Kis interferáló RNS

RNSi-mediáció emlőssejttenyészetben

A kis interferáló RNS (siRNS), más néven rövid interferáló RNS vagy csendesítő RNS 20–24 (általában 21) bázispár hosszú, a miRNS-hez hasonló és az RNS-interferencia-útban (RNSi) résztvevő kétszálú, eleinte nemkódoló RNS-ek osztálya. Interferál a komplementer nukleotidszekvenciájú gének expressziójával az mRNS transzkripció utáni bontásával, megakadályozva a transzlációt. 1998-ban fedezte fel Andrew Fire, a Carnegie Tudományos Intézet és Craig Mello, a Massachusettsi Egyetem dolgozója.

Szerkezet

siRNS sematikus ábrája

A természetes siRNS-ek szerkezete jól meghatározott, rövid (általában 20–24 bp) dsRNS foszforilált 5’- és hidroxilált 3’-végekkel két túlcsorduló nukleotiddal. A Dicer katalizálja a hosszú dsRNS-ekből és shRNS-ekből való siRNS-előállításts. A sejtekbe transzfekcióval vihetők be. Mivel elvben bármely gén expressziója csökkenthető komplementer siRNS-sel, azok fontos eszközök a génfunkció ellenőrzésére és a géncélzásra.

Történet

1998-ban Andrew Fire és Craig Mello felfedezték az RNSi-mechanizmust a Caenorhabditis elegans génexpresszióját vizsgálva. Az RNSi kutatásáért 2006-ban Nobel-díjat kaptak. A siRNS-eket és poszttranszkripciós géncsendesítésben (PTGS) játszott szerepüket növényekben fedezte fel David Baulcombe et al. a norwichi Sainsbury Laboratóriumban, és a Science-ben számoltak be róla 1999-ben. Thomas Tuschl et al. 2001-ben a Nature-ben számoltak be arról, hogy szintetikus siRNS-ek emlőssejtekben RNSi-t indukálhatnak. 2001-ben egy gén expresszióját kémiailag előállított siRNS emlőssejtekbe injektálásával csökkentették Tuschl et al. E felfedezések növelték az RNSi iránti érdeklődést az orvosi kutatás és a gyógyszerfejlesztés terén. A siRNS-terápiák jelentősen fejlődtek a szerves (szénalapú) és szervetlen (nem szénalapú) nanorészecskékkel, melyeket sikeresen használtak gyógyszerek agyba juttatásához. Azonban a humán siRNS-alkalmazás akadályai jelentősek, ezek egyike a nem specifikus hatás. Továbbá e terápiák elindíthatják a veleszületett immunitást. Az állatmodellek a válasz mértékét nem mutatják meg pontosan emberben, így a humán siRNS-terápiák tanulmányozása nehéz.

2020-tól siRNS-terápiákat fogadtak el és új módszerek jelentek meg e kihívások teljesítésében. Kaphatók elfogadott terápiák és néhány terápia elfogadásra vár.

Mechanizmus

A természetes siRNS-ek általi transzlációrepressziós géncsendesítés mechanizmusa a következő:

siRNS-hatásmechanizmus
  1. A hajtű-, komplementer RNS-ekből vagy RNS-dependens RNS-polimerázokból származó hosszú dsRNS-t a Dicer endoribonukleáz bontja. Ez a hosszú dsRNS-t siRNS-sé bontja, így kialakulhat az RNS-indukált csendesítőkomplex (RISC).
  2. Miután a siRNS a sejtbe lép, más fehérjékbe kerül, létrehozva a RISC-et
  3. A siRNS a RISC-ben egyszálú siRNS-ekké alakul.
  4. Az 5’-végi bázispárosodás miatt termodinamikailag kevésbé stabil szál a RISC része marad
  5. A RISC része megkeresi és megtalálja a komplementer mRNS-t
  6. Miután az egyszálú siRNS, a RISC része az mRNS-hez köt, annak bontását okozza.
  7. Az mRNS-t a siRNS vágja, ezért a sejt hibásként érzékeli, lebontja, így nem történik meg az mRNS transzlációja aminosavakká, így a fehérjeképzés se. Így az mRNS-t kódoló gén csendesül.

A siRNS a miRNS-hez hasonlít, azonban utóbbiak rövidebb tőköri RNS-ekből származnak. A miRNS-ek elsősorban transzlációrepresszióval hatnak és szélesebb tartományban hatnak, míg a siRNS-ek specifikusabbak az mRNS transzláció előtti bontásával, teljes komplementaritással.

RNSi-indukció siRNS-ekkel vagy bioszintetikus prekurzoraikkal

Fehérjedoménenként színezett Dicer

Az exogén siRNS-transzfekciós knockdown gyakran nem megfelelő átmeneti hatásuk miatt, különösen gyorsan osztódó sejtekben. Ez megoldható expresszióvektorral. A siRNS-szekvenciához ekkor a két szál közé kis kört adnak. Az így kapott transzkriptum a Dicer által működő siRNS-sé a szokásos módon alakítható rövid hajtű-RNS (shRNS). Gyakran a transzkripciós kazetták RNS-polimeráz III-promotert (például U6 vagy H1) használnak a kis magi RNS-ek (snRNS) transzkripciójához (az U6 a splicingban vesz részt, a H1 a humán RNáz P RNázrésze). Feltehetően az így kapott siRNS-transzkriptumot a Dicer dolgozza fel.

A génknockdown-hatékonyság növelhető sejtnyomással.

A siRNS-ek aktivitása az RNSi-ben nagyban függ a RISC-kötő képességétől. A duplex siRNS RISC-kötését a szenz szál endonukleázok általi felnyitása és bontása követi. A fennmaradó antiszenz szál–RISC komplex a cél-mRNS-ekhez köthet a transzkripciós csendesítést elindítva.

RNS-aktiváció

A dsRNS aktiválhat is génexpressziót, ez a kis-RNS-indukált génaktiváció, röviden RNSa. A promotercélzó dsRNS-ek a megfelelő gének jelentős transzkripciós aktivációját okozhatják. Ezeket humán sejtekben szintetikus dsRNS-ekkel – kis aktiváló RNS-ekkel (saRNS) mutatták ki. Nem ismert, mennyire állandósult az RNSa más élőlényekben. One report in the Aedes aegypti mosquito has shown there is some evidence for RNAa and can be achieved by short or long dsRNAs targeting promoter regions.

Poszttranszkripciós géncsendesítés

A siRNS-indukált poszttranszkripciós géncsendesítést a RISC összeállása indítja el. Ez a génexpressziót a célgéneknek megfelelő mRNS-ek bontásával csendesíti. A folyamat kezdetén az antiszenz vezetőszál a RISC-be kerül, a szenz utasszál lebomlik. Egyes Dicerek felelhetnek a vezetőszál RISC-be helyezéséért. Ezután a siRNS ellenőriz és a RISC-et teljesen komplementer mRNS-szakaszhoz viszi. Az mRNS-bontást feltehetően az Argonaute fehérjék Piwi-doménje katalizálja. Az mRNS ekkor pontosan válik le a célnukleotidok közti foszfodiészter-kötés lebontásával, melyek a 10. és 11. siRNS-nukleotidok közt vannak az 5’-végtől számolva. Ez mRNS-töredékeket hoz létre, melyeket az exonukleázok tovább bontanak. Az 5’-töredéket a 3’-végtől bontja le egy exoszóma, a 3’-töredéket az 5’-végtől az 5’-3’-exonukleáz 1 (XRN1) bontja le. Az mRNS disszociációja a RISC-től további mRNS-ek csendesítését teszi lehetővé. E disszociációt valószínűleg az ATP-hidrolízis által segített külső faktorok segítik.

Néha a cél-mRNS nem bomlik le. Egyes esetekben az endonukleolitikus foszfodiészterváz-bontást a bontás helye körül a siRNS és a cél-mRNS közti eltérések gátolhatják. Máskor az Argonaute-fehérjék tökéletes mRNS–siRNS párosodás esetén se rendelkeznek endonukleázaktivitással tökéletes mRNS–siRNS-párosodás esetén. Ekkor a génexpressziót miRNS-indukált mechanizmus gátolja.

A Ping-Pong-módszer egyszerűsített változata, ahol az Aubergine (Aub) és az Argonaute-3 (Ago3) bontja a piRNS két végét.

A Piwi-kölcsönható RNS-ek (piRNS) transzpozonokat csendesítenek, ők nem siRNS-ek. Ezek 21–35 nt hosszú ncRNS-ek 2019-ben felfedezett osztálya. A génexpresszió-szabályzásban, a transzpozoncsendesítésben és a vírusfertőzés-gátlásban fontos. Korábban az ncRNS-ek „sötét anyagának” tekintették, és több sejtfunkcióban fontosak számos élőlényben.

Transzkripciós géncsendesítés

Számos modellszervezet, például a növények (Arabidopsis thaliana), az élesztő (Saccharomyces cerevisiae), a legyek (Drosophila melanogaster) és a férgek (Chaenorhabditis elegans) használatosak kisnemkódoló-RNS-irányított transzkripciós géncsendesítéshez. A humán sejtekben az RNS-irányított transzkripciós géncsendesítést 2016-ban figyelték meg, mikor exogén siRNS-ek GFP-riportergénes transzgenikus elongációs faktor 1α-promotert inhibeáltak. Ennek fő RNSi-vel történő mechanizmusai a DNS-metiláció, a hisztonok poszttranszlációs módosulásai és a kromatin-újramodellezés a célgén körül egy DNS-régióban.

Allélspecifikus géncsendesítés

A siRNS-ek lehetséges használata a cél- és nemcélszekvenciák egynukleotidos eltérés alapján való megkülönböztetése. Ez terápiás szempontból fontos a domináns funkciószerzéses rendellenességek csendesítésére, ahol a betegségokozó mutáns allél 1 nukleotidban tér el a vad típusútól. Ezen egynukleotidos eltérést megkülönböztető siRNS-ek allélspecifikus siRNS-ek.

Az ASP-RNSi új RNSi-kategória, melynek célja a domináns mutáns allél szupressziója a megfelelő normál allél expressziójának megtartásával egynukleotidos különbségeik alapján való specificitással. Az ASP-siRNS-ek új és feltehetően jobb alternatívák lehetnek autoszomális domináns genetikai rendellenességek kezelésére, ha a vad típusú allél expressziója a túlélés szempontjából fontos, például a Huntington-kór (HD), a DYT1-disztónia (Gonzalez-Alegre et al. 2003, 2005), az Alzheimer-kór (Sierant et al. 2011), a Parkinson-kór (PD) (Takahashi et al. 2015), az amiloid-laterálszklerózis (Schwarz et al. 2006) és a Machado–Joseph-kór esetén (Alves et al. 2008). Terápiás jelentőségüket bizonyos bőrbetegségek, például az epidermolysis bullosa simplex (Atkinson et al. 2011), az epidermolitikus palmoplantáris keratoderma (Lyu et al. 2016) és az I-es típusú mátrix-cornealisdisztrófia (LCDI) kezelésére (Courtney et al. 2014).

Nemspecifikushatás-elkerülés

Az RNSi sok más útvonallal kölcsönhat, 2010-ig ezért alkalmanként nem specifikus hatásokat okozott a kísérleti siRNS-bevitel. Ha egy emlőssejt kétszálú RNS-t, például siRNS-t kap, vírusmelléktermékként értelmezheti, immunválaszt okozva. Továbbá mivel a hasonló szerkezetű mikro-RNS-ek nagyrészt nem teljesen komplementer bázispárok kölcsönhatásával hatnak a cél-mRNS-re, a siRNS-beadás nem kívánt célhibát okozhat. A siRNS kémiai módosítása is megváltoztathatja a termodinamikai tulajdonságokat és így az egynukleotidos specificitást.

Veleszületett immunitás

Túl sok siRNS bevitele a veleszületett immunválasz miatt okozhat nem specifikus eseményeket. A legtöbb bizonyíték szerint ezt a PKR dsRNS-szenzor okozza, de a retinsav-indukálható gén I (RIG-I) is érintett lehet. A TLR7 általi citokinindukciót is észleltek. A kémiai siRNS-módosítást immunválasz-csökkentéshez használják a génfunkcióban és terápiásan. A nem specifikus hatások egy lehetséges csökkentési módja a siRNS miRNS-sé alakítása. A miRNS-ek a természetben előfordulhatnak, és ezen endogén út révén hasonló génknockdown érhető el alacsony siRNS-koncentráció és alacsonyabb nem specifikus hatások mellett.

Eltérés a céltól

A céltól való eltérés is kihívás a siRNS-ek génknockdownra való használatában. Ekkor nem teljesen komplementer géneket csökkent a siRNS (vagyis miRNS-ként működik) adatinterpretációs és lehetséges toxicitást okozva. Ez azonban részben kezelhető megfelelő kontrollkísérletekkel, és siRNS-tervező algoritmusokat fejlesztenek. A genomszintű expresszióelemzés például mikroarray-kkel ennek ellenőrzésére és az algoritmusok pontosítására használható. Dr. Hvorova és társai 2006-os tanulmánya 6 vagy 7 bázispáros szakaszegyezéstt mutatott ki a 3’UTR-ekben nem megfelelően megtalált gének esetén. A siRNA-célok előrejelzésének eszköze ASPsiRNA-erőforrásként érhető el.

Adaptív immunválasz

A tiszta RNS-ek rossz immuogének lehetnek, de az RNS-fehérje komplexekkel szemben könnyen készülhet antitest. Sok autoimmun betegségben ilyen antitestek vannak jelen. Nem ismert fehérjéhez kötött siRNS elleni antitest. Egyes siRNS-beviteli módszerek polietilén-glikolt (PEG) adnak az oligonukleotidhoz, csökkentve az exkréciót és növelve a felezési időt. Azonban egy nagy III. fázisbeli kísérletet a IX. faktort célzó PEG–RNS-aptamer kombinációval a Regado Biosciencesnek le kellett állítania a PEG-lal szembeni súlyos anafilaxiás reakció miatt, mely egyes esetekben halált okozott, és jelentős kérdéseket vet fel a siRNS-bevitelhez PEG-oligonukleotidok esetén.

RNSi-telítődés

A siRNS-transzfekció sejtekbe általában sok gén expresszióját csökkenti, azonban génerősítést is megfigyeltek. Ezt részben az endogén miRNS-ek előrejelzett géncélpontjai magyaráznak. Több mint 150 siRNS-transzfekciós kísérlet számítógépes elemzése alapján az exogén siRNS-ek telíthetik az endogén RNSi-t, az endogén miRNS-szabályzott gének derepresszióját okozva. Így míg a siRNS-ek nem kívánt nem specifikus hatásokat válthatnak ki – a siRNS–cél részleges egyezés miatti mRNS-csökkentést –, az RNSi-telítődés további nem specifikus hatás, mely a miRNS-szabályzott gének derepressziója miatt jelentkezik, és adatinterpretációs problémákat és toxicitást okozhat.

Kémiai módosítás

A kémiai siRNS-módosítást terápiás tulajdonságaik javítására használják. A siRNS a hatás helyére adandó a célszövetek sejtjeiben, hogy az RNSi terápiás célját betöltse. A kézzel frissülő, minden ilyen módosítást tartalmazó adatbázis a siRNAmod. A kémiai siRNS-módosítás okozhat egynukleotidosspecificitás-vesztést.

Terápiás alkalmazások és kihívások

Mivel gyakorlatilag bármilyen gént képes csendesíteni, a siRNS-alapú RNSi-t az alapkutatásban és az alkalmazott biológiában is használják.

Az egyik legnagyobb kihívás a siRNS- és RNSi-alapú terápiában a sejtbe juttatás. A siRNS ezenkívül instabil és farmakokinetikailag is könnyen bomlik. A nanorészecskékkel történő bevitel ígéretes lehet. A siRNS-oligonukleotidokat in vivo a plazma- és szöveti endo- és exonukleázok könnyen bontják, és lokálisan, például szemben csak kevéssé hatékonyak. A tiszta DNS célba juttatása nehéz, mivel nagy méretük és szerkezetük akadályozza a membránközi diffúziót. A siRNS-oligomerekkel ez megoldható kis (21–23 nt) méretük miatt. Ez lehetővé teszi a nanovektorokkal történő szállításukat.

Egy jó siRNS-nanovektornak a siRNS-t a bontástól védenie kell, a célszervben dúsítania kell és a sejtbe való felvételét meg kell könnyítenie. A három fő siRNS-nanovektor-csoport: lipidalapú, nem lipidalapú szerves és szervetlen. A lipidalapú nanovektorok szilárd tumorokhoz való siRNS-szállításhoz jók, de más tumorok nem lipidalapú szerves (például ciklodextrinalapú) nanorészecskéket igényelhetnek.

A lipidalapú nanorészecskékkel szállított siRNS-ek használhatók lehetnek terápiásan a központi idegrendszeri rendellenességek ellen. Ezek nem ritkák, de a vér-agy gát gyakran akadályozza a potenciális szerek hozzáférését az agyhoz. Az effluxfehérjéket célzó és csendesítő siRNS-ek növelhetik ennek permeabilitását. A lipidalapú nanovektorral adott siRNS teljesen átmehet a vér-agy gáton.

Nagy nehézség a siRNS-szállításban a hibás célzás. Mivel a gének mindkét irányban olvashatók, még a kívánt antiszenz siRNS olvasása és a cél-mRNS-blokkolás esetén is célozhat más funkcióban fontos másik fehérjét a szenz szál.

Az első 2 terápiás RNSi-kísérlet (a kor miatti makuladegeneráció (AMD) ellen) alapján a siRNS-ek jól tolerálhatók és megfelelő farmakokinetikai tulajdonságaik vannak.

Egy 1. fázisbeli klinikai kísérletben 41 előrehaladott májáttétes rákos betegnek RNSi-t adtak lipid-nanorészecskékkel. Az RNSi a tumorsejtek növekedésében két fontos fehérjét érintett, a vaszkuláris endotél növekedési faktort (VEGF) és a kinezin-orsófehérjét (KSP). Az eredmények klinikai előnyöket mutattak, a rák 6 hónap után stabilizálódott, egyes betegekben visszahúzódott az áttét. A biopsziaminták farmakodinamikai elemzése a mintákban RNSi-szerkezeteket mutatott ki, vagyis a részecskék elérték céljukat.

Kezdeti kísérletek alapján az Ebolára célzott siRNS-ek hatékonyak lehetnek kitettség utáni humán profilaxisban, miután minden állat a zaire-i ebolavírus, a leghalálosabb törzs letális dózisát túlélet.

Jogi státusz és lehetséges problémák a közeljövőben

2022-ben a siRNS-t kémiailag állítják elő, így az EU-ban és az USA-ban egyszerű gyógyszerek. De mivel fejlesztés alatt állnak biológiailag előállított siRNS-ek (BERA), ezek – legalábbis az EU-ban – biológiai gyógyszerek lennének. A BERA-technológia fejlődése felveti a hasonló hatásmechanizmusú, de kémiailag, illetve biológiailag termelt szerek besorolásának megoldandó kérdését.

Intracelluláris szállítás

Az RNSi terápiásan igen hasznos lehet a reverzibilis géncsendesítésre. Az RNSi terápiás potenciáljához a siRNS a hatás helyére adandó be a célszövet sejtjeiben. Azonban a biztonságos és hatékony szállítási módszer a siRNS-alapú terápiák teljes kihasználásának nagy akadálya. A módosítatlan siRNS instabil a véráramban, immunogén lehet, és nehezen tud áthatolni sejtmembránokon. Ezért kémiailag változtatják vagy szállítóeszközöket használnak a biztos bevitelre. 3 fő technika van a siRNS-szállításra eltérő hatékonysággal és toxicitással.

Transzfekció

Itt a siRNS először megtervezendő a célgénnel szemben. Ezután az hatékonyan szállítandó transzfekciós protokollon keresztül. Ez általában kationos liposzómák, polimer-nanorészecskék és lipidkonjugáció révén történik. Előnye, hogy a legtöbb sejttípushoz siRNS-t tud adni, hatékony, reprodukálható és forgalomban kapható. A leggyakoribb transzfekciós reagensek a lipofektamin és a Neon Transfection. Azonban nem minden sejttípussal kompatibilis és in vivo kevéssé hatékony.

Elektroporáció

Elektromos pulzusokat is használnak a siRNS sejtbe szállításához. A sejtmembrán foszfolipidekből áll, melyek szuszceptibilissé teszik elektromos mezőre. Gyors, erős elektromos pulzusok esetén a lipidmolekulák átrendeződnek és a hevítés miatt termikus fázisátmenetek történnek. Így hidrofil pórusok és lokalizált perturbációk jelennek meg a lipid kettősrétegben, mely ideiglenesen elveszti szemipermeabilitását. Ez sok sejten belüli anyag, például ionok és metabolitok eltávozását és a gyógyszerek, molekulatesztek és nukleinsavak felvételét teszi lehetővé. Nehezen transzfektálható sejteknél az elektroporáció előnyös, de valószínűbb az apoptózis.

Ezt használták VEGF-célzó siRNS szállítására tumorxenograftokba csupasz egereken, jelentősen csökkentve a tumornövekedést.

Vírusmediált szállítás

A transzfektált tervezett siRNS géncsendesítő hatása általában átmeneti, de ez megoldható RNSi-megközelítéssel. A siRNS DNS-templátoktól való szállítása retrovírus-, adenoasszociált vírus-, adenovírus- és lentivírus-alapú rekombináns vírusvektorokkal történhet. Ez utóbbi a leghatékonyabb stabilan siRNS-t célsejtekbe szállító vírus, mivel nem osztódó sejteket transzdukálhat, és közvetlenül célozhatja a magot. E vírusvektorokat a transzfekcióra nem megfelelő siRNS-ek hatékony sejtekbe szállítására hozták létre. Egy másik szempont, hogy egyes esetekben a szintetikus vírusvektorok a siRNS-t a sejtgenomba integrálhatják, stabil siRNS-expressziót és hosszútávú génknockdownt létrehozva. Ez előnyös, mivel in vivo használható, és hatékony a nehezen transzfektálható sejtekben. Azonban antivirális válaszokat válthat ki egyes sejttípusokban, mutagén és immunogén hatásokat okozva.

Használható lehet a központi idegrendszer géncsendesítésére a Huntington-kór kezelésében.

Terápiák

10 évvel az RNSi-mechanizmus 1993-as felfedezése után a gyógyszerszektor sokat fektetett a siRNS-terápiák kutatásába és fejlesztésébe. Ezeknek számos előnyük van a kismolekulákkal és az antitestekkel szemben. Negyed- vagy félévente adhatók, ezenkívül a kismolekulákkal és az adott fehérjeszerkezet felismerését igénylő monoklonális antitestekkel szemben a siRNS Watson–Crick-bázispárosodással működik az mRNS-sel. Így bármely nagy affinitással és specificitással kezelhető célmolekula kiválasztható elérhető megfelelő nukleotidszekvencia esetén. Az egyik legnagyobb probléma a terápiához használható szállítórendszer azonosítása és létrehozása, valamint az volt, hogy az immunrendszer gyakran az RNSi-terápiákat fertőző anyagok maradványaként kezeli, immunválaszt okozva. Az állatmodellek nem mutatják pontosan az emberben látható immunválaszt, és a befektetők elfordultak az RNSi-től.

De néhány cég tovább folytatta a humán RNSi-terápia fejlesztését. Az Alnylam Pharmaceuticals, a Sirna Therapeutics és a Dicerna Pharmaceuticals 3 továbbra is az RNSi-terápiák piacra vitelén dolgozó cég. Kiderült, hogy a legtöbb vérbe adott siRNS-terápia a májban jelent meg, így a legtöbb korai gyógyszercélpont májbetegség volt. További fejlesztések az RNS-összetétel azon javításáról szóltak, melyek csökkentik az immunválaszt, így a mellékhatásokat. Alább néhány elfogadott vagy kísérleti terápia található.

Alnylam Pharmaceuticals

2018-ban az Alnylam Pharmaceuticals volt az első cég az FDA által elfogadott siRNS-terápiával. A patisziránt (Onpattro) öröklött transztiretinmediált amiloidózisos polineuropátia kezelésére fogadták el emberben. A hATTR ritka, fokozatosan bénító betegség. Lefolyása során hibás transztiretin kerül az extracelluláris térbe. Normál esetben a TTR-tetramerek 4 monomerből állnak, a hATTR-t a TTR gén öröklött mutációja vagy hibája okozza, mely miatt instabil lesz a tetramer, így monomerekként gyűlik össze, és oldhatatlan amiloidraktárak képződnek. Az amiloidfelhalmozódás tünetei a különböző szervrendszerekben kardiomiopátia, polineuropátia, emésztőrendszeri diszfunkció. Világszerte 50 000 embert érint. A gyógyszer májba adásához a siRNS lipid-nanorészecskébe kerül. Ez az amiloidtermelést a nem megfelelő TTR-RNS-termeléssel kölcsönhatva állítja le. Ez megakadályozza a fehérjék szervekben való felhalmozódását és segíti a betegség kezelését.

A hagyományos standard megoldás a májátültetés, azonban hatékonyságát az állandó vadtípusútransztiretin-termelés korlátozhatja. Ezenkívül kismolekulás gyógyszerek is vannak ideiglenes kezelésként. Az Onpattro megjelenése előtt a hATTR kezelési lehetőségei korlátozottak voltak, elfogadása után az FDA az Alnylamnak adta a Breakthrough Therapy Designationt súlyos betegségeket kezelő, a meglévő terápiáknál sokkal jobb gyógyszeréért. Ezenkívül megkapta az Orphan Drug Designationt a 200 000-nél kevesebb embert érintő betegségek biztonságos kezeléséért.

Az Onpattro mellett másik RNSi-terápiásszer is megjelent, a transztiretinszintézis-gátló partizirán. E RNSi-terápiásszer a RISC-hez kötött kis kölcsönható RNS-ek általi mRNS-bontást a mutáns és vad típusú transztiretin termelésének csökkentésére használja a transztiretin-mRNS 3’-fordítatlanrégiójának bontásával.

2019-ben elfogadta az FDA a második RNSi-terápiát, a givoziránt (Givlaari) akut májporphyria kezelésére. Ezt a hemtermeléskor kialakuló mérgező porfobilinogén felhalmozódása okozza. Különböző szervekben halmozódik fel, ez okozza az AHP tüneteit vagy epizódjait. A Givlaari a hemtermelés korai lépésében fontos aminolevulinsav-szintáz 1 (ALAS1) májenzim expresszióját, így az AHP-tüneteket okozó neurotoxikus köztitermékek szintjét csökkentő siRNS.

Több év kutatás után ismertebbek lettek a siRNS-terápiák hatásai a májat érintőkön túl. 2019-ben az Alnylam Pharmaceuticals az amiloidózis és a központi idegrendszeri betegségek, például a Huntington- és Alzheimer-kór kezelésére alkalmas terápiákat kutatott. Ezenkívül összefogott a Regeneron Pharmaceuticalsszal központi idegrendszeri, szem- és májbetegségek kezelésére.

2020-ban az Onpattro és a Givlaari forgalomban voltak, és két siRNS, a lumazirán (ALN-GO1) és az inklizirán új gyógyszerjelöltként szerepelt az FDA-nál. Több siRNS 3. fázisú klinikai kísérletekben van, és sok további korai fejlesztés alatt áll. 2020-ban az Alnylam és a Vir egy súlyos Covid-19-eseteket kezelő RNSi-terápián való közreműködésben partnerek lettek.

További sikeresen siRNS-terápiákat fejlesztő társaságok a Dicerna Pharmaceuticals, az Eli Lilly and Company partnere és az Arrowhead Pharmaceuticals, a Johnson and Johnson partnere. Több további nagy gyógyszercég, például az Amgen és az AstraZeneca szintén befektettek a siRNS-terápiákba a biológiai gyógyszerek e területének lehetséges sikere alapján.

Jegyzetek

  1. ↑ Laganà A, Veneziano D, Russo F, Pulvirenti A, Giugno R, Croce CM, Ferro A (2015). "Computational Design of Artificial RNA Molecules for Gene Regulation". RNA Bioinformatics. Methods in Molecular Biology. Vol. 1269. 393–412. o. doi:10.1007/978-1-4939-2291-8_25. ISBN 978-1-4939-2290-1. PMC 4425273. PMID 25577393.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. 1 2 3 4 5 6 Monga I, Qureshi A, Thakur N, Gupta AK, Kumar M (2017). "ASPsiRNA: A Resource of ASP-siRNAs Having Therapeutic Potential for Human Genetic Disorders and Algorithm for Prediction of Their Inhibitory Efficacy". G3: Genes, Genomes, Genetics. 7 (9): 2931–2943. doi:10.1534/g3.117.044024. PMC 5592921. PMID 28696921.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) A szöveg e Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc alatt elérhető forrásból származik.
  3. ↑ Bernstein E, Caudy AA, Hammond SM, Hannon GJ (2001. január). "Role for a bidentate ribonuclease in the initiation step of RNA interference". Nature. 409 (6818): 363–366. Bibcode:2001Natur.409..363B. doi:10.1038/35053110. PMID 11201747. S2CID 4371481.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  4. 1 2 3 4 5 Eisenstein M (2019. október 16.). "Pharma's roller-coaster relationship with RNA therapies". Nature. 574 (7778): S4–S6. Bibcode:2019Natur.574S...4E. doi:10.1038/d41586-019-03069-3. S2CID 204741280.
  5. ↑ Hamilton AJ, Baulcombe DC (1999. október). "A species of small antisense RNA in posttranscriptional gene silencing in plants". Science. 286 (5441): 950–952. doi:10.1126/science.286.5441.950. PMID 10542148. S2CID 17480249.
  6. ↑ Elbashir SM, Harborth J, Lendeckel W, Yalcin A, Weber K, Tuschl T (2001. május). "Duplexes of 21-nucleotide RNAs mediate RNA interference in cultured mammalian cells". Nature. 411 (6836): 494–498. Bibcode:2001Natur.411..494E. doi:10.1038/35078107. PMID 11373684. S2CID 710341.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  7. ↑ Zhihang Chen, Balaji Krishnamachary, Jesus Pachecho-Torres, Marie-France Penet, Zaver M. Bhujwalla (2020. március). "Theranostic small interfering RNA nanoparticles in cancer precision nanomedicine". WIREs Nanomedicine and Nanobiotechnology (angol nyelven). 12 (2): e1595. doi:10.1002/wnan.1595. ISSN 1939-5116. PMC 7360334. PMID 31642207.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Előfizetés szükséges
  8. ↑ "New Kind of Drug, Silencing Genes, Gets FDA Approval". The Wall Street Journal. 2018. augusztus 10. Hozzáférés: 2021. március 26.
  9. ↑ Qureshi A, Thakur N, Monga I, Thakur A, Kumar M (2014. január 1.). "VIRmiRNA: a comprehensive resource for experimentally validated viral miRNAs and their targets". Database. 2014: bau103. doi:10.1093/database/bau103. PMC 4224276. PMID 25380780.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  10. ↑ Mack GS (2007. június). "MicroRNA gets down to business". Nature Biotechnology. 25 (6): 631–638. doi:10.1038/nbt0607-631. PMID 17557095. S2CID 35357127.
  11. ↑ "RNA Interference (RNAi)". Hozzáférés: 2018. július 28.
  12. ↑ Sharei A, Zoldan J, Adamo A, Sim WY, Cho N, Jackson E, Mao S, Schneider S, Han MJ, Lytton-Jean A, Basto PA, Jhunjhunwala S, Lee J, Heller DA, Kang JW, Hartoularos GC, Kim KS, Anderson DG, Langer R, Jensen KF (2013. február). "A vector-free microfluidic platform for intracellular delivery". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 110 (6): 2082–2087. Bibcode:2013PNAS..110.2082S. doi:10.1073/pnas.1218705110. PMC 3568376. PMID 23341631.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  13. ↑ Daneholt, B. (2006). "Advanced Information: RNA interference". The Novel Prize in Physiology or Medicine.
  14. ↑ Li, Long-Cheng (2008). "Small RNA-Mediated Gene Activation". In Morris, Kevin V. (ed.). RNA and the Regulation of Gene Expression: A Hidden Layer of Complexity. Caister Academic Press. ISBN 978-1-904455-25-7.
  15. ↑ De Hayr L, Asad S, Hussain M, Asgari S (2020). "RNA activation in insects: The targeted activation of endogenous and exogenous genes". Insect Biochem Mol Biol. 119: 103325. doi:10.1016/j.ibmb.2020.103325. PMID 31978586. S2CID 210891954.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  16. ↑ Lee YS, Nakahara K, Pham JW, Kim K, He Z, Sontheimer EJ, Carthew RW (2004. április). "Distinct roles for Drosophila Dicer-1 and Dicer-2 in the siRNA/miRNA silencing pathways". Cell. 117 (1): 69–81. doi:10.1016/s0092-8674(04)00261-2. PMID 15066283. S2CID 6683459.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  17. 1 2 Carthew RW, Sontheimer EJ (2009. február). "Origins and Mechanisms of miRNAs and siRNAs". Cell. 136 (4): 642–655. doi:10.1016/j.cell.2009.01.035. PMC 2675692. PMID 19239886.
  18. 1 2 3 Tomari Y, Zamore PD (2005. március). "Perspective: machines for RNAi". Genes & Development. 19 (5): 517–529. doi:10.1101/gad.1284105. PMID 15741316.Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  19. ↑ Orban TI, Izaurralde E (2005. április). "Decay of mRNAs targeted by RISC requires XRN1, the Ski complex, and the exosome". RNA. 11 (4): 459–469. doi:10.1261/rna.7231505. PMC 1370735. PMID 15703439.
  20. ↑ Ozata DM, Gainetdinov I, Zoch A, Phillip D, Zamore PD (2019). "PIWI-interacting RNAs: small RNAs with big functions" (PDF). Nature Reviews Genetics. 20 (2): 89–108. doi:10.1038/s41576-018-0073-3. PMID 30446728. S2CID 53565676.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  21. ↑ Monga I, Banerjee I (2019). "Computational Identification of piRNAs Using Features Based on RNA Sequence, Structure, Thermodynamic and Physicochemical Properties". Current Genomics. 20 (2): 508–518. doi:10.2174/1389202920666191129112705. PMC 7327968. PMID 32655289.
  22. 1 2 Marc S. Weinberg, Kevin V. Morris (2016. augusztus). "Transcriptional gene silencing in humans". Nucleic Acids Research. 44 (14): 6505–6517. doi:10.1093/nar/gkw139. PMC 5001580. PMID 27060137.Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  23. ↑ Jackson AL, Linsley PS (2010. január). "Recognizing and avoiding siRNA off-target effects for target identification and therapeutic application". Nature Reviews Drug Discovery. 9 (1): 57–67. doi:10.1038/nrd3010. PMID 20043028. S2CID 20903257.
  24. 1 2 Woolf TM, Melton DA, Jennings CG (1992. augusztus). "Specificity of antisense oligonucleotides in vivo". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 89 (16): 7305–7309. Bibcode:1992PNAS...89.7305W. doi:10.1073/pnas.89.16.7305. PMC 49698. PMID 1380154.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  25. ↑ Dua P, Yoo JW, Kim S, Lee DK (2011. szeptember). "Modified siRNA structure with a single nucleotide bulge overcomes conventional siRNA-mediated off-target silencing". Molecular Therapy. 19 (9): 1676–1687. doi:10.1038/mt.2011.109. PMC 3182346. PMID 21673662.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  26. ↑ Whitehead KA, Dahlman JE, Langer RS, Anderson DG (2011. június 17.). "Silencing or stimulation? siRNA delivery and the immune system". Annual Review of Chemical and Biomolecular Engineering. 2 (1): 77–96. doi:10.1146/annurev-chembioeng-061010-114133. PMID 22432611. S2CID 28803811.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  27. ↑ Matsumiya T, Stafforini DM (2010). "Function and regulation of retinoic acid-inducible gene-I". Critical Reviews in Immunology. 30 (6): 489–513. doi:10.1615/critrevimmunol.v30.i6.10. PMC 3099591. PMID 21175414.
  28. ↑ Barøy T, Sørensen K, Lindeberg MM, Frengen E (2010. június). "shRNA expression constructs designed directly from siRNA oligonucleotide sequences". Molecular Biotechnology. 45 (2): 116–120. doi:10.1007/s12033-010-9247-8. PMID 20119685. S2CID 24309609.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  29. ↑ Birmingham A, Anderson EM, Reynolds A, Ilsley-Tyree D, Leake D, Fedorov Y, Baskerville S, Maksimova E, Robinson K, Karpilow J, Marshall WS, Khvorova A (2006. március). "3' UTR seed matches, but not overall identity, are associated with RNAi off-targets". Nature Methods. 3 (3): 199–204. doi:10.1038/nmeth854. PMID 16489337. S2CID 52809577.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  30. ↑ Monga I, Qureshi A, Thakur N, Gupta AK, Kumar M (2017). "ASPsiRNA: A Resource of ASP-siRNAs Having Therapeutic Potential for Human Genetic Disorders and Algorithm for Prediction of Their Inhibitory Efficacy". G3: Genes, Genomes, Genetics. 7 (9): 2931–2943. doi:10.1534/g3.117.044024. PMC 5592921. PMID 28696921.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link), az erőforrás itt található: ASPsiRNA
  31. ↑ Wittrup A, Lieberman J (2015. szeptember). "Knocking down disease: a progress report on siRNA therapeutics". Nature Reviews. Genetics. 16 (9): 543–552. doi:10.1038/nrg3978. PMC 4756474. PMID 26281785.
  32. ↑ Khan AA, Betel D, Miller ML, Sander C, Leslie CS, Marks DS (2009. június). "Transfection of small RNAs globally perturbs gene regulation by endogenous microRNAs". Nature Biotechnology. 27 (6): 549–555. doi:10.1038/nbt.1543. PMC 2782465. PMID 19465925.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  33. ↑ Grimm D, Streetz KL, Jopling CL, Storm TA, Pandey K, Davis CR, Marion P, Salazar F, Kay MA (2006. május). "Fatality in mice due to oversaturation of cellular microRNA/short hairpin RNA pathways". Nature. 441 (7092): 537–41. Bibcode:2006Natur.441..537G. doi:10.1038/nature04791. PMID 16724069. S2CID 15118504.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  34. ↑ Dar SA, Thakur A, Qureshi A, Kumar M (2016. január). "siRNAmod: A database of experimentally validated chemically modified siRNAs". Scientific Reports. 6 (1): 20031. Bibcode:2016NatSR...620031D. doi:10.1038/srep20031. PMC 4730238. PMID 26818131.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link); adatbázis: siRNAmod
  35. ↑ Hickerson RP, Smith FJ, Reeves RE, Contag CH, Leake D, Leachman SA, Milstone LM, McLean WH, Kaspar RL (2008. március). "Single-nucleotide-specific siRNA targeting in a dominant-negative skin model". The Journal of Investigative Dermatology. 128 (3): 594–605. CiteSeerX 10.1.1.465.8240. doi:10.1038/sj.jid.5701060. PMID 17914454.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  36. ↑ Alekseev OM, Richardson RT, Alekseev O, O'Rand MG (2009. május). "Analysis of gene expression profiles in HeLa cells in response to overexpression or siRNA-mediated depletion of NASP". Reproductive Biology and Endocrinology. 7 (1): 45. doi:10.1186/1477-7827-7-45. PMC 2686705. PMID 19439102.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  37. 1 2 3 4 Petrocca F, Lieberman J (2011. február). "Promise and challenge of RNA interference-based therapy for cancer". Journal of Clinical Oncology. 29 (6): 747–754. doi:10.1200/JCO.2009.27.6287. PMID 21079135. S2CID 15337692.
  38. 1 2 3 4 Hu B, Zhong L, Weng Y, Peng L, Huang Y, Zhao Y, Liang XJ (2020. június). "Therapeutic siRNA: state of the art". Signal Transduction and Targeted Therapy. 5 (1): 101. doi:10.1038/s41392-020-0207-x. PMC 7305320. PMID 32561705.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  39. 1 2 3 4 5 Shen H, Sun T, Ferrari M (2012. június). "Nanovector delivery of siRNA for cancer therapy". Cancer Gene Therapy. 19 (6): 367–373. doi:10.1038/cgt.2012.22. PMC 3842228. PMID 22555511.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  40. 1 2 3 Burnett JC, Rossi JJ (2012. január). "RNA-based therapeutics: current progress and future prospects". Chemistry & Biology. 19 (1): 60–71. doi:10.1016/j.chembiol.2011.12.008. PMC 3269031. PMID 22284355.
  41. ↑ Elbashir SM, Lendeckel W, Tuschl T (2001. január). "RNA interference is mediated by 21- and 22-nucleotide RNAs". Genes & Development. 15 (2): 188–200. doi:10.1101/gad.862301. PMC 312613. PMID 11157775.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  42. ↑ Heidel JD, Yu Z, Liu JY, Rele SM, Liang Y, Zeidan RK, Kornbrust DJ, Davis ME (2007. április). "Administration in non-human primates of escalating intravenous doses of targeted nanoparticles containing ribonucleotide reductase subunit M2 siRNA". Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America. 104 (14): 5715–5721. doi:10.1073/pnas.0701458104. PMC 1829492. PMID 17379663.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  43. 1 2 3 4 Maria João Gomes, Jes Dreier, Jonathan Brewer, Susana Martins, Martin Brandl, Bruno Sarmento (2016. április). "A new approach for a blood-brain barrier model based on phospholipid vesicles: Membrane development and siRNA-loaded nanoparticles permeability". Journal of Membrane Science. 503: 8–15. doi:10.1016/j.memsci.2016.01.002.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  44. ↑ Shukla RS, Qin B, Cheng K (2014. október). "Peptides used in the delivery of small noncoding RNA". Molecular Pharmaceutics. 11 (10): 3395–3408. doi:10.1021/mp500426r. PMC 4186677. PMID 25157701.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  45. ↑ Tansey, Bernadette (2006. augusztus 11.). "Promising eye drug from S.F. firm / Macular degeneration treatment interferes with RNA messages". SFGATE.
  46. ↑ "First-in-man study demonstrates the therapeutic effect of RNAi gene silencing in cancer treatment" (Press release). Vall d'Hebron Institute of Oncology. 2013. február 11.
  47. ↑ Tabernero J, Shapiro GI, LoRusso PM, Cervantes A, Schwartz GK, Weiss GJ, Paz-Ares L, Cho DC, Infante JR, Alsina M, Gounder MM, Falzone R, Harrop J, White AC, Toudjarska I, Bumcrot D, Meyers RE, Hinkle G, Svrzikapa N, Hutabarat RM, Clausen VA, Cehelsky J, Nochur SV, Gamba-Vitalo C, Vaishnaw AK, Sah DW, Gollob JA, Burris HA (2013. április). "First-in-humans trial of an RNA interference therapeutic targeting VEGF and KSP in cancer patients with liver involvement". Cancer Discovery. 3 (4): 406–417. doi:10.1158/2159-8290.CD-12-0429. PMID 23358650.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  48. ↑ Geisbert TW, Lee AC, Robbins M, Geisbert JB, Honko AN, Sood V, Johnson JC, de Jong S, Tavakoli I, Judge A, Hensley LE, Maclachlan I (2010. május). "Postexposure protection of non-human primates against a lethal Ebola virus challenge with RNA interference: a proof-of-concept study". Lancet. 375 (9729): 1896–905. doi:10.1016/S0140-6736(10)60357-1. PMC 7138079. PMID 20511019.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  49. ↑ Mathieu Guerriaud, Evelyne Kohli (2022). "RNA-based drugs and regulation: Toward a necessary evolution of the definitions issued from the European union legislation". Frontiers in Medicine. 9. doi:10.3389/fmed.2022.1012497. ISSN 2296-858X. PMC 9618588. PMID 36325384.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  50. 1 2 Rosemary, Kanasty (2013). "Delivery materials for siRNA therapeutics". Nat Mater. 12 (11): 967–977. Bibcode:2013NatMa..12..967K. doi:10.1038/nmat3765. PMID 24150415.
  51. ↑ Fanelli, Alex (2016). "Transfection: In Vitro Transfection". Hozzáférés: 2017. december 5.
  52. ↑ Jensen K, Anderson JA, Glass EJ (2014. április). "Comparison of small interfering RNA (siRNA) delivery into bovine monocyte-derived macrophages by transfection and electroporation". Veterinary Immunology and Immunopathology. 158 (3–4): 224–232. doi:10.1016/j.vetimm.2014.02.002. PMC 3988888. PMID 24598124.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  53. ↑ Chatterjea MN (2012). Textbook of Medical Biochemistry (8th ed.). Újdelhi: Jaypee Brothers Medical Publishers. 304. o.
  54. ↑ "siRNA Delivery Methods into Mammalian Cells". 2016. október 13. 2022. március 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2024. április 18.
  55. ↑ Takei Y (2014). "Electroporation-Mediated siRNA Delivery into Tumors". Electroporation Protocols. Methods in Molecular Biology. Vol. 1121. 131–138. o. doi:10.1007/978-1-4614-9632-8_11. ISBN 978-1-4614-9631-1. PMID 24510818.
  56. ↑ Talwar GP, Hasnain S, Sarin SK (2016. január). Textbook of Biochemistry, Biotechnology, Allied and Molecular Medicine (4th ed.). PHI Learning Private Limited. 873. o. ISBN 978-81-203-5125-7.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  57. ↑ Morris KV, Rossi JJ (2006. március). "Lentiviral-mediated delivery of siRNAs for antiviral therapy". Gene Therapy. 13 (6): 553–558. doi:10.1038/sj.gt.3302688. PMC 7091755. PMID 16397511.
  58. ↑ Cambon K, Déglon N (2013). "Lentiviral-Mediated Gene Transfer of siRNAs for the Treatment of Huntington's Disease". Trinucleotide Repeat Protocols. Methods in Molecular Biology. Vol. 1010. 95–109. o. doi:10.1007/978-1-62703-411-1_7. ISBN 978-1-62703-410-4. PMID 23754221.
  59. ↑ Tiemann K, Rossi JJ (2009. június). "RNAi-based therapeutics-current status, challenges and prospects". EMBO Molecular Medicine. 1 (3): 142–151. doi:10.1002/emmm.200900023. PMC 3378126. PMID 20049714.
  60. ↑ Sei Yonezawa, Hiroyuki Koide, Tomohiro Asai (2020). "Recent advances in siRNA delivery mediated by lipid-based nanoparticles". Advanced Drug Delivery Reviews. 154: 64–78. doi:10.1016/j.addr.2020.07.022. ISSN 0169-409X. PMC 7406478. PMID 32768564.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  61. ↑ Commissioner, Office of the (2020. március 24.). "FDA approves first-of-its kind targeted RNA-based therapy to treat a rare disease". FDA (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 24.
  62. ↑ "FDA approves first-of-its kind targeted RNA-based therapy to treat a rare disease" (Press release). U.S. Food and Drug Administration. 2018. augusztus 10.
  63. ↑ David Adams, Alejandra Gonzalez-Duarte, William D. O’Riordan; et al. (2018. július 5.). "Patisiran, an RNAi Therapeutic, for Hereditary Transthyretin Amyloidosis". The New England Journal of Medicine. 379 (1): 11–21. doi:10.1056/NEJMoa1716153. PMID 29972753. {{cite journal}}: Explicit use of et al. in: |author= (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)Szabadon hozzáférhető, regisztráció sem szükséges
  64. ↑ "Vir and Alnylam Expand Collaboration to Advance Investigational RNAi Therapeutics Targeting Host Factors for t". Investor Relations | Alnylam Pharmaceuticals, Inc. (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 24.
  65. ↑ "Alnylam and Dicerna are pals now, which could spell trouble for Arrowhead". BioPharma Dive (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2021. május 24.

Fordítás

Források


 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Commons:Category:Small interfering RNA
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis interferáló RNS témájú médiaállományokat.