Hradec Králové (2001. december 1. – ); Kansas City (2003–); Djambala (2012. október 10. – ); Nanking (2019. december 2. – ); Tanger; Jicsang; Csernyivci (2022–);
	Népesség
Teljes népesség	122 572 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	2860 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	162–256 m
Terület	41.9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 07′ 11″, k. h. 6° 10′ 37″49.119722°N 6.176944°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 11″, k. h. 6° 10′ 37″49.119722°N 6.176944°E
	Metz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Metz témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Metz (egyértelműsítő lap)

Metz (IPA: mɛs, németül: mecc) város Franciaországban, Lotaringia régiójának és az itt található Moselle megyének a székhelye. A Mosel, a régió fő folyója mentén kialakult városok között ez a legjelentősebb, fontos iparvidék centrum, közlekedési csomópont, közigazgatási központ és egyetemi város. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Története

Mint Franciaország északkeleti területének legtöbb városa, Metz is sok kézen ment keresztül, míg véglegesen az ország része lett. Gall település, majd a vidék legfontosabb római városa volt itt, az amfiteátrumot 25 000 nézőre méretezték. Római nevén, Dividorum városában már a 3. században felépült az első keresztény templom, létrejött az első püspökség. A várost sokszor vették ostrom alá barbár törzsek, a hunok kegyetlensége adta a városnak az első szentet: Livier-t, aki táborukban próbált híveket szerezni a kereszténységnek, elfogták és lefejezték. A legenda szerint Livier hóna alá vette levágott fejét, s egy közeli dombon elkészítette saját sírját, csak ezután halt meg.

Metz már Nagy Károly korszaka előtt frank királyi székhely volt, s bár ő a fővárost Aachenbe tette át, felesége hamvait az itt lévő apátság templomában helyezték el. A 12. században birodalmi szabad várossá nyilvánították, az fél-autonómiát élvező város köztársasággá kiáltotta ki magát, amely a 15. századig állt fenn. A feudális úr később a város püspöke lett, hasonlóan Verdunhöz és Toulhoz. Ezt a három püspökséget foglalta el Franciaországnak II. Henrik. Az 1552-es chambord-i szerződés mindhárom püspökséget a francia koronának juttatta. V. Károly német-római császár hatalmas serege 1552-ben, két hónapnyi ostrom után kénytelen volt elvonulni a város alól. Csak az 1870-es porosz–francia háborúban sikerült a németeknek visszafoglalniuk Metz városát, 173 000 francia katona kényszerült megadásra, a németek másfélezer ágyút, több mint negyedmillió puskát zsákmányoltak. A várost a Német Császársághoz csatolták, s csak az első világháború után került megint vissza a franciákhoz. A második világháborúban ismét német kézre került, 1944 őszén az amerikaiak két és fél hónapos ostrommal elfoglalták, és odaadták a szövetséges franciáknak.

Demográfia

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Híres szülöttei

Jean-Victor Poncelet (1788–1867), matematikus
Ambroise Thomas (1811–1896), zeneszerző
Paul Verlaine (1844–1896), költő

Látnivalók

Cathédrale St-Étienne – a helyén már a 12. században állt két templom, a mai katedrális tulajdonképpen e két templom egyesítésével jött létre, s évszázadokon át alakítgatták, bővítgették. A mai kapubejárat a 20. század elején épült. A templomnak három hajója van, a főbejárata csak a középső hajóba vezet, az oldalhajóknak külön bejáratuk van. A jobb oldalinak, a Portail de la Vierge, a megsemmisült 13. századi kapuzat újjáépítése. A bal oldalon a Portail de Notre-Dame-la Ronde eredeti, a gótika meglehetősen primitív szobrai díszítik. A jobb oldali magas torony a Tour de Mutte, alapjai a 13., középső részei a 15. században készültek, s itt található a 11 tonnás hatalmas harang, a Dame Mutte. A főhajó csaknem 42 méter magas. A katedrális ablakainak együttes felülete meghaladja a 6000 m²-t.
Hôtel de ville – a XVI. Lajos stílusában épült, klasszicista vonalú városháza Jacques-François Blondel munkája
Musée de la Cour d’Or – a szépművészeti és történelmi múzeum a 17. századi karmelita kolostorban (église des Petits-Carmes) kapott helyet
Ancien couvent des Récollets – 15. századi kolostor, ma az európai környezetvédelmi intézet székhelye
Porte des Allemands – Német kapu, az egykori metz-i erődítések egyetlen, épségben maradt része
Église St-Eucaire – a templom tornya az 1100-as évekből való
Palais de Justice – az igazságügyi palota, 1776-ban épült Suffolk hercegének palotája, majd a kormányzói palota helyén. Belső udvarán két nagy dombormű jeleníti meg a város múltját
Église St-Pierre-aux-Nonnains – az ország egyik legrégebbi temploma, romjaiban maradt meg. A helyén már a római birodalom idején volt épület, ezt Attila hunjai rombolták le. Épségben maradt falainak felhasználásával 610 körül alakították ki az első kápolnát, s mellette kolostor létesült. Az 1552-es ostrom idején azonban olyan súlyosan megrongálódott, hogy már egyiket sem építették újjá, s amikor Vauban kialakította a helyi várat, abba építették bele. A 20. században végzett ásatások tárták fel a római padlózatot, s helyreállították az egykori templomhajó egy részét
Arsenal – modern épület, koncertterem, részben a régi vár fegyvertára falának beépítésével jött létre
Chapelle des Templiers – a templomosok több mint hat évszázaddal ezelőtt emelt nyolcszögletű kápolnája
Église St-Martin – az 1200-as években épült templom, de szentélye és kereszthajója régebbi
Église St-Maximin – templom, amely nagyjából egyidős az előzővel
Temple Neuf – 1901–1904 között épült templom