Meghal az idős és beteg II. István horvát király; vele kihal a Trpimirović-dinasztia. A főurak között kitör a trónviszály, három királyt is választanak. Az egyik szlavóniai főnemes (más források szerint Dmitar Zvonimir király özvegye, Ilona, I. László magyar király testvére) behívja Lászlót, aki megszállja Szlavóniát, majd az főurak helyi ellenállását legyűrve a Vas-Alpokig jut. Ekkor a kun betörés hírére hazatér, a megszállt területeket unokaöccse, Álmos kormányzására bízva.
I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár a kunokkal szövetkezve a levunioni csatában döntő győzelmet arat a Konstantinápolyt ostromló besenyő-szeldzsuk sereg felett. A bulgáriai besenyők ezzel gyakorlatilag megsemmisülnek, maradékukat a bizánciak széttelepítik.
A magyarok horvátországi lekötöttségét kihasználva a Kapolcs vezette kunok betörnek Magyarországra és feldúlják Erdélyt és a Duna-Tisza közét. A sietve hazatérő László király üldözőbe veszi őket és a Temes folyónál döntő győzelmet arat felettük; Kapolcs elesik, a foglyul ejtett kunokat megkeresztelik és letelepítik az Alföldön. A vereség hírére a havasalföldi kunok követelik a foglyok szabadon bocsátását és amikor ezt visszautasítják, összegyűjtik seregeiket. László őket a szörényvári szorosnál győzi le és állítólag személyes öli meg vezérüket, Ákost.
II. Orbán pápa tiltakozik László királynál Horvátország megtámadása miatt, mert az államot pápai vazallusnak tekinti. László a pápával ellenséges IV. Henrik német-római császárral kezd szövetségi tárgyalásokat (bár Salamon király elűzése miatt viszonya a császárral addig meglehetősen hűvös volt).
IV. Henrik császár folytatja Matilda toszkánai őrgrófnő elleni hadjáratát. Tavaszra tizenegy hónapos ostrom után elfoglalja Mantovát, nyárra pedig a Pótól északra eső régiót teljesen az ellenőrzése alá vonja.
Roger szicíliai gróf februárban elfoglalja Notót, az utolsó szaracén erődöt a szigeten. Roger nyáron megtámadja Máltát és ostrom alá veszi a fővárost, Medinát. A muszlimok a túlerő láttán kapitulálnak, hűséget esküsznek és éves adót fizetnek a normannoknak.
Juszuf ibn Tásfin almorávida emír elfoglalja és annektálja Sevillát. Al-Mutamid ibn Abbad sevillai emír menye, Zaida (akinek férje elesett a csatákban) VI. Alfonz kasztíliai királyhoz menekül, megkeresztelkedik és a király ágyasa lesz. Muhammad al-Aftasz badajozi emír Alfonz segítségét kéri az Almorávidákkal szemben és cserébe átadja neki Lisszabont.
II. Vilmos angol király átkel Normandiába és megtámadja bátyját, II. Róbert herceget, aki I. Fülöp francia király segítségét kéri. Róbert végül átad néhány grófságot öccsének és kiegyeznek, majd együtt térnek vissza Angliába, hogy felmentsék a skót határ menti Newcastle-t, amelyet III. Malcolm király közben ostrom alá vett. Malcolm visszavonul és megújítja a Vilmosnak tett hűségesküjét.
Londonban forgószél rongálja meg a London Bridge-t és néhány templomot.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1091 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
