Tanhá

Tanhá
(Fordításai és hagyományos megfelelői)
magyar(lét)szomj, sóvárgás, vágy
angolthirst, craving, desire
páli
(IAST:) taṇhā
szanszkritतृष्णा
(IAST:) tṛ́ṣṇā
burmaiတဏှ
(MLC:) tən̥à
kínaitānài
(egyszerűsített:) 贪爱
(hagyományos:) 貪愛
japánkatsu ai
(kandzsi:) 渇愛
khmerតណ្ហា
(UNGEGN:) tânha
koreaigal-ae
szingalézතණ්හාව,තෘෂ්ණාව
tibetiསྲེད་པ
(Wylie:) sred pa
thaiตัณหา
(RTGS:) tan-hăː
vietnámiái
szójegyzék • jegyzet • tárgymutató
A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus
  A 12 nidána:  
Tévelygés
↓
Késztetések
↓
Tudatosság
↓
Név és forma
↓
Hat érzékszerv
↓
Kapcsolódás
↓
Érzés
↓
Sóvárgás
↓
Ragaszkodás
↓
Létesülés
↓
Születés
↓
Öregkor / halál
 

A tanhá (páli: tanhá; szanszkrit: trisna) buddhista fogalom, amelynek szó szerinti jelentése "szomjúság" és leggyakrabban úgy fordítják, hogy sóvárgás, létszomj vagy vágy. A buddhizmusban a tanhá a kellemes élmények utáni sóvárgás, a kellemetlen élményektől való megszabadulás utáni vágy és az arra való törekvés, hogy a semleges élmények és érzések ne romoljanak el. A buddhista hagyományokban a tanhá a vágyak önző típusa, amelynek okozója a tévely (vagy nem törődés). Ez a fajta vágy nem tartozik az üdvös vágyak közé, mint például az, hogy mások javára tegyen valaki, vagy kövesse a buddhista ösvényt. Buddha legelső tanításaiban – amelyek a négy nemes igazságról szóltak – a Buddha a dukkha (szenvedés, aggodalom, elégedetlenség) legfőbb okának tartja a tanhát. A tanhá ezen felül nyolcadik a függő keletkezés tizenkét oksági láncszeme közül.

Típusai

A Buddha háromféle tanhát különböztetett meg:

Minőségei

Nem akaratlagos

Csogyam Trungpa kortárs buddhista tanító a nem akaratlagos tanhá minőségéről:

„[A sóvárgás] olyan, mint amikor valaki rendkívül éhes. Ilyenkor ez a személy nem arra gondol, hogy megegye az ételt, megrágja és lenyelje, hanem arra, hogy az étel jusson a gyomrába. Teljesen egyszerűen, minden megeröltetés nélkül jusson belé... Ebben az fajta sóvárgás nem az amiről a fogyi klubban beszélnek, hanem egy őszinte sóvárgás. Ez egyszerűen csak megtörténik. Szó szerint ilyenkor ezeket a szavakat szokás használni: "Nem tudom, hogy mi történt, egyszerűen csak megtettem. Ez történt velem. Mindig ez történik velem." ... Ez egy spontán sóvárgás, nem szándékos. Ezen a szinten az intellektus nem játszik semmilyen szerepet.”

Kétpólusú

A tanhá vonatkozik arra a vágyra, amely meg szeretne szerezni valamit és arra is, amely meg szeretne szabadulni valamitől.

Ron Leifer így magyarázza ezt:

„A tanhá kétpolusú – felosztható kapzsiságra és gyűlöletre, avagy szenvedélyre és agresszióra. Egyfelől van a vágy, hogy valamit megszerezzünk, átéljük, magunkévá tegyük és van a másik vágy, hogy valamit elkerüljünk, távol tartsuk magunktól, elpusztítsuk, külön válasszuk tőle magunkat. Ha ezt a két pólust vágynak és undornak nevezzük, tisztább lesz a kép, hogy ezek a tanhá két pólusát jelentik – a birtoklás és a megszabadulás vágya.”

Kielégíthetetlen, olthatatlan, függőséget okozó

A bhavacsakra szimbolikus ábrázolásán a tanhát egy csoport söröző és bulizó emberrel ábrázolják. Minél többet isznak, úgy nő a sóvárgásuk.

Ron Leifer erről a következőket írja:

„A vágy [például a tanhá] szenvedést okoz a saját természeténél fogva, mivel eredendően kielégíthetetlen. A vágy megfosztást jelent. Akarni valamit az jelenti, hogy valami hiányzik. Nem olyan dolgokat akarunk, amink van, csak olyan dolgokat, amink nincs. A víz utáni vágy a szomjúság, amely víz hiányában lép fel. Az éhség az étel hiánya. A vágy azt jelenti, hogy nincs nekünk, frusztráltak vagyunk, szenvedünk. A sóvárgás a szenvedés. Ennek felismerése rendkívül fontos lenne, mégsem ismerjük el...”

A buddhista tanítások szerint a függésben lévő dolgok utáni vágyakozás kielégíthetetlen, amiatt mert azok természete nem végtelen. Ezt hangsúlyozzák az állandótlanság buddhista tanításai.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Walpola Sri Rahula (2007). Kindel Locations 791-809.
  2. 1 2 Dalai Lama (1992), p. 21. (from the introduction by Jeffry Hopkins)
  3. 1 2 Sonam Rinchen (2006), p. 11.
  4. ↑ Ajahn Sucitto (2010), Kindle Location 943-946
  5. ↑ Leifer (1997), p. 98.
  6. ↑ Ajahn Sucitto 2010, Kindle loc. 966-979.
  7. ↑ Chogyam Trungpa (1972), p. 7.
  8. ↑ Leifer (1997), p. 96.
  9. ↑ Leifer (1997), p. 94.

Források

További olvasmányok

További információk