Scytothamnales

Scytothamnales
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Tsar
Csoport: Sar
Csoport: Sárgásmoszatok (Stramenopila)
Csoport: Gyrista
Csoport: Ochrophytina
Csoport: Barnamoszatok (Phaeophyceae)
Csoport: Fucophycidae
Rend: Scytothamnales
A. F. Peters et M. N. Clayton 1998
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Scytothamnales témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Scytothamnales témájú kategóriát.

A Scytothamnales a barnamoszatok (Phaeophyceae) egyik kládja. 1998-ban nevezték el A. F. Peters és M. N. Clayton az akkor önálló családként, később a Splachnidiaceae alá tartozóként besorolt Scytothamnaceae alapján. Az Asteronemataceae, a Bachelotiaceae és a Splachnidiaceae tartoznak ide, ezek közül az előbbi kettő monotipikus, egyetlen nemzetségük az Asteronema, illetve a Bachelotia.

Történet

Az elsőként leírt csoportjai a Splachnidium Greville 1830, a Scytothamnus Hooker et Harvey 1845 és a Stereocladon Hooker et Harvey 1845 voltak, melyeket Mitchell és Whitting a Splachnidiaceae családba sorolt.:138

Hamel 1939-ben közölt megfelelő meghatározást a Bachelotia nemzetségre. Ennek és az Asteronema nemzetségnek ide kerülése molekuláris bizonyítékokon alapul, és távoli rokonai az Asterocladonnak.

1987-ben Womersley létrehozta a Scytothamnusnak a Scytothamnaceae családot, de Silberfeld et al. 2014-es tanulmánya szerint mivel a Splachnidium rugosum a Scytothamnus és Stereocladon nemzetségek közeli rokona morfológiailag és genomikailag is, nem indokolt a különválasztás.:138

A rendet A. F. Peters és M. N. Clayton írták le 1998-ban, majd Silberfeld et al. 2011-ben az Asteronemataceae és Bachelotiaceae hozzáadásával egészítették ki.:138

Morfológia

Sejt

1 vagy több csillag vagy tengely mentén elhelyezkedő lebenyes kloroplasztisza van centrális pirenoidokkal, bennük több csőszerű mélyedéssel, és mivel az Ectocarpaleséitől morfológiailag jelentősen különböznek, feltehetően több úton fejlődtek ki vagy váltak jelentőssé a barnamoszatokban.

Szervezet

Kerek elágazó parenchimás gametofitonja van, hosszuk legfeljebb 30 cm, gyökerük kicsi.:290 Receptákulumuk az Ascoseiralesszel alkotott kládjuk közös ősében jelent meg.!

Élőhely

Mérsékelt és hideg övezeti vizekben élnek.:9

Életciklus

Nemzedékváltakozása heteromorf: a gametofiton nagy, parenchimás, növekedése köztes, míg a sporofiton kicsi, fonalas és apikálisan nő.

Ivaros szaporodása izogám vagy unizoidos.

Paraziták

A Maullinia ectocarpii a Scytothamnales sporo- és gametofitonjait is fertőzi.

Filogenetika

A 125 millió évvel ezelőtt kialakult Bacr (barnamoszatkoronacsoport-radiáció) egyik legkorábbi ága.:9 Choi et al. 2024-es kutatásai szerint az Ascoseiralesszel egy kládot alkot, ez a Sporochnalesszel nem.

Jelentőség

A Splachnidium rugosum antivirális hatással rendelkezhet.

Jegyzetek

  1. ↑ Peters, A.F.; Clayton, M.N. (1998). "Molecular and morphological investigations of three brown algal genera with stellate plastids: evidence for Scytothamnales ord. nov. (Phaeophyceae)". Phycologia. 37: 106–113. doi:10.2216/i0031-8884-37-2-106.1.
  2. 1 2 Guiry MD, Guiry GM (eds.). AlgaeBase. National University of Ireland, Galway. World Register of Marine Species https://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=4539. Hozzáférés: 2024. augusztus 20. {{cite web}}: Missing or empty |title= (súgó); Unknown parameter |name= ignored (súgó)
  3. 1 2 3 4 5 6 Silberfeld T, Rousseau F, de Reviers B (2014). "An Updated Classification of Brown Algae (Ochrophyta, Phaeophyceae)" (PDF). Cryptogamie, Algologie. 35 (2): 117–156. doi:10.7872/crya.v35.iss2.2014.117.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. ↑ Sasagawa E, Santiañez WJE, Kogame K (2022). "Asterocladon ednae sp. nov. (Asterocladales, Phaeophyceae) from the Philippines". Phycol Res. Hozzáférés: 2024. augusztus 20.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  5. 1 2 Uwai S, Nagasato C, Motomura T, Kogame K (2007. február 20.). "Life history and molecular phylogenetic relationships of Asterocladon interjectum sp. nov. (Phaeophyceae)". Eur J Phycol. doi:10.1080/09670260500128285. Hozzáférés: 2024. augusztus 20.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. 1 2 Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019). "Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes". J Eukaryot Microbiol. 66 (1): 4–119. doi:10.1111/jeu.12691. PMC 6492006. PMID 30257078. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. 1 2 3 Archibald JM, Simpson AGB, Slamovits CH (ed.). "8. Phaeophyta". Handbook of the protists. doi:10.1007/978-3-319-28149-0_31. ISBN 978-3-319-28149-0. {{cite book}}: Unknown parameter |chapterauthor= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerkesztőfelsorolás (link)
  8. 1 2 Choi S-W, Graf L, Choi JW, Jo J, Boo GH, Kawai H, Choi CG, Xiao S, Knoll AH, Andersen, Yoon HS (2024. február 26.). "Ordovician origin and subsequent diversification of the brown algae". Curr Biol. 34: 740–754.e4. doi:10.1016/j.cub.2023.12.069. Hozzáférés: 2024. július 13.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. 1 2 Bringloe TT, Starko S, Wade RM, Vieira C, Kawai H, De Clerck O, Cock JM, Coelho SM, Destombe C, Valero M, Neiva J, Pearson GA, Faugeron S, Serrão EA, Verbruggen H (2020). "Phylogeny and Evolution of the Brown Algae" (PDF). Critical Reviews in Plant Sciences. 39 (4): 281–321. Bibcode:2020CRvPS..39..281B. doi:10.1080/07352689.2020.1787679.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ Neuhauser S, Kirchmair M, Gleason FH (2011). "Ecological roles of the parasitic phytomyxids (plasmodiophorids) in marine ecosystems - a review". Mar Freshw Res. 62 (4): 365–371. doi:10.1071/MF10282. PMC 3272469. PMID 22319023. {{cite journal}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. ↑ Sánchez Nuñez ML, Won-Held Rabelo V, Nunes de Palmer Paixao IC, Laneuville Teixeira V. "Brown macroalgae: Promising sources of bioactive products against human herpesviruses". J Med Plants Res: 82–96. doi:10.5897/JMPR2021.7183. ISSN 1996-0875. Hozzáférés: 2024. augusztus 20.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

További információk