Szilágyróna
| Szilágyróna (Rona) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Rang | falu |
| Községközpont | Zsibó |
| Irányítószám | 455203 |
| SIRUTA-kód | 139857 |
| Népesség | |
| Népesség | 384 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 16′ 05″, k. h. 23° 17′ 18″47.267917°N 23.288205°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 05″, k. h. 23° 17′ 18″47.267917°N 23.288205°E | |
 | |
 | |
Szilágyróna település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Zsibóval szemben, a Szamos jobb partján, Hosszúújfalu és Turbóca közt fekvő település.
Története
Szilágyróna (Róna) nevét 1338-ban említette először oklevél, Rona néven.
1338 előtt Róna Belsőszolnokvármegyéhez tartozott, Renald Magnus és nagybátyja, László birtoka volt, később Mihály fia Simon a székelyek ispánjának birtoka lett.
1339-ben Pogány (Pagan) István mester kapta meg.
A 15. században a Jakcsiak birtoka volt. 1545-ben Kővárhoz tartozott és Jakcsi Mihály birtoka volt. 1575-ben Jakcsi Pétert írták földesurának, később pedig a Wesselényiek szerezték meg, az ő birtokuknak írták 1604-ben is.
1847-ben 338 lakosa volt, ebből görögkatolikus 336, református 2 volt.
1890-ben 389 lakosából 23 magyar, 366 román, melyből görögkatolikus 367, református 17, izraelita 15 volt. A házak száma ekkor 78 volt.
Az 1910-es népszámláláskor 421 lakosából 33 magyar, 380 román, ebből 388 görögkatolikus, 23 református, 9 izraelita volt.
Szilágyróna a 20. század elején Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 302–305. o. Online elérés
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}