Vaslak

Vaslak (Vaneča)
Vaslak látképe
Vaslak látképe
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségBattyánd
Rangfalu
PolgármesterLudvik Novak
Irányítószám9201
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség474 fő (2020. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
Terület5,94 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 43′ 37″, k. h. 16° 09′ 36″46.726944°N 16.160000°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 37″, k. h. 16° 09′ 36″46.726944°N 16.160000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaslak témájú médiaállományokat.

Vaslak (szlovénül: Vaneča, vendül Vaneče) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Battyándhoz tartozik.

Fekvése

Muraszombattól 8 km-re északra, a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Muraszombatba vezető út mentén a Macskóci-patak partján fekszik. Házai a 317 méter magas Ribnjeka és a 298 méteres Vrbnjeka-domb lejtőin sorakoznak. Ma a község negyedik legnagyobb faluja kiterjedt szőlő ültetvényekkel.

Története

Első írásos említése 1549-ből való "Wanecha" néven és a felsőlendvai uradalom részét alkotta. Jelentősebb földesurai a Széchy, a Szapáry és a Batthyány családok voltak. Az 1837. évi adatok szerint 14 katolikus és 143 evangélikus lakta. A 19. században a Tótsági járás törzsterületének egyik faluja volt. 1887-ben nevét Vanecsáról Vaslakra módosították. Egyházilag a Csendlak filiája volt.

Vályi András szerint "VANCSAVJECZ. Vanecsa. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és több Uraságok, fekszik Tiszinához nem meszsze, mellynek filiája; földgye néhol sovány."

Fényes Elek szerint "Vanecsa, vindus falu, Vas vmegyében, 253 evang. lak. F. u. gr. Batthyáni."

Vas vármegye monográfiája szerint "Vas-Lak házainak száma 82, lélekszám 431. Lakosai vendek, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Battyánd, távírója Muraszombat."

Magyarosított névalakja, a Vaslak legfeljebb az eredeti név hangulati alakját tükrözi. Sokkal valószínűbb, hogy a Vanecsa név a vend Vanek (Iván, János) keresztnévből ered. A környéken más települések neve is visszavezethető erre a hajdan igen gyakori keresztnévre.

1910-ben 402, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 1991-ben 395, 2002-ben 410 lakosa volt.

Nevezetességei

Neoromán stílusú kápolnáját a 20. század elején építették.

Híres emberek

A község szülöttje, egyben lelkésze volt Vanecsai Szever Mihály evangélikus lelkész és író.

További információk

Források

Jegyzetek

  1. ↑ "Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno". Statistical Office of the Republic of Slovenia. Hozzáférés: 2021. április 28.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye