| Novial | |
| Kiejtés | [noviˈal] |
| Alkotó | Otto Jespersen |
| Első kiadás dátuma | 1928 |
| Nyelvcsalád | mesterséges nyelv |
| Írásrendszer | latin írás |
| Forrásai | latin, germán, eszperantó, ido, esetenként más mesterséges nyelvek |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | - |
| ISO 639-2 | art |
| ISO 639-3 | nov |
A Wikimédia Commons tartalmaz Novial nyelv témájú médiaállományokat. | |
A novial nyelv a mesterséges nyelvek egyike. Elemző-levezető módszerrel szerkesztett naturalista nyelv. A dán nyelvész, Otto Jespersen (1860–1943) tervezte. Nyelvtana 1928-ban jelent meg, 1930-ban kiadták a nyelv szótárát, a Novial lexikét.
Jespersen eleinte a volapük nyelv híve volt, majd részt vett a Delegáció munkájában és aktív idista lett. Véleménye szerint az etnikus nyelvek nem alkalmasak nemzetközi használatra, csak egy tudatosan szerkesztett nyelv töltheti be ezt a funkciót.
Időközben Jespersen átdolgozta nyelvét és engedve a hagyományos helyesírást pártolóknak, a novial fonetikusból ortografikus nyelvvé válik.
A nyelv Jespersen halála után szinte teljesen eltűnt, bár a '90-es években több reformkísérlet készült rá (Novial '98, Novial Pro valamint James Chandler és Jay Bowkes projektjei).
A novial ábécé 23 betűből áll:
A magyartól eltérő betűk a következők:
A hangsúly az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón van, ezen a ragok nem változtatnak.
Határozott névelő (nemek szerint): la, la, le; los, las, les; li (önállóan álló melléknév előtt)
Határozatlan névelő: un
Főnév végződése: -o (hímnem): infanto (fiú), -a (nőnem): infanta (leány), -e (gyűjtőnem): infante (gyermek)
Főnév többes száma: -s – homes (emberek)
Melléknév végződése: -i. Ha önállóan áll, többes számban megkapja az -s ragot: Hir es kelki roses: ob vu prevera li blankis o li redis? (Itt van néhány rózsa: a fehéreket vagy a pirosakat szereti?)
Fokozás: plu boni kam – min boni kam – tam boni kam – maxim boni – minim boni
Névmások:
Számnév:
Ige:
Si lo vud veni, me vud protekte lo. vagy Si lo venud, me protektud lo.
Ha jött volna, megvédtem volna őt.