Zecovi

Zecovi
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községPrijedor
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 52
Népesség
Teljes népesség438 fő (2013)
Népsűrűség34,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,75 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 54′ 36″, k. h. 16° 39′ 34″44.910000°N 16.659400°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 36″, k. h. 16° 39′ 34″44.910000°N 16.659400°E

Zecovi (szerbül: Зецови), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 45, közúton 64 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délre, a Szana bal partjától nyugatra fekvő erdős hegyvidéken, a Kostajnica és Radulovica-patakok völgyében, 150 – 350 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll.

Népessége

Nemzetiségi csoport Népesség
1991		 Népesség
2013
Szerb 152 121
Bosnyák 701 311
Horvát 21 1
Jugoszláv 10 0
Egyéb 3 5
Összesen 887 438

Története

Az itt talált régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már az őskorban is lakott volt. A „Grad” nevű lelőhelyen őskori erődítmény maradványai kerültek elő, mely a kőrézkortól egészen a vaskor végéig használatban volt. A római korban keleti eredetű katonai személyzet állomásozott itt, mely a keleti kultuszok isteneinek áldozott. A középkori lakott településről tanúskodnak a középkori templom alapfalai és középkori erődítéseinek maradványai. A középkori település életének feltehetően az oszmán hódítás vetett véget.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1992. júliusában szerb fegyveresek 150 bosnyák civilt, köztük nőket és gyermekeket gyilkoltak meg a településen. Míg akkoriban a Sana folyó bal partján fekvő többi falu etnikailag szinte tisztán muszlim volt, Zecovi vegyes lakosságú közösség volt, többségében bosnyák lakossággal. A helyi közösség több faluból állt, amelyek közül Brđani tisztán bosnyák, Radulovici és Babići szerb lakosságú, valamint Grujcici és Mrdje, amelyek a Prijedor-Sanski útvonal mentén helyezkedtek el. A faluban működött a Mladen Stojanovic Általános Iskola, amelybe körülbelül 70-80 diák járt elsőtől negyedik osztályig. A helyi közösségi iroda ugyanazon a helyiségben, míg az élelmiszerbolt külön helyiségben kapott helyet. A falu 1992-ben teljesen elpusztult. Az etnikai tisztogatások során csak 1992. július 23-án több mint 100 férfit öltek meg vagy vittek táborokba. 1992. július 24-ről 25-re virradó éjszaka több mint 30 nőt és gyermeket gyilkoltak meg, a legidősebb gyermek 16 éves, a legfiatalabb pedig csak néhány hónapos volt. A mészárlást csak egy 15 éves fiú élte túl, aki egy ház mögött rejtőzött el. A meggyilkolt 150 polgári személy földi maradványait a közelmúltban találták meg az eddig felfedezett legnagyobb tömegsírban, Tomašicában – egy hatalmas területen, ahol 2004-ben találták meg az első holttesteket, de 2013 óta sokkal többet fedeztek fel. 32 helyi lakos holttestét máig nem találták meg. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20486".
  2. ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
  3. 1 2 "Popis 2013 u BiH – Prijedor" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. október 2.
  4. 1 2 3 4 "Arheološki leksikon BiH Tom. 2". Sarajevo: Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo. 1988. Hozzáférés: 2024. október 8.
  5. ↑ "Zecovi, the quest for justice". balcanicaucaso.org. Hozzáférés: 2024. október 9. {{cite web}}: Unknown parameter |laguage= ignored (súgó)
  6. ↑ "Court convicts 5 Serbs for murdering Bosnian civilians in 1992". dailysabah.com. Hozzáférés: 2024. október 9.
  7. ↑ Kahteran, Cejko. "O zecovima". zecovi.com (bosnyák nyelven). Zekovi. 2020. január 1. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. január 1.
  8. ↑ Nadežda Gavrilović Vitas (2021). Ex Asia Minor et Syria: Religions in the Roman Central Balkans (angol nyelven). Archaeopress. 45. o. ISBN 978-1-7896-9913-5.

További információk