Könyves Kálmán magyar király felülvizsgálja elődei törvénykönyvét, enyhíti I. László drákói szigorúságú rendeleteit és kimondja, hogy strigák (éjszakai vérszívó szellemek, régebbi fordításban boszorkányok) nem léteznek; ugyanakkor a varázslást és bűbájoskodást büntetni rendeli. Az új törvénykönyvet a tarcali zsinaton teszik közzé.
Meggyilkolják II. Břetislav cseh fejedelmet. Utóda öccse, II. Bořivoj, aki ellen nagybátyja, Ulrik brnói herceg fellázad (a régi örökösödési törvény szerint ő örökölte volna a trónt).
Meghal III. Kelemen császárpárti ellenpápa. IV. Henrik német-római császár itáliai hívei titokban Theodoric albanói püspököt választják meg utódjának, aki hamarosan elmenekül a II. Paszkál pápa által uralt Rómából, hogy a császár segítségét kérje.
A francia főpapok a poitiers-i zsinaton gyűlnek össze, ahol IX. Vilmos aquitániai herceg lovagjaival kiűzi őket a gyűlés helyszínéről, amikor I. Fülöp francia király kiközösítésének meghosszabbításáról akarnak dönteni.
I. Fülöp megszállja a normandiai herceg fennhatósága alá tartozó Vexint. Ugyanebben az évben Bourges városa a királyi birtokok közé kerül.
Augusztusban II. Vilmos angol királyt egy vadászat során meglövik egy nyíllal és sérülésébe belehal (máig nem tisztázott, hogy baleset történt vagy meggyilkolták; a nyíl kilövésével gyanúsított Walter Tirel Franciaországba menekül). Öccsét, Henriket három nappal később, a távol lévő érsekeket meg sem várva a londoni püspök királlyá koronázza (bátyjuk, II. Róbert normandiai herceg ekkor épp hazafelé tart az első keresztes hadjáratról). A főurak támogatását megnyerendő Henrik kiadja a Carta Libertatumot, amelyben különböző kiváltságokat biztosít az elődjét zsarnoknak tartó nemességnek; valamint hazahívja a II. Vilmos által száműzött Anselm canterburyi érseket.
I. Henrik feleségül veszi Edgar skót király húgát, Editet (aki egyúttal az utolsó angolszász király, Vasbordájú Edmund dédunokája). Megkoronázásakor Edit felveszi a normann Matilda nevet.
A keresztesek Tankréd galieai herceg vezetésével elfoglalják Haifát a Fátimidáktól. A dél-levantei kikötővárosok (Akkó, Aszkalon, Arszúf, Jaffa és Caesarea) muszlim kormányzói meghódolnak az előző évben alapított Jeruzsálemi Királyságnak.
Júliusban váratlanul megbetegszik és meghal a Jeruzsálemi Királyság kormányzója, Bouillon Gottfried. Utódja öccse, Boulogne-i Balduin, akit karácsonykor királlyá koronáznak. Balduin edesszai grófságát rokonának, Bourcqi Balduinnak adja át.
A meliténéi örmények I. Bohemund antiókhiai herceg segítségét kérik a danismend türkökkel szemben. Bohemundot a türkök útközben meglepetésszerűen megtámadják és foglyul ejtik. Antiókhiát a herceg unokaöccse, Tankréd kormányozza régensként.
A 23 éves Szung Cse-cung kínai császár több hónapos betegeskedés után meghal. Utódja 17 éves öccse, Huj-cung.
Amerika
A killke indiánok megalapítják Cuzcót (hozzávetőleges időpont).
A hopi indiánok megalapítják az Egyesült Államok legrégebbi, folyamatosan lakott települését, Oraibit (hozzávetőleges időpont).
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1100 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
