| Ratten | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Stájerország | ||
| Járás | Weizi járás | ||
| Irányítószám | 8673 | ||
| Körzethívószám | 03173 | ||
| Forgalmi rendszám | WZ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1122 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 765 m | ||
| Terület | 28,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Ratten weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ratten témájú médiaállományokat. | |||
Ratten osztrák község Stájerország Weizi járásában. 2018 januárjában 1122 lakosa volt.



Ratten a Feistritz folyó mentén fekszik a Pretulalpen és a Joglland hegységei között, mintegy 25 km-re északra a járási központ Weiztől. Az önkormányzat 2 települést egyesít: Grubbauer (349 lakos 2018-ban) és Kirchenviertel (773 lakos).
A környező önkormányzatok: északkeletre Rettenegg, délkeletre Sankt Jakob im Walde, délre Strallegg, délnyugatra Fischbach, nyugatra Sankt Kathrein am Hauenstein, északnyugatra Langenwang, északra Mürzzuschlag.
A települést először 1340-ben említik Roeten néven. A feudális birtokokat 1848-ban számolták fel; ezután 1850-ben megalakult a községi önkormányzat. 1922-ben lignitbánya nyílt a község területén. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, Rattent a Stájerországi reischgauba sorolták. A második világháború során 1944. július 26-án a német vadászgépek lelőttek egy amerikai Boeing B-17 bombázót Ratten fölött, a legénység öt tagja életét vesztette. 1945 és 1955 között Ratten a brit megszállási zónához tartozott.
1960-ban az utolsó tárnát is bezárták, az egykori bányászközség ma a turizmusból él. 2014-ben 21 új szélkerék beállításával a ratteni lett a legnagyobb alpesi szélerőmű az országban.
A ratteni önkormányzat területén 2018 januárjában 1122 fő élt. A lakosságszám 1991 óta (akkor 1320 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 93,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 1,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 95,3%-a római katolikusnak, 2,4% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.