Szalonca

Vászka

1324-ben „Wyschen” alakban említik először. 1375-ben „Wezka”, 1504-ben „Kys Zlawnicza alias Vaska” néven szerepel a korabeli forrásokban. Főbb birtokosai a Horeniczky, Szláviczky, Pribelszky és Rakolubszky családok voltak. 1598-ban 7 ház állt a településen. 1720-ban 3 adózója volt. 1784-ben 20 házában 21 családban 129 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VASZKA, és Kardos Vaszka. Két tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik Vietóris, Kardos, és több Urak, lakosaik katolikusok, fekszik ez Dományhoz, ama’ pedig Bolessóvhoz nem meszsze, és azoknak filiáji; határbéli földgyeik jól termők, javaik középszerűek.”

1828-ban 17 háza volt 114 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vaszka, Trencsén m. tót falu, a Vágh jobb partján. Lakja 87 kath., 1 evang., 10 zsidó lak. Kicsiny de termékeny határ. F. u. többen.”

A falut a 19. század közepén csatolták Szaloncához.

Szalonca

1379-ben említik először „Zlaunicha” alakban. 1397-ben „Slanica” formában jelenik meg. 1456-ban „Slawnycza” birtokba bevezették Bethchycz Tamást és fiait. 1461-ben „Magna Slašnycza”, 1475-ben „Slawnicza” néven említik a korabeli források. Birtokosai a Becsics és Sándor családok voltak. 1598-ban 35 ház állt a faluban. 1784-ben 63 házában 67 családban 339 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZLAVNICZA. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Sándor Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bolcsovnak szomszédságában, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító.”

1828-ban 51 háza és 345 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szlavnicza, tót falu, Trencsén vmegyében a Vágh jobb partján 269 kath., 13 evang., 10 zsidó lak. Eredeti helye a Sándor nemes családnak. Ut. p. Trencsén.”

A 19. század közepén csatolták hozzá Vászkát. A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

1979-1991 között Bolesóhoz tartozott.