László magyar király a szabolcsi zsinaton kiadja I. (valójában III.) törvénykönyvét, melyben egyházi rendelkezések mellett némileg enyhít a tolvajok elleni drákói intézkedéseken.
László a ruténokat azzal vádolja, hogy segítették a Magyarországra betörő kunokat. Megtámadja Volodár peremisli, és Vaszilkó terebovli fejedelmeket, akik kapitulálnak és békét kérnek.
Januárban meghal a 60 éves II. Vratislav cseh király. Utóda öccse, Konrád brnói herceg, akit – mivel bátyja csak élethosszig kapott királyi címet – csak fejedelemmé koronáznak. Nyolc hónappal később ő is meghal és a trónt Vratislav fia, II. Břetislav örökli.
IV. Henrik német-római császár folytatja hadjáratát Matilda toszkánai őrgrófnő ellen, ostrom alá veszi annak fő erősségét, Canossát, de októberben fel kell adnia az ostromot.
A 40 éves I. Fülöp francia király eltaszítja feleségét, Hollandi Bertát és feleségül veszi unokatestvérét, Bertrade de Montfort-t, IV. Fulkó anjou-i gróf feleségét (ezzel kétszeres bigámiát és vérfertőzést követve el).
I. Alexiosz Komnénosz bizánci császár társuralkodóvá koronáztatja öt éves fiát, Ióannészt. A császár pénzreformot hajt végre, kivonja a forgalomból a solidus értékvesztett tetarteron és hisztamenon változatait és bevezeti a hüperpüron aranypénzt.
II. Vilmos angol király megalapítja Carlisle várát hogy megerősítse az angol uralmat a skótok által is követelt Cumberland és Westmorland grófságok felett.
Vadászat közben meghal a 37 éves I. Malik-sáh szeldzsuk szultán (egyes feltételezések szerint megmérgezték). Fiai mind gyerekkorúak és kitör a hatalmi harc. A nagyvezír támogatásával a trónt végül a 4 éves I. Mahmúd szerzi meg, aki helyett anyja, Terken hatun kormányoz régensként. A birodalmon eluralkodik a káosz, Mahmúd nagybátyja, Tutus kikiáltja Szíria függetlenségét, a fogságban tartott Kilidzs Arszlán rúmi szultán pedig kiszabadul és visszaszerzi korábbi országát. Aleppó is kinyilvánítja elszakadását a birodalomtól.
Szu Szung kínai csillagász megírja Hszinji hsziangfajao ("Új módszer alapjai armilláris gömb és éggömb gépi forgatására") c. művét melyben leírja az általa megépített, vízhajtású csillagászati óratorony működési elvét.
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1092 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.