| Mirage IV | |
| Funkció | Stratégiai közepes bombázó repülőgép |
| Gyártó | Dassault |
| Gyártási darabszám | 62 db |
| Személyzet | 2 fő |
| Első felszállás | 1959. június 17. |
| Szolgálatba állítás | 1964. október 1. |
| Méretek | |
| Hossz | 23,50 m |
| Fesztáv | 11,84 m |
| Magasság | 5,65 m |
| Szárnyfelület | 78,00 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 14 500 kg |
| Max. felszállótömeg | 31 600 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 2 db SNECMA Atar 9K-50 utánégetős gázturbinás sugárhajtómű |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 2,2 Mach |
| Hatósugár | 1240 km |
| Hatótávolság | 4000 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 20 000 m |
| Emelkedőképesség | 43,1 m/s |
| Szárny felületi terhelése | 405-429 kg/m² |
| Tolóerő-tömeg arány | 0,46 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mirage IV témájú médiaállományokat. | |
A Mirage IV deltaszárnyú, szuperszonikus közepes bombázó repülőgép, amelyet Franciaországban fejlesztettek ki, a Mirage III vadászrepülőgéppel szerzett tapasztalatok alapján. A Francia Légierőben a S.O. 4050 Vautour és a B–26 Invader repülőgépeket váltotta le. A repülőgép és az általa hordozott AN–11 és AN–22 atombombák, 1988-tól pedig az ASMP atomtöltetű rakéták jelentették a független francia atompotenciál légi elemét. A repülőgép eredeti feladatkörében 1996-ig állt rendszerben, a Mirage 2000N váltotta le. 12 gépet átalakítottak a CT52 felderítő konténer hordozására, és stratégiai felderítőkként alkalmazták őket, 2005 júniusáig, köztes megoldásként a Mirage F1CR harcászati felderítők váltják le őket, a Mirage 2000N-hez fejlesztett, digitális PRNG konténer 2007-es rendszerbe állításáig.