| Troy Jackson | |
| 2023-ban | |
| Az Egyesült Államok megválasztott szenátora Maine-ből | |
| Hivatalban Hivatalba lépés: 2027. január 3. | |
| Előd | Susan Collins |
| A Maine-i Szenátus elnöke | |
| Hivatali idő 2018. december 5. – 2024. december 4. | |
| Előd | Michael Thibodeau |
| Utód | Mattie Daughtry |
| Maine Szenátusa tagja | |
| Hivatali idő 2016. december 7. – 2024. december 4. | |
| Előd | Peter Edgecomb |
| Utód | Susan Y. Bernard |
| Hivatali idő 2008. december 3. – 2014. december 3. | |
| Előd | John L. Martin |
| Utód | Dawn Hill |
| Maine Képviselőháza tagja | |
| Hivatali idő 2002. december 4. – 2008. december 3. | |
| Előd | Marc Michaud |
| Utód | John L. Martin |
| Születési név | Troy Dale Jackson |
| Született | 1968. június 26. (58 éves) Fort Kent, Maine |
| Párt |
|
| Választókerület |
|
| Élettárs | Lana Pelletier |
| Gyermekei | 2 |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Maine-i Egyetem (AA) |
| Vallás | katolicizmus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Troy Jackson témájú médiaállományokat. | |
Troy Dale Jackson (Fort Kent, Maine, 1968. június 26. –) amerikai politikus és favágó, 2027-től az Egyesült Államok szenátora Maine-ből. A Demokrata Párt tagja, 2018 és 2024 között a Maine-i Szenátus elnöke volt.
Fort Kentben született, a Maine-i Egyetemen végezte tanulmányait. 1998-ban része volt egy blokádnak, amit maine-i favágók állítottak a kanadai határon, hogy megakadályozzák kanadai favágók beengedését az országba.
2000-ben indult először választáson politikai hivatalért, még republikánusként, de kikapott. 2002-ben függetlenként választották be Maine képviselőházába, ami nagy meglepetésnek számított. 2004-ben csatlakozott a Demokrata Párthoz, és újraválasztották. 2006-ban már ellenfél nélkül indult. 2008-ban választották be először az állami szenátusba, hatszor választották újra. 2014-ben úgy döntött, hogy belép a szövetségi politikába, és elindult az állam második választókerületében. Elveszítette az előválasztást, és 2016-ban visszatért a Szenátusba. A 2016-os elnökválasztáson szuperdelegált jogot kapott az államtól, amivel Bernie Sanders szenátorra szavazott Hillary Clinton helyett. 2013-tól 2014-ig, majd 2016-tól 2024-ig a demokrata frakcióvezető volt a felsőházban.
2025-ben bejelentette, hogy elindul a 2026-os maine-i kormányzóválasztáson, és annak ellenére, hogy több országos szinten népszerű progresszív politikus is támogatta, kikapott Hannah Pingree-től. Azt követően, hogy 2026 júliusában szexuális erőszakkal vádolták a demokraták szenátorjelötjét, Graham Platnert, a párt Jacksont választotta helyére, így ő lett Susan Collins ellenfele a szövetségi szenátorválasztáson. Jackson legyőzte a 20 éve hivatalban lévő Collinst.