| Thouars | |||
| Thouars. A Trémoille-kastély a Thouet folyó felől | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Poitou-Charentes | ||
| Megye | Deux-Sèvres | ||
| Kerület | Bressuire | ||
| Kanton | canton of Thouars | ||
| Alapítás éve | 2019. január 1. | ||
| Polgármester | Patrice Pineau (2008-2014) | ||
| INSEE-kód | 79329 | ||
| Irányítószám | 79100 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 891 fő (2023. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 812 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 47–117 m | ||
| Terület | 12.09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Thouars weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Thouars témájú médiaállományokat. | |||
Thouars (ejtsd: Tuáhr) város Franciaországban, Deux-Sèvres megyében, a Poitou-Charentes tartományban. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Új községként 2019. január 1-jén jött létre, amikor Mauzé-Thouarsais, Missé és Sainte-Radegonde korábbi községekkel egyesült. Lakosainak száma 13 891 fő (2023. január 1.). Thouars Sainte-Verge, Louzy, Saint-Jacques-de-Thouars, Saint-Jean-de-Thouars, Saint-Léger-de-Montbrun, Loretz-d’Argenton, Plaine-et-Vallées, Argentonnay, Val en Vignes, Luzay, Coulonges-Thouarsais és Luché-Thouarsais községekkel határos.
A Loire egyik bal oldali mellékfolyója, a Thouet partján fekszik festői szépségű környezetben, Bressuire, Parthenay, Saumur, Loudun helységek negyven kilométeres körzetén belül. Közeli városok : Niort, Poitiers, Angers.
A helység neve a latin Tudae arx (a Thouet vára) kifejezésből ered.
Az első közösségek az időszámításunk előtti negyedik évezredben telepedtek meg a helységben, a Thouet és a kastély közötti térségben. E lakosok halottaikat a coteau de Fleury-i dolmenhez temették, a Montsavard-barlangban laktak és isteneiket a Motte des Justices (Az Igazságtételek Halma) elnevezésű tumuluson imádták. Ma a tumulus alig látható, minthogy a város ipari negyedében található. Méretei folytán (174 méter hosszúságával és 15 méter szélességével) ez a mesterséges földhalom Franciaország leghosszabb történelemelőtti korokból származó oltára s egyben Európa egyik legjelentősebb halomsírja. A városban egy római út maradványai is föllelhetőek. 760-ban Thouars Akvitánia része volt. 762-ben Kis Pipin, akit fia, Nagy Károly is elkísért erre a hadjáratra, lerombolta a gall-római erődítményt és kastélyt. 1158. augusztus 18-án, II. Henrik, Anglia királya három napos ostrom árán beveszi a várost fölégetve a Saint-Médard-templomot. A város kilenc méter magas és négy és fél kilométer hosszúságot fölölelő falai a XIII. században épültek. A várfal egykori 37 tornyából ma csupán kettő áll (a Tour du Prince de Galles és a Tour Porte au Prévôt torony). 1372. november 3-án Bertrand du Guesclin végérvényesen visszacsatolta a várost a francia koronához. XI. Lajos gyermekkorát Anjou-ban töltötte, s gyakran vadászván a Thouars környéki erdőségekben, fölöttébb megkedvelte a helységet, amely ebben a korszakban élte meg egyik fénykorát. XI. Lajos személyesen igazgatta a várost: a Saint-Laon-templomot új toronnyal ékesíttette föl, fölújíttatta a Pont-Neuf (ma Pont des Chouans) hidat és a korabeli kastélyt. Skóciai Mária (1424-1445), XI. Lajos felesége, a Saint-Laon apátságot kápolnával bővíttette ki: hamvai ma ott nyugszanak a thouars-i Saint-Laon apátsági templomban. A helység 1563-tól a Thouars-i Hercegség fővárosa volt.
1793-ban 1 735, 1906-ban 6 276, 1954-ben 10 626, 2009-ben 9 928 lakosa volt.
| Lakosok száma | 13 990 | 13 932 | 13 886 | 13 917 | 14 000 | 13 949 | 13 891 |
| 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 |