A dollár használatát az Egyesült Államok Konföderációjának Kongresszusa fogadta el 1785. július 6-án, és a második világháború vége óta ez a legelterjedtebb pénznem és a legfontosabb tartalékvaluta a világon. Egyes országok az amerikai dollárt használják saját hivatalos fizetőeszközük gyanánt, és sok országban használják nem hivatalos másodlagos fizetőeszközként. 1995-ben több mint 380 milliárd dollár értékben volt forgalomban az amerikai dollár, és ennek a pénzmennyiségnek a kétharmada az Egyesült Államokon kívül volt. 2005-re ez a szám megkétszereződött és majdnem elérte a 760 milliárd dollárt, és becslések szerint ennek az összegnek a fele-kétharmada továbbra is az államokon kívül volt. Ez körülbelül 6,6%-os éves növekedésnek felel meg. Kína amerikai dolláros devizakészletének bruttó értéke 2006 végén elérte az 1550 milliárd dollárt, ami 342 milliárd dollárral több mint egy évvel korábban. Az amerikai deficit Kínával szemben 232 milliárd dollár.
Szlovénia korábbi hivatalos pénzneme, a tolár etimológiailag szintén a taler/tallér szóból ered. Magyarországon a kiejtés bizonyos régiókban azt is néha dolár-ként mondta.[forrás?]
Története
Az amerikai dollár több mint 200 éves múltra tekint vissza. Az első ezüst dollárérméket a United States Mint (amerikai pénzverde) bocsátotta ki. Ezeknek az érméknek a súlya és összetétele megegyezett a spanyol dollárnak nevezett spanyol 8 reálos ezüstérméével. Az amerikai függetlenségi háború után egyaránt volt forgalomban spanyol és amerikai ezüstdollár is.
Hivatalosan az amerikai dollár pénzrendszere így épült fel: 1 eagle = 10 dollár = 100 dime = 1000 cent. Az alapegység az ezüst 1 dolláros volt, amely egy 26.73 gramm súlyú, 90% ezüsttartalmú, 38.1mm átmérővel rendelkező érmét jelentett a gyakorlatban. Az érmék rézből (1/2 cent, 1 cent, 2 cent), nikkelből (3 cent, 5 cent), ezüstből (3 cent, 1/2 dime, 1 dime, 20 cent, 1/4 dollár, 1/2 dollár, 1 dollár), vagy aranyból (1 dollár, 2,5 dollár, 3 dollár, fél eagle (5 dollár). 1 eagle (10 dollár), dupla eagle (20 dollár) készültek.
Az amerikai dollár története során tehát a következő névértékű érmék voltak forgalomban: 1/2 cent, 1 cent, 2 cent bronz, 3 cent ezüst, 3 cent nikkel, 5 cent nikkel, fél dime ezüst, 1 dime, 20 cent, negyed dollár, fél dollár, 1 dollár ezüst, 1 dollár arany, 2.5 dollár arany, 3 dollár arany, 5 dollár arany, 10 dollár arany, 20 dollár arany. Az aranyérmék verése a gazdasági világválság következtében 1933-ban megszűnt. Az 1 dime, negyeddollár, féldollár névértékű érmék egészen 1965-ig 90% ezüsttartalommal készültek, eztán csak a féldolláros tartalmazott 40%-nyi ezüstöt 1970-ig. Az ezüst 1 dollárosok verése 1934-től szünetelt. Az utóbbi évtizedekben jelentős mennyiségben készülnek arany és ezüst befektetőérmék is.
Az 1 centes érmék előállítását 2025-ben befejezték, azonban a kibocsátott érmék továbbra is forgalomban maradtak.
A régebbi kiadású érmék közül több is jelentős numizmatikai értékkel bír. Az egyik legdrágább az 1933-ban kibocsátott aranyérme a dupla sas („double eagle”), mely 2021-ben aukción 19,5 millió dollár értéken cserélt gazdát.
Amerikai 1 dolláros Morgan-típusú ezüstérme hátoldala, 1878–1904 között és 1921-ben verték
Peace, azaz béke-típusú 1 dolláros ezüstérme elő- és hátoldala. Az 1921–1928 és 1934–1935 között kibocsátott érme volt az utolsó forgalmi ezüstdollár
Amerikai Saint Gaudens-típusú arany 20 dolláros „double eagle” érme
Bankjegyek
Az amerikai dollárbankjegyek két méretben készültek, 1861 és 1928 között 187 x 79mm (large size note), 1928 óta pedig 156 x 67mm (small size note) kivitelben.
Az Amerikai Egyesült Államokban a polgárháború előtt a papírpénz kibocsátás kereskedelmi bankok révén bonyolódott, szabályozása sem a föderális állam, hanem az egyes tagállamok hatásköre volt, kivételt képezett a Bank of North America (hivatalosan: The President, Directors, and Company, of the Bank of North America) First Bank of the United States (hivatalosan: The President, Directors and Company, of the Bank of the United States) és a Second Bank of the United States esete, melyek bizonyos központi banki funkciókat ellátó, szövetségi szinten privilegizált magánbankok voltak. Részben papírpénzként funkcionáltak a polgárháború előtt rendszeresen kibocsátott kamatozó kincstárjegyek (interest-bearing Treasury Notes) is. 1861 után párhuzamosan különböző állami, félállami és kereskedelmi banki kibocsátások léteztek, de 1971 óta már csak a Federel Reserve Note típust használják. 1928 előtt a különböző típusú dollárszériák (United States Note, Silver Certificate, Gold Certificate, National Currency Federal Reserve Bank Note, Federal Reserve Note, National Currency National Bank Note, National Gold Bank Note) külső megjelenésükben teljesen eltértek egymástól, a dizájn egységesítésére a kisebb méret bevezetésével került csak sor. 1862 és 1876 között az érmehiány enyhítésére a dollár állam- és bankjegyeknél jóval kisebb méretben, 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent névértékben, több sorozatban Fractional Currency típusú cent államjegyeket is kibocsátottak.
Gold Certificate, azaz aranyérmékre váltható 1928-as szériájú 100 dolláros államjegy, sárga kincstári címerrel és sorozatszámokkal. A típus 1928 és 1933 között került forgalomba.
Federal Reserve Note típusú, az FRB of Chicago, Illinois által kiadott, 1928-as szériájú 100 dolláros bankjegy zöld kincstári címerrel és sorozatszámokkal. A bank jelvénye a bal oldalon számmal 7.
Federal Reserve Note típusú, az FRB of Cleveland, Ohio által kiadott, 1934-es szériájú 100 dolláros bankjegy zöld kincstári címerrel és sorozatszámokkal. A bank jelvénye a bal oldalon betűvel D. Ezt a típust egészen 1995-ig bocsátották ki.
United States Note típusú, az amerikai államkincstár (U.S. Treasury) által kibocsátott, 1966-os szériájú 100 dolláros államjegy piros kincstári címerrel és sorozatszámokkal. A típus 1966 és 1971 között került forgalomba
Fereral Reserve Bank Note típusú, az FRB of Cleveland, Ohio által kibocsátott 1929-es szériájú 100 dolláros bankjegy barna kincstári címerrel és sorozatszámokkal. A típus 1929 és 1935 között került forgalomba.
Fereral Reserve Note típusú, az FRB of New York, New York által kibocsátott 2006 A szériájú 100 dolláros bankjegy. A típus 1996 és 2013 között került forgalomba.
1990-es és 2013-as szériájú 100 dolláros bankjegyek.
Gold Certificate 1000 dolláros államjegy Grover Cleveland elnök portréjával, sárga kincstári címerrel és sorozatszámokkal, 1928-as széria. A típus 1928 és 1933 között került forgalomba.
Federal Reserve Note típusú, az FRB of San Francisco, California által kibocsátott, 1934-es szériájú 1000 dolláros bankjegy, zöld kincstári címerrel és sorozatszámokkal. A típust 1928 és 1934-es évszámokkal 1928 és 1946 között adták ki.
A kincstár címere (US Treasury Seal) 1862 óta törvényileg kötelező eleme az amerikai dollár pénzjegyeknek. A képen a jelenleg használatos, 1969-ben bevezetett, latin helyett már angol köriratos változat látható
1969-től Richard Nixon elnök rendelete értelmében az illegális ügyletek megnehezítése érdekében a 100 dolláros lett a legnagyobb címletű, hétköznapi forgalomban levő bankjegy. A rendelettel a kereskedelmi bankokat kötelezték, hogy a hozzájuk kerülő, 100 dollárosnál nagyobb címleteket szolgáltassák be a FED-nek. A nagyobb címleteket (500, 1000, 5000, 10000 dollár) továbbra is törvényes fizetőeszköz maradt, de elsősorban bankközi ügyletekben használták ezután, emiatt ezekből a bankjegyekből 1934-es szériánál újabb kiadásúak nem is készültek, utoljára 1946-ban nyomtatták őket. 1934-ben egy 100000 dolláros címletet is kibocsátottak, de ezt csak a szövetségi tartalékbankok közötti készpénzmozgás megkönnyítésére használhatták. A készpénzforgalomban a csak kis mennyiségben kibocsátott 5000 és 10000 dollárosok igen ritkán szerepeltek, a bankok a nagy címleteket igénylő tranzakciókat elsősorban 500 és 1000 dollárosokkal bonyolították.
Forgalomban lévő bankjegyek mennyisége (2024)
Év
$1
$2
$5
$10
$20
$50
$100
$500, $1000, $5000, $10 000
Összesen
2024
14,9 milliárd db
1,7 milliárd db
3,7 milliárd db
2,4 milliárd db
11,1 milliárd db
2,5milliárd db
19,4 milliárd db
400 000 db
̃55,4 milliárd db
2010. április 21-én új 100 dolláros bankjegyet mutattak be, amelyet azonban csak később terveztek forgalomba hozni, közben kiderült, hogy az újonnan nyomtatott egymilliárd friss bankjegy egy része hibás (meggyűrődött és foltos lett): a kiválogatásuk módját évekig nem találták meg.
Így az új, biztonságosabb 100 dollárost a tervezett időponthoz képest végül 2,5 éves késéssel, 2013. október 8-án hozták forgalomba, újratervezett, különleges biztonsági elemekkel (háromdimenziós bújtatott biztonsági szál, színváltó kép, mikroírás, vízjel).
1 és 2 dolláros címlet
A jelenlegi dizájnú 1 dolláros 1963 óta, a 2 dolláros pedig 1976 óta kerül kibocsátásra a Federal Reserve Note típusban.
1 dolláros
1963 óta a Federal Reserve Note típusban bocsátja ki a Federal Reserve System 12 bankja az 1 dolláros címletet, 1963-tól az előoldali dizájn megváltozott az addigi, 1928-as, 1934-es, 1935-ös és 1957-es Silver Certificate 1 dolláros államjegyekhez képest, a George Washington portré változatlan maradt, de teljesen új, aszimmetrikus dekoratív keretet terveztek hozzá. Továbbá a Federal Reserve Note típusnak megfelelően zöld színűre változtatták a kincstári címert és a sorozatszámokat, valamint megjelenik rajtuk a Federal Reserve System tizenkét bankjának neve és betűjelzése is. A hátoldal dizájnja 1935-ből származik, azt eredetileg az 1935-ös és 1957-es sorozatú Silver Certificate államjegyeken használták.
2024-ben 14,9 milliárd darab 1 dolláros bankjegy volt forgalomban.
A jelenlegi 2 dolláros előoldali dizájnja 1928-ból származik, eredetileg az United States Note 2 dolláros államjegyek számára tervezték. 1976 óta a Federal Reserve Note típusban bocsátja ki a Federal Reserve System 12 bankja a 2 dolláros címletet, 1976-tól a hátoldali dizájn megváltozott az addigi, 1928-as, 1953-as és 1963-as United States Note 2 dolláros államjegyekhez képest, ugyanis a Monticello épületet John Trumbull-nak a Függetlenségi nyilatkozat aláírása című festménye váltotta. Továbbá a Federal Reserve Note típusnak megfelelően zöld színűre változtatták a kincstári címert és a sorozatszámokat, valamint megjelenik rajtuk a Federal Reserve System tizenkét bankjának neve és betűjelzése is. 1976 óta a Federal Reserve Note típusban az alábbi sorozatok kerültek kibocsátásraː 1976, 1995, 2003, 2003A, 2009, 2013, 2017A, valamennyi sorozatban a Federal Reserve System mind a tizenkét bankja bocsátott ki 2 dolláros címleteket. 2024-ben 1,7 milliárd darab 2 dolláros bankjegy volt forgalomban.
Az 1996-os Federal Reserve Note új sorozat 5, 10, 20, 50 és 100 dollárosa az 1928-as, évtizedeken át, rendkívül hosszú ideig kibocsátott sorozat azonos névértékű címleteit váltotta. A tematika változatlan maradt, azonos személyek az előoldalakon, azonos épületek a hátoldalon, de a dizájn maga, beleértve a portrékat és az épületek megjelenítését is teljesen új lett. Újdonságot jelentett még, hogy az egyes bankjegyek baloldalán az korábbi szériák 12 Federel Reserve Bank betűjelzéses jelvényét (A-tól L-ig) egységesen a Federal Reserve System címere váltotta fel, a kibocsátó Federal Reserve Bank csak egyszerű betű-szám jelzéssel szerepel.
A 2004-es Federal Reserve Note új sorozat 5, 10, 20 és 50 dollárosa az előző, 1996-os sorozat áttervezésével született, az alapvető változás, hogy az egyes címletek színes ofszet alapnyomatot kaptak, valamint az előoldalon a portrék mögül kivették az addigi ablakot.
Kivételt a 100 dolláros képezett, mely a Benjamin Franklin portré kivételével teljesen új dizájnt kapott, ellentétben a kisebb címletekkel.
A fenti táblázat azt mutatja meg, hogy egy adott évben mennyi amerikai dollár kellett ahhoz a vásárlóerőhöz, amennyit 1980-ban egy egydolláros jelentett.
2014 decemberében 1 dollár értéke 254 forint fölé emelkedett, amelynek közelében 2008 óta nem járt az árfolyam. A dollár legutoljára 2001-ben volt hasonlóan magas árfolyamon.
2015. március 6-án 1 amerikai dollár árfolyama 280 forint fölé került, ami 12 éves csúcsnak számít a két fizetőeszköz történetében.
2015. március 10-én 1 dollár 286 forintnál is többet ért a bankközi devizapiacon, amely újabb, 13 éves csúcsnak számít az amerikai dollár és a forint közti árfolyamban.
2015. november 25-én 1 dollár 294,35 forintig erősödött, amely 15 éves csúcsnak számít az amerikai valuta szempontjából.
Galéria
Érmék
Amerikai 1/2 centes érme 1844-ből
Az 1859 és 1909 között vert indiánfejes amerikai 1 centes
Amerikai 1 dime (10 cent) ezüstérme 1860-ból
Amerikai 20 centes ezüstérme hátoldala 1876-ból
Az 1916–1947 között kibocsátott ezüst féldolláros előoldala
Az 1861-es Deamnd Note sorozat New Yorkban beváltható 5 dollárosa, előoldalán szabadság-szobor (Thomas Crawford alkotása) és Alexander Hamilton portréja.
Az 1861-es Demand Note sorozat Philadelphiában beváltható 10 dollárosa, előoldalán Abraham Lincoln elnök portréjával, fehérfejű rétisassal és a művészet allegorikus nőalakjával.
Az 1861-es Demand Note sorozat Philadelphiában beváltható 20 dollárosa, előoldalán a szabadság allegorikus nőalakjával.
United States Note
Nagy méretű (large size note – 187 x 79 mm)
1862-es szériájú United States Note 1 dolláros államjegy.
1878-as szériájú United States Note 1 dolláros államjegy.
1875-ös szériájú United States Note 2 dolláros államjegy.
1875-ös szériájú United States Note 5 dolláros államjegy.
1880-as szériájú United States Note 20 dolláros államjegy.
1901-es szériájú United States Note 10 dolláros államjegy.
1923-as szériájú United States Note 10 dolláros államjegy.
Kis méretű (small size note – 156 x 67 mm)
A United States Note típusban az 1928-as szériában 1, 2 és 5 dolláros, az 1953-as szériában 2 és 5 dolláros, az 1963-as szériában szintén 2 és 5 dolláros, az 1966-os szériában pedig 100 dolláros címlet került forgalomba.
1928-as szériájú, csak igen kis mennyiségben forgalomba került United States Note 1 dolláros államjegy.
1928-as szériájú United States Note 2 dolláros államjegy.
1928-as szériájú United States Note 5 dolláros államjegy.
1953-as szériájú United States Note 2 dolláros államjegy.
Silver Certificate (1878 – 1957)
Nagy méretű (large size note – 187 x 79 mm)
1891-es szériájú Silver Certificate 1 dolláros államjegy Martha Washington portréjával.
1891-es szériájú Silver Certificate 100 dolláros államjegy James Monroe elnök portréjával.
1896-os szériájú Educational Series típusú Silver Certificate 1 dolláros államjegy. Sokak szerint minden idők legszebb amerikai papírpénze. Az előoldali allegorikus ábrázolás címe: "A történelem tanítja az ifjúságot" (History Instructing Youth). A hátoldalon Martha Washington és férje, George Washington látható.
A Treasury Note típusban, nagy méretben (large size note – 187 x 79mm), két eltérő hátoldalú szériában (1890-es és 1891-es) bocsátottak ki államjegyeket. Az 1890-es széria 1, 2, 5, 10, 20 100 és 1000 dolláros, az 1891-es 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 és 1000 dolláros címletekből állt.
1914-es szériájú Federal Reserve Note 5 dolláros bankjegy ritkább, piros kincstári címerrel és sorozatszámokkal.
1914-es szériájú Federal Reserve Note 5 dolláros bankjegy gyakoribb, kék kincstári címerrel és sorozatszámokkal.
1914-es szériájú Federal Reserve Note 50 dolláros bankjegy ritkább, piros kincstári címerrel és sorozatszámokkal.
1914-es szériájú Federal Reserve Note 100 dolláros bankjegy gyakoribb, kék kincstári címerrel és sorozatszámokkal.
1918-as szériájú Federal Reserve Note 1000 dolláros bankjegy.
1918-as szériájú Federal Reserve Note 5000 dolláros bankjegy.
Kis méretű (small size note – 156 x 67 mm)
1928 A szériájú Federal Reserve Note 5 dolláros bankjegy.
1928-as szériájú Federal Reserve Note 20 dolláros bankjegy.
1934-es szériájú Federal Reserve Note 20 dolláros bankjegy, melyet a Hawaii-szigetek számra bocsátottak ki barna kincstári címerrel, sorozatszámokkal és "HAWAII" felirattal..
1969 C szériájú Federal Reserve Note 50 dolláros bankjegy.
1928-as szériájú Federal Reserve Note 500 dolláros bankjegy.
1928-as szériájú Federal Reserve Note 5000 dolláros bankjegy.
1934-es szériájú Federal Reserve Note 10 000 dolláros bankjegy.
A National Currency National Bank Note sorozatban több, mint tízezer különböző kereskedelmi bank bocsáthatott ki a szövetségi kormány szigorú ellenőrzése és felügyelete mellett bankjegyeket. A címletek magán (American Bank Note Company (ABNC)), vagy állami nyomdában (Bureau of Engraving and Printing (BEP)) készültek, egységes dizájn alapján, a nagy méretű típusban három kibocsátásban (First Charter Period'' /Series 1872, Series 1875/, Second Charter Period /Seies 1882/, Third Charter Period /Series 1902/), összesen nyolc dizájn változatban, az 1929-től bevezetett kis méretű típusban pedig egyféle változatban. A kibocsátó bank neve és azonosító száma (Charter....) is szerepelt a bankjegyeken.
A National Currency National Bank Note sorozatba tartozó, a The First National Bank of Lebanon, Indiana (Charter 2057) által 1872-ben kibocsátott 1 dolláros bankjegy.
A National Currency National Bank Note sorozatba tartozó, a "First National Bank of Emporia, Kansas" (Charter 1915) által 1872-ben kibocsátott 2 dolláros bankjegy.
A National Currency National Bank Note első, 1872-es sorozatába tartozó, a "First National Bank of Bismarck, North Dakota" (Charter 2434) által 1872-ben kibocsátott 10 dolláros bankjegy. Hátoldali kép: "De Soto discovering the Mississippi".
A National Currency National Bank Note harmadik, 1882-es sorozatába tartozó, a "First National Bank of Hawaii at Honolulu" (Charter 5550) által 1900-ban kibocsátott 10 dolláros bankjegy. A hátoldalon: a bank azonosítószáma: 5550.
Kis méretű (small size note – 156 x 67 mm)
Nem a National Currency National Bank Note utolsó, egyetlen kis méretű, 1929-es sorozatába tartozó, a Flat Top National Bank of Bluefield, West Virginia által kibocsájtott 10 dolláros bankjegy
National Gold Bank Note, California
Nagy méretű (large size note – 187 x 79 mm)
A National Gold Bank Note sorozatba tartozó, a First National Gold Bank of San Francisco (Charter 1741) által 1870-ben kibocsátott 5 dolláros bankjegy.
A National Gold Bank Note sorozatba tartozó, a First National Gold Bank of Oakland (Charter 2248) által 1875-ben kibocsátott 10 dolláros bankjegy.
A National Gold Bank Note sorozatba tartozó, a First National Gold Bank of San Francisco (Charter 1741) által 1870-ben kibocsátott 20 dolláros bankjegy.
A National Gold Bank Note sorozatba tartozó, a First National Gold Bank of San Francisco (Charter 1741) által 1870-ben kibocsátott 50 dolláros bankjegy.
A National Gold Bank Note sorozatba tartozó, a First National Gold Bank of Petaluma (Charter 2193) által 1874-ben kibocsátott 100 dolláros bankjegy.
Fractional Currency
Az Amerikai Egyesült Államok 1862 és 1876 között az aktuális érmehiány enyhítésére a dollár állam- és bankjegyeknél jóval kisebb méretben, 3, 5, 10, 15, 25 és 50 cent névértékben, több sorozatban Fractional Currency típusú cent államjegyeket is kibocsátott.
3 centes Fractional Currency államjegy a 3. sorozatból (3rd Issue).
5 centes Fractional Currency államjegy az 1. sorozatból (1st Issue).
10 centes Fractional Currency államjegy a 4. sorozatból (4th Issue).
15 centes Fractional Currency államjegy a 4. sorozatból (4th Issue).
25 centes Fractional Currency államjegy a 4. sorozatból (4th Issue).
50 centes Fractional Currency államjegy a 4. sorozatból (4th Issue).
Megjegyzések
↑A $ szimbólumot egyes országokban a peso és az escudo jelölésére is használják.
↑Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 134-156. oldal
↑Cuhaj, George S. - Brandimore, Williamː Standard Catalogue of Unbited States Paper Money, 34th Edition, Krause Publications, Iola 2015ː 159-163. oldal
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
-$0.03-Fr.1226.jpg)
-$0.05-Fr.1231.jpg)
-$0.10-Fr.1259.jpg)
-$0.15-Fr.1269.jpg)
-$0.25-Fr.1303.jpg)
-$0.50-Fr.1374.jpg)