A német belháborúban az idős és beteg Hermann ellenkirály belefárad a viszálykodásba és hogy más főurak bábja; kapitulál és IV. Henrik császár engedélyével visszavonul lotaringiai birtokaira, ahol szeptemberben egy összecsapásban megölik. Az előző évben a császárral kibékült II. Ekbert meißeni őrgróf erre ismét a lázadók élére áll. Hamarosan viszályba keveredik a többi lázadó főúrral és egy összecsapásban megöli Burchard halberstadti püspököt. IV. Henrik elkobozza Ekberttől címeit és birtokait és beszorítja Gleichen várába, ahonnan az őrgróf karácsonykor megszökik.
Az előző évben meghalt III. Viktor pápa helyére a reformpárti bíborosok Chatilloni Odó ostiai püspököt választják meg az egyház élére, aki a II. Orbán nevet veszi fel. Róma azonban III. Kelemen ellenpápa kezében marad.
Megalapítják a Bolognai Egyetemet, a világ legrégebbi, folyamatosan működő egyetemét.
Al-Mutamid ibn Abbad sevillai emír segítségül hívja az almorávida Juszuf ibn Tásfint, hogy foglalják el a murciai Aledo várát, ahonnan a keresztények portyákat indítottak a muszlim területek ellen. Négy hónapos ostrom után a mórok elvonulnak, VI. Alfonz kasztíliai király pedig visszavonja a védőket, a várat pedig felgyújtatja.
Az előző évben trónra került II. Vilmos angol király ellen fellázad nagybátyja, Bayeux-i Odó, hogy a királyságot Vilmos bátyja, II. Róbert normandiai herceg kezére játssza (Odónak és számos normann főúrnak mind Angliában, mind Normandiában voltak birtokai és tartottak attól, hogy a két testvér konfliktusa esetén elvesznek a földjeik). Vilmos gyorsan leveri a felkelést, még mielőtt Róbert átkelhetne Angliába. A foglyul ejtett Odó (a királyság leggazdagabb főura) minden birtokát elveszíti és Normandiába száműzik.
Ázsia
Sen Kuo kínai tudós kiadja Menghszi pitan ("Feljegyzések az álompatakról") c. könyvét, amelyben természettudományos ismereteit összegzi többek között az orvoslás, matematika, csillagászat, építészet és kohászat területén
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1088 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.