Vibhanga

Páli kánon
Théraváda

Aṭṭhakathā • Ṭīkā • Páli irodalom • Paritta

Sablon:PáliKánon
A sorozat témája
Buddhizmus

Körvonalakban
Buddhizmus portál

Sablon:Buddhizmus

A Vibhanga (vibhaṅga) a théraváda irányzat által képviselt páli kánon egyik buddhista szövege, amely az Abhidhamma-pitaka részét képezi. Teljes, magyar nyelvű fordítása nem létezik. Az 1969-ben megjelent The Book of Analysis című mű tartalmazta a Vibhanga angol fordítását.

A könyv 18 fejezetből áll, amelyek a következő témákkal foglalkoznak:

  1. aggregátumok (szkandha)
  2. az érzékelés alapjai (ájatana)
  3. elemek (dhátu)
  4. igazság (szacca)
  5. képességek (indrija)
  6. függő keletkezés (paticcasamuppāda)
  7. tudatosság alapjai (szatipatthána)
  8. helyes erőfeszítés (szammappadhána)
  9. erő alapja (iddhipáda)
  10. megvilágosodási tényező (boddzshanga)
  11. ösvény (magga)
  12. abszorpció (Dhjána)
  13. mérhetetlenek (appammannyá)
  14. a gyakorlatok szabályai (szikkhápada)
  15. elemzések (patiszambhidá)
  16. tudás (nyána)
  17. kisebb tárgyak (khuddhaka vatthu)
  18. a dhamma lényege (dhammahadaja)

A fejezetek általában három részre vannak osztva:

Eredete

A hagyomány szerint az Abhidhammát a történelmi Buddha a megvilágosodása után pár évvel tanította a magasabb szintű tanítványainak. Később megosztotta a tudását egyik legfőbb követőjével is, Száriputtával. A többi tanítványnak Száriputta adta tovább a tanítást. Ez a hagyomány egyértelműen kiderül a Vinaja-pitaka legutolsó könyvéből, a Parivárából (Függelék). Azonban egyes tudósok az Abhidhamma megírását az i.e. 3. század környékére helyezik, azaz a Buddha halála után 100-200 évvel. Emiatt ők azon a véleményen vannak, hogy a mű nem a Buddha szavait, sokkal inkább a tanítványai szavait adják vissza. A bristoli egyetem egyik professzora, Dr Rupert Gethin, szerint azonban az Abhidhamma módszerének fontos elemei valóban a Buddha idejéből valók.

Mivel ez a könyv volt a páli kánon legutolsó fő része, ezért a keletkezésének a története meglehetősen szövevényes. A Mahaszangika valamint több másik iskola sem fogadta el a kánon részeként. Voltak iskolák, amelyek viszont az Abhidhamma-pitakába helyezték a Szutta-pitaka 5. gyűjteményét, a Khuddaka-nikáját. Az Abhidhamma páli verziója szigorúan a hínajána iskola részét képezi, amely különbözik más buddhista iskolákétól. A korai iskolák nem jutottak egyezségre a különböző Abhidhamma filozófiákat illetően. A korai buddhizmussal ellentétben az Abhidhamma megjelenésekor már egymástól eltérő irányzatok léteztek. A páli kánon legkorábbi szövegei nem említik az Abhidhammát. Az Első buddhista tanácskozás sem tesz említést az Abhidhammáról, viszont a másik két pitakáról (Vinaja és Szutta) igen.

Jegyzetek

  1. ↑ tr U Thittila, 1969/1988, Pali Text Society - , Bristol
  2. ↑ Malalasekera, Dictionary of Pali Proper Names, India Office, 1938, reprinted Pali Text Society, Bristol, volume I, page 138
  3. ↑ Book of the Discipline, volume VI, page 123
  4. ↑ "Abhidhamma Pitaka." Encyclopædia Britannica. Ultimate Reference Suite. Chicago: Encyclopædia Britannica, 2008.
  5. ↑ Foundations of Buddhism, Oxford University Press, 1998, page 48
  6. 1 2 "Abhidhamma Pitaka." Encyclopædia Britannica. Ultimate Reference Suite. Chicago: Encyclopædia Britannica, 2008.
  7. ↑ Buddhist Sects in india, Nalinaksha Dutt, 1978, page 58
  8. ↑ several schools rejected the authority of abhidharma. in: Macmillan Encyclopedia of Buddhism (2004), page 2. (A similar statement can be found on pages 112 and 756.)
  9. ↑ "Buddhism." Encyclopædia Britannica. Ultimate Reference Suite. Chicago: Encyclopædia Britannica, 2008.
  10. 1 2 Kanai Lal Hazra, Pali Language and Literature - A Systematic Survey and Historical Survey, 1994, Vol. 1, page 415
  11. ↑ Kanai Lal Hazra, Pali Language and Literature - A Systematic Survey and Historical Survey, 1994, Vol. 1, page 412
  12. ↑ I.B. Horner, Book of the Discipline, Volume 5, 398. o. A szöveg egy régebbi fordítása itt található: Eleventh Khandhaka: On the council of Rajagaha.

További információk