Philip Cortelyou Johnson 1906. július 8-án született az ohióiClevelandben. Szülei gazdag családból származtak, és magániskolába járatták. A Harvard Egyetem klasszika-filológia szakára járt, amelyet 1930-ban fejezett be. Az 1920-as években európai tanulmányútra indult, melynek során Walter Gropiusszal és Mies van der Rohe-val találkozott. Mindkét modern építész jelentős befolyással volt munkásságára.
1930-ban a New York-i Modern Művészetek Múzeumának (MoMa) újonnan létrehozott építészeti és design osztály igazgatója lett. 1932-ben Henry-Russell Hitchcock művészettörténésszel közösen rendezte meg a modern építészetet bemutató kiállítást, amelyet a The International Style című könyvük kísért, később erről kapta elnevezését az új építészeti stílus is. A kiállítás és a könyv nagy hatással volt az amerikai építészet irányára.
1934-ben Németországba utazott, ahol a nácizmusesztétikája és szexualitása nagy hatással volt rá. Amerikába visszatérve, felmondta állását, és egy náci elveken alapuló pártot hozott létre. 1939-ben újra Németországban utazott egy jobboldali lap tudósítójaként.
1940-ben, ismét beiratkozott a Harvardra, ahol 37 évesen végül megkapta építészdiplomáját Gropius és Breuer Marcell alatt. 1949-ben építette meg saját otthonát, a Glass House-t (üvegházat), New Canaanban, amelyet Mies van der Rohe Farnsworth House-a inspirálta. Ezt követően számos modern stílusú lakást épített gazdag klienseinek. 1958-ban Mies manhattani Seagram üveg felhőkarcolójának belsőépítésze volt.
Az 1960-as évektől kezdve többszörösen stílust váltott. 1967-ben a chicagóiJohn Burgee-vel közösen alapította meg irodáját, amely a posztmodern építészet egyik hírnöke lett. Az iroda számos felhőkarcolót tervezet az Egyesült Államokban, köztük a New York-i AT&T irodaházat. 1970-ben Dallasban a városban meggyilkolt John F. Kennedy elnök emlékművét, majd tíz évvel később a Los Angeles-i Kristálykatedrálist tervezte.
1979-ben Philip Johnson elsőként lett a Pritzker-díjjal kitüntetve.
Johnson egész életében homoszexuális volt. 1993-ban vállalta fel magát nyilvánosan, és ettől kezdve „Amerika legismertebb nyíltan meleg építészeként” tartották számon. 1934-ben kezdte első komoly kapcsolatát Jimmie Daniels kabaréénekessel, kapcsolatuk egy évig tartott.
Johnson 2005. január 25-én, kilencvennyolc éves korában, álmában halt meg az évtizedek óta otthonának számító Glass House-ban. Munka- és élettársa, David Whitney, akivel 45 évig élt együtt, még abban az évben, 66 éves korában meghalt. Végrendeletében Johnson a National Trust for Historic Preservationre hagyta lakóházát, amely ma múzeummá alakítva a nagyközönség számára nyitva áll.
Alkotásai
New York Állami Színház, Lincoln Center, New York (1964)Bielefeld Műcsarnok (1968)
1942-43 Philip Johnson-ház, Cambridge, Massachusetts
1949 Glass House vagy Johnson-ház, New Caanan, Connecticut
1950 John de Menil-ház, Houston, Texas
1950 Mrs. John D. Rockefeller III-ház, New York
1951 Hodgson-ház, New Canaan, Connecticut (Landis Gores-szal)
1951 Oneto-ház, Irvington, New York, 1951 (Landis Gores-szal)
1960-64 Nukleáris reaktor, Rehovot, Izrael
1961 Amon Carter Múzeum, Fort Worth, Texas
1963 Museum for Pre-Columbian Art, Dumbarton Oaks, Washington, D.C.
1964 New York Állami Színház, Lincoln Center, New York (Richard Fosterrel)
↑Franz Schulze–Philip Johnson: Philip Johnson: life and work. 1996. 96. o. = Architecture / Biography, ISBN978-0-226-74058-4 Hozzáférés: 2025. március 11.
_06.jpg)
