Prijedor

Prijedor
Prijedor címere
Prijedor címere
Prijedor zászlaja
Prijedor zászlaja
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásváros
Alapítás éve2012. július
Irányítószám79000
Körzethívószám(+387) 52
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség89 397 fő (2013)
Népsűrűség1645,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
Terület17,96 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 58′, k. h. 16° 42′44.966667°N 16.700000°EKoordináták: é. sz. 44° 58′, k. h. 16° 42′44.966667°N 16.700000°E
Prijedor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prijedor témájú médiaállományokat.

Prijedor (szerbül: Приједор), város és községközpont Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése, éghajlata

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 44, közúton 53 km-re északnyugatra, a Szana-folyó keleti partján, a Gomjenica-folyó torkolatánál, és azokon a dombokon fekszik, amelyeken a Kozara-hegység nyúlványai a Prijedori mezőre ereszkednek le. A község területe 834 km2, maga a város pedig 135 méteres tengerszint feletti magasságban található. A város területéből 16 hektár alföldi terület, amely magában foglalja a Szana, Gomjenica és a Saničana-tó völgyeit. 38 hektár dombos terület, amely magában foglalja a Kozara-hegység lábát, és a Majdanski-hegység felé húzódó az enyhébb dombvidéket. 30 hektár dombos terület, amely magában foglalja a Kozara-hegység egyes részeit és Ljubija helyi közösségének egy részét. Ezt a területet túlnyomórészt erdő borítja.

A talajtípusok változók. A domináns talajok pszeudoglej talajok, hordaléktalajok, agyagos barna degradált talajok, barna savanyú és barna karbonátos talajok. Az említett területek egy része alacsony természetes termőképességű, általános jellemzőjük a szükséges növényi tápanyagokkal való gyenge ellátottság, magas savérték. A mezőgazdasági szolgálat adatai szerint mintegy 13 000 háztartás foglalkozik mezőgazdasági termeléssel, ami a teljes lakosság mintegy 50%-át teszi ki. Prijedor város területén az erdőterület 29 380 hektárt foglal el.

Prijedor éghajlata mérsékelten kontinentális. Az évi középhőmérséklet 11,7 °C, a téli átlaghőmérséklet 1,6 °C, míg a nyári középhőmérséklet 21,6 °C. Az átlagos évi csapadékmennyiség 942 mm.

Népessége

A község népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991
Népesség
2013
Szerb 47 581 55 895
Bosnyák 49 351 29 034
Horvát 6 316 1 762
Jugoszláv 6 459 123
Egyéb 2 836 2 305
Összesen 112 543 89 397

A város népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991
Népesség
2013
Szerb 13 927 22 514
Bosnyák 13 388 4 812
Horvát 1 757 681
Jugoszláv 4 282 80
Egyéb 1 281 1 301
Összesen 34 635 29 555

Története

A város nevéről két értelmezés létezik. Mindkettő tövében van a prědor szó, mely a prě-drěti (proto-szláv nyelven: per-derti) – behatolni igéből származik. A név az első magyarázat szerint az erdőbe való behatolás (erdővágás) által létrehozott hely elnevezéséből származik, a második magyarázat szerint pedig a Szana folyó behatolása és eróziója által a mezőben létrehozott helyet jelöl.

Bár Prijedor Bosznia-Hercegovina egyik legfiatalabb városa, a terület régészeti kutatásai (Zecovi erőd őskori, ókori és középkori rétegekkel; Rakovčani késő ókori nekropolisz; Kozarac középkori vára; Sojenice, nekropoliszok) megerősítették, hogy a település története csaknem 5000 évvel ezelőtt kezdődött. A római kor előtti és római időkben ezeken a vidékeken élt az illír maezei törzs, amely a hatalmas Római Birodalommal együtt az 5. században eltűnik a világ színteréről. A következő 12 évszázadban ezt a területet különböző urak, horvátok, magyarok, osztrákok, majd a 16. századtól törökök uralták.

Prijedor régi képeslapon

Prijedor neve palánkvárként, csak 1696-ban, az osztrák-török háború idején jelenik meg abban a latin nyelvű szövegben, amelyet egy horvát generális bizonyos Baćani gróf írt. A palánkvár lerombolásával közel 50 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Prijedor ismét feltűnjön a lakott helyek listáján. A várost a 18. században alapították likai és udbinai emigráns muszlim lakosságból, akik az osztrák-török háború (1683-1699) idején költöztek Boszniába. A mesterségesen kialakított adán (sziget), Svinjarici szigetén egy kis török erőd építésével hozták létre Prijedor legrégebbi részét, ahol a legjobb stratégiai védelem kínálkozott, és ahol fából készült erődítmény épült, amelyet délnyugatról a Szana folyó, északkeletről pedig egy mocsaras öböl védett. Később épült egy kőerőd is három bejárati kapuval, egy dizdar toronnyal és egy lőporraktárral. Az új kiegészítésekkel a város három tornyot kapott (Šuplja, Grozdanića és Gradska). Ennek a közvetlen közelében a keresztény rész is fejlődött, melynek a város többi részével történt egyesülésével a 18. század második felétől a város egyre gyorsabban fejlődött. Prijedor a Kostajnička bekija (kerület) része volt, amelynek központja Kozaracban volt. 1757-től itt működött a prijedori kapitányság, amely magában foglalta a korábbi Kamengradi, Novszkai és Kozaraci kapitányságot. A város a 18. század közepétől önálló kádiluk székhelye is volt, amely magában foglalta Kozaracot, Omarskát, Ljubiját és Prijedort. A prijedori erődöt 1768-ban javították. 1835-ben, amikor a kapitányságot, beleértve a Prijedorit is, megszüntették, az erődben 15 ágyú volt. A legénység 1851-ben hagyta el az erődöt, majd 1890-ben a szükségtelenné vált erődöt lebontották, köveivel pedig az új városrész utcáit burkolták.

A 6. Krajina partizánhadosztály harcosai Prijedorban, 1945. áprilisában

Prijedorban már 1835-ben szerb elemi iskola működött, 1885-ben pedig a városban megalakították a Vila szerb egyházi kórust. A város gyorsabb fejlődésének feltétele volt az is, hogy 1873-ban áthaladjon a Prijedoron áthaladó vasútvonal, amely Banja Lukát Dobrljinával összekötve Bosznia-Hercegovina történetének első vasútvonala volt. A város fejlődésének másik fontos dátuma 1882, amikor egy nagy tűzvészben szinte az egész város leégett.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz tartozó városnak 818 háztartása 2834 muszlim, 1809 ortodox szerb, 33 katolikus és 5 izraelita lakosa volt. Az első városfejlesztési tervet 1901-ben elfogadva osztrák támogatással a kortárs közép-európai városok szellemében indult meg a modern város építése. Magában a városban már a 20. század elején már nyomda, városi olvasóterem, kommunális iskola, solymászklub, tenisz-, futball- és kézilabdaklubok működtek. A város Bosanska Krajina ezen részének kereskedelmi és kézműves központjává vált. 1910-ben a településen 944 háztartást, 2089 ortodox szerb, 2415 muszlim, 588 katolikus, 27 görög katolikus, 44 izraelita és 20 evangélikus lakost találtak. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 1184 háztartása és 5596 lakosa volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Az 1992 és 1995 közötti háború során, miután a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságai elfoglalták a várost, Srebrenica és Szarajevó után Prijedor lett a polgári lakosság elleni legnagyobb tömeges bűncselekmény helyszíne Bosznia-Hercegovinában. A prijedori bosnyákok és horvátok több mint 60 tömegsírját fedezték fel a településen, melyekben eddig körülbelül 2000 holttestet találtak, amelyek közül körülbelül 500-at azonosítottak. A város szinte teljes nem szerb lakosságát elűzték, sokan a közeli Omarska, Keraterm és Trnopolje táborokban kötöttek ki. Az Eltűnt Személyek Bizottsága szerint a becslések szerint körülbelül 4100 bosnyákot és horvátot öltek meg Prijedorban és környékén. A legtöbb horvátot Ljubijsko régióban, csak Briševo faluban több mint 70 horvát civil vesztette életét 1992 júliusában a „Sanska Brigada”, a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egyik alakulatának akciójában. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település a Szerb Köztársaság területéhez került.

Gazdaság

Prijedor vasútállomása a 20. század közepén

Prijedor város területén találhatók Európa legnagyobb vasérckészletei. A 19. század végéig a Szana-folyó egészen Prijedorig hajózható volt. Vonatok közlekedtek a Szanán és így szállították a vasat, az Unán és a Száván egészen Belgrádig. A Kozara óriási lignitben, timföldben, azbesztben és kvarchomokban gazdag ásványi lelőhelyeit a JSZK idejében elhanyagolták, mert a kiegyensúlyozott fejlesztési program szerint Prijedorba csak vasércbányát terveztek.

A háború előtti Prijedorban a legnagyobb munkaadó a Celpak paprikatermékgyár volt, amelynek létesítményeit részben felszámolták, részben elavulttá váltak. Az üzem egészében ma eladó. A község területén található a Celpakon kívül Európa legnagyobb vasércbányája, Ljubija. A háború előtti Šipad komplexumból maradt a magántulajdonba került a Javor bútorgyár. Az egyik jelenlegi nagyobb munkaadó a magánkézben lévő Janjoš kereskedelmi cég.

A gazdasági szerkezet szerint Prijedor városa a régió ipari-mezőgazdasági központja, amely Kozarska Dubica, Novi Grad és Kostajnica podkozarjei községekből, valamint Krupa na Uni és Oštra Luka podgorjei községek kisebb részeiből áll. A gazdasági fejlődés gerincét a bányászat, a cellulóz-, a fafeldolgozás, a fém- és a textilipar adja. Prijedor a háború előtt és most is Potkozarje regionális központja.

Közlekedés

A város legrégebbi útvonala minden bizonnyal a Szana folyó, amelyen a római korban vasércet szállítottak Trákiába és Moesiába. A folyami forgalom a Dobrljin - Doboj vasút és a Prijedor - Drvar (a múlt század 60-as éveiben megszűnt) keskeny nyomtávú vasút megépítésével 1873 végén megszűnt. A Prijedor — Brezičani — Ljubija vasútvonal 1992-ig működött, ezt követően az infrastruktúrája a hanyagság és a kihasználatlanság miatt szinte teljesen tönkrement.

Prijedorban több fő- és regionális út keresztezi egymást. Tervben van a Novi Grad–Prijedor–Banja Luka autópálya megépítése is. A városi közlekedést négy autóbuszvonalon egyéni vállalkozók biztosítják.

Oktatás

A Szent Száva Gimnázium épülete

A szervezett oktatás első formái a 19. században jöttek létre. Így Bosznia-Hercegovina legrégebbi világi elemi iskolájaként Prijedorban már 1834-ben elemi iskola volt, amelyet később egyesítettek 1898-ban alapított ún. kommunális iskolával majd 1919-ben az állami iskolává, később pedig gimnáziummá nőtte ki magát. A legfontosabb iskolai intézményt, a Prijedori Gimnáziumot 1923-ban alapították Suljaga Suljanović földjén, aki birtokát az iskola építésére adományozta. A második világháború utáni időszakban női szakképző iskola is működött itt.

A városban ma 11 általános és 6 középiskola, valamint általános és középfokú zeneiskola, valamint a fejlődésben akadályozott gyermekek számára speciális iskola működik. Nem szabad megfeledkeznünk a Radost óvodáról sem. Prijedornak felsőoktatási intézményei is vannak, mint az Orvosi Főiskola és a Közgazdasági és Informatikai Főiskola, valamint a Banja Luka-i Egyetem Műszaki Karának Bányászati és Geológiai Tanszéke.

Kultúra

Prijedor város területén az alábbi intézmények működnek sikeresen, amelyeket a Szerb Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériumának költségvetéséből és a város költségvetéséből finanszíroznak:

A Szentháromság ortodox templom

Prijedor község területén jelenleg a következő kulturális és művészeti társaságok és egyesületek működnek aktívan:

Az Ahmed szultán mecset

Sport

Az első feljegyzések a község területén folytatott sporttevékenységről 1907-ből származnak, amikor megalakult a „Srpski Sokol” testnevelési egyesület. A legrégebbi prijedori klubok az 1914-ből származó „Prijedor” teniszklub és az 1919-ben alapított „Prijedor” futballklub. Az 1928-ban alapított FK „Rudar” jelenleg a Boszniai Szerb Köztársaság első ligájában szerepel.

Nevezetességei

Az osztrák-magyar építészet egyik példája Prijedorban

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  2. 1 2 3 4 "Popis 2013 u BiH – Prijedor" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. október 2.
  3. ↑ Детелић М, Лома А и Павловић И, Градови у хришћанској и муслиманској епици, Балканолошки институт (САНУ), Београд, 2004. г.
  4. ↑ "Istorija". prijedorgrad.org. Hozzáférés: 2024. október 2.
  5. ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 54. o.
  6. ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
  7. ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
  8. ↑ "Приједор обиљежава 20 година одбране" (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске. 2012. május 30. Hozzáférés: 2012. május 31. {{cite web}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)

Fordítás

További információk