Prymnesium

Prymnesium
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Törzs: Haptista
Altörzs: Haptophytina
Osztály: Prymnesiophyceae
Rend: Prymnesiales
Család: Prymnesiaceae
Nemzetség: Prymnesium
Típusfaj
Prymnesium saltans
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Prymnesium témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Prymnesium témájú kategóriát.

A Prymnesium a Haptophytina mozgó egysejtűekből álló nemzetsége, ahová a Prymnesium parvum is tartozik. Ellipszoid alakúak, két ostoruk egyike a Haptophytina legtöbb tagjához hasonlóan rövidebb egyenes ostor, haptonéma.

Etimológia

A nemzetség neve a görög πρυμνησιον, hajókötél szóból ered, melyre a bóják felhelyezhetők

Leírás

Viszonylag jól ismertek a Prymnesium parvum, a Prymnesium kappa, a Prymnesium polylepis és a Prymnesium neolepis.

A P. parvum és a P. polylepis úszási és evési viselkedéseit elemezték is:

a–d: P. polylepis sebességmezői 4 cikluson át, e–h: P. parvum sebességmezői 3 cikluson át. Alul a mért sejtsebesség (egy egység 50 μm/s) az idő függvényében (egy egység 10 ms). A pillanatnyi sejtsebesség (folytonos fekete vonal) a ciklusfázissal (telített piros körök) és az átlagos sejtsebességgel (szaggatott fekete vonal) együtt.
P. neolepis-pikkely raszteres elektronmikroszkópos felvétele
A P. polylepis és a P. parvum evése. A sejt úszáskor zsákmányát (piros) haptonémáján fogja el és gyűjti be aggregációs pontjába (c). Mialatt az ostorok állnak, az aggregátum aktívan a haptonéma csúcsára kerül (d), mely a sejt hátulsó része felé hajlik (e), ahová a részecskék bekerülnek (f).
Példa P. neolepis pikkelyeiben lévő hosszú láncú poliaminra, a lizinrész vörössel.

A P. parvum stressz esetén számos toxint (primnezin) termel, valamint dimetilszulfoniopropionátot és poliolokat. A primnezinek mennyisége és akut haltoxicitása napfény hatására csökken. A primnezinmennyiség ichtiotoxikus egységekben (ITU, a halra káros hatások mértékegysége) mérhető, a toxicitást pedig befolyásolhatják abiotikus tényezők is.

A P. neolepis szilikátos pikkelyei változó lánchosszú hosszú láncú poliaminokat tartalmaznak, melyek lizinszármazékként nem kanonikus aminosavak.

Fajok

Laza pikkelyezésű P. neolepis differenciálinterferencia-kontrasztos felvétele
P. neolepis konfokális mikroszkópos felvétele. Zöld: pikkelyek, vörös: klorofill-autofluoreszcencia
P. parvum
P. polylepis

A nemzetséghez az alábbi fajok tartoznak:

  • P. parvum f. parvum (= P. aff. parvum)
  • P. parvum f. patelliferum (J. C. Green, D. J. Hibberd et R. N. Pienaar) A. Larsen, 1999 korábban Prymnesium patelliferum J. C. Green, D. J. Hibberd et R. N. Pienaar
  • P. aff. polylepis
  • P. cf. polylepis

Jelölt fajok az NCBI alapján:

Gazdasági hatás

Prymnesium parvum

Az 1980–2008 közötti Prymnesium parvum-virágzások gazdasági hatásai texasi vizekben 12 978 308 dollár gazdasági kárt okoztak.

Prymnesium polylepis

1988-as virágzás

Az 1988 tavaszán Norvégia közelében történt Prymnesium polylepis-virágzás 800 000 kg hal – többségében lazac – halálát okozta, közel 9 000 000 dollár veszteséget okozva.

2007–2008-as virágzás

A Prymnesium polylepis-virágzás fitoplanktonra gyakorolt allelopátiás hatásáról és az algivorokra gyakorolt mérgező hatásról szóló beszámolók ellenére a zooplanktonszintben nem okozott jelentős negatív változást, csak a páncélos ostorosok mennyisége volt kisebb, illetve a fitoplankton szintje nagyobb volt a virágzás alatt és után is, még akkor is, ha a Prymnesiales nem szerepelt utóbbi adatban.

A 2007–2008-as és az 1988-as virágzás a P. polylepis eltérő változatának típusa, előbbi maximális sűrűsége literenként mintegy 4 000 000 sejt, mindössze 5,7%-a az 1988-as 70 000 000-nak. A Somateria nem nőstényeiben szaporodási problémákat fedeztek fel, ez a virágzással függhet össze.

2008-ban a Prymnesiales-populációk sikeresen versengtek a páncélos ostorosokkal, ami hozzájárulhatott utóbbi csoport kisebb mennyiségéhez.

Jegyzetek

  1. ↑ La Claire JW (2006). "Analysis of expressed sequence tags from the harmful alga, Prymnesium parvum (Prymnesiophyceae, Haptophyta)". Marine Biotechnology. 8 (5): 534–546. doi:10.1007/s10126-005-5182-2. PMID 16896534. S2CID 27204487.
  2. ↑ Fritsch FE (1965). The Structure and Reproduction of the Algae. Vol. 1. Cambridge University Press. doi:10.1002/jobm.19670070220.
  3. ↑ Cooper T (1565). {{cite book}}: External link in |Online= (súgó); Missing or empty |title= (súgó); Unknown parameter |Online= ignored (|url= suggested) (súgó)
  4. ↑ Graham LE, Wilcox LW (2000). Algae. Prentice Hall. 193. o. ISBN ISBN=0-13-660333-5. {{cite book}}: Check |isbn= value: invalid character (súgó); Missing pipe in: |isbn= (súgó)
  5. 1 2 3 Dölger J, Nielsen LT, Kiørboe T, Andersen A (2017. január 5.). "Swimming and feeding of mixotrophic biflagellates". Scientific Reports. 7 (39892). doi:10.1038/srep39892.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. 1 2 3 4 5 Durak GM, Taylor AR, Walker CE, Probert I, de Vargas C, Audic S, Schroeder D, Brownlee C, Wheeler GL (2016. február 4.). nature.com "A role for diatom-like silicon transporters in calcifying coccolithophores". Nature Communications. 7 (10543). doi:10.1038/ncomms10543. {{cite journal}}: Check |url= value (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. ↑ Taylor RB, Hill BN, Langan LM, Chambliss CK, Brooks BW (2020. augusztus 12.). "Sunlight concurrently reduces Prymnesium parvum elicited acute toxicity to fish and prymnesins". Chemosphere. 263: 127927. doi:10.1016/j.chemosphere.2020.127927. PMC 8117398. PMID 32814137.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. ↑ "Golden Alga Frequently Asked Questions". Texas Parks and Wildlife. 2011. február 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. július 6.
  9. 1 2 3 4 Gorokhova E, Hajdu S, Larsson U (2014. november 13.). Gomez-Gesteira M (ed.). "Responses of phyto- and zooplankton communities to Prymnesium polylepis (Prymnesiales) bloom in the Baltic Sea". PLoS One. 9 (11): e112985. doi:10.1371/journal.pone.0112985. PMC 4231118. PMID 25393031.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 Guiry MD, Guiry GM (eds.). "Prymnesium Massart, 1920". AlgaeBase. National University of Ireland, Galway. World Register of Marine Species.
  11. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 "Prymnesium". NCBI.
  12. 1 2 3 4 5 6 "Prymnesium Massart". Nordic Microalgae and aquatic protozoa. Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet. {{cite web}}: More than one of |work= és |website= specified (súgó)
  13. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 "Prymnesium Massart, 1920". WoRMS. World Register of Marine Species.
  14. ↑ Beltrami O, Escobar M, Collantes G (2007). "New record of Prymnesium parvum f. patelliferum (Green, Hibberd & Piennar) Larsen stat. nov. (Prymnesiophyceae) from Valparaíso Bay". Invest. Mar. 35 (1). Valparaiso: 97–104. doi:10.4067/S0717-71782007000100009. ISSN 0717-7178. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  15. ↑ "unclassified Prymnesium". NCBI.
  16. ↑ Southard GM, Fries LT, Barkoh A. "Prymnesium parvum: The Texas Experience". J Am Wat Resour Assoc. doi:10.1111/j.1752-1688.2009.00387.x. Hozzáférés: 2024. július 6.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  17. ↑ Vos T (2023. március 29.). The consequences of harmful algal blooms on farm fish mortality and industry in coastal seas of Northern Europe (PDF) (Thesis). Hozzáférés: 2024. július 26.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Prymnesium című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.